„Antonio Salieri” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.149.126 (vita) szerkesztéséről Farkasgergely szerkesztésére |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Joseph Willibrod Mähler 001.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Antonio Salieri]] |
|||
john Klássün és peter klássün sétál az erdőbe és találkozik Hugóval a varjúval. Boldogan mennek tovább az erdőbe aztán találkoznak a Kardszárnyú kis kulikkal ami már kirabolta a Raiffaisen Bankot . JÓ gazdag lett tőle a kis zsidó.Akkora pénzre tett szert hogy vett egy ice swaccot amit feldugott kulik seggéb. Aztán vettek egy xbox-ot és játszottak a cod black ops-al. Nagyon jól játszottak amikor oda tévedt egy kis lajhármaki akit ernőnek hívtak ő mindenkit lealázott black ops-ba Ezért megverték a pofáját de álmába beleszart a kis kulik szájáb.Amikor a kis kulik felkelt lenyelte ernő szarát . Amikor a többiek is felkeltek látták ,hogy a cigány vajda kovi lopta el a pénzüket. Egyből mentek a tanyájára a viperával sanóval. És a krokodillal gorgonzolával. Kovit jól megverték és meg is rugdosták.A kovi utolsó szava az volt hogy legalább szarjatok a számba. gorgonzola bele is fosott a szájába. |
|||
'''Antonio Salieri''' ([[Legnano]], [[1750]]. [[augusztus 18.]] - [[Bécs]], [[1825]]. [[május 7.]]) olasz zeneszerző. |
|||
==Életpályája== |
|||
[[Florian Gassmann]] bécsi karmester fedezte fel Salieri zenei tehetségét, magával vitte [[Bécs]]be, tanulmányait támogatta és a bécsi udvarba is bevezette. |
|||
Első sikerét 1770-ben a ''Le donne letterate'' című vígoperájával érte el. 1774-ben Gassmann meghalt, helyére Salierit nevezték ki a bécsi opera karmesterévé, egyben udvari zeneszerző lett. |
|||
1778-80 között indult itáliai körútjára, amely alatt 1778-ban ''Europa riconosciuta'' című operáját megírta a milanói Scala megnyitójára. |
|||
1780-ban visszatért [[Bécs]]be. Megismerkedett [[Christoph Willibald Gluck|Gluck]]kal, akivel jó barátságba került. Ennek a kapcsolatnak a gyümölcse lett a [[Les Danaides]] című opera, amelynek megzenésítését [[Christoph Willibald Gluck|Gluck]] átadta Salierinek, és így a darabot kettejük neve alatt mutatták be 1784-ben Párizsban. |
|||
1788-90-ig a császári udvar karmestere volt. |
|||
1813-ban a bécsi konzervetórium alapító tagja, majd 1817-től igazgatója is lett. |
|||
Tanítványa volt [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]], [[Franz Schubert]], [[Liszt Ferenc]] és [[Johann Nepomuk Hummel]] is. |
|||
==Konfliktusa Wolfgang Amadeus Mozarttal== |
|||
* Különösen népszerű az a legenda, mely szerint Mozart és Antonio Salieri rivalizáltak egymással. Ez a témája [[Alekszandr Szergejevics Puskin]] darabjának, a ''Mozart és Salierinek,'' Nikolay Rimsky-Korsakov azonos című operájának és [[Peter Shaffer]] Amadeus című színdarabjának, illetve az ebből készült [[Miloš Forman]]-filmnek is. Valójában Salieri rajongott Mozartért. |
|||
* 1824-1825-ben a 74 éves Antonio Salieri Mozart megölésével vádolta magát. Az emberek az előrehaladott korból fakadó beszámíthatatlanságról beszéltek, kijelentései azonban mégis beszédtémává váltak. Ezt Beethoven "beszélgetőfüzeteiből" is megtudjuk, vagyis azokból a feljegyzésekből, amelyekbe a már süket Beethoven beszélgetőpartnerei írták a közlendőjüket. ''„Salieri azt állítja, hogy megmérgezte Mozartot”'' így az 1824. január 21. és 25. közötti bejegyzés. ''„Salierivel megint rosszul állnak a dolgok. Teljesen meg van bomolva. Állandóan azt fantáziálja, hogy bűnös Mozart halálában, és hogy megmérgezte- ez az igazság, mert igazságként akarja meggyónni.”'' (1824. január 25. körül). ''„Most nagyon erős a meggyőződés, hogy Salieri volt Mozart gyilkosa”'' 1825. január vége). A gyanú, hogy Salieri megmérgezte Mozartot máig tarja magát. Mozart fia ugyan kétségbevonta ezt a teóriát de Mozart maga is úgy vélte: Megmérgezték. Máig sem világos azonban, hogy mi történt. |
|||
<ref>Max Becker: Wolfgang Amadeus Mozart Kossuth Kiadó 2006 113,124 oldal</ref> |
|||
Salieri a betegágyán azt mondta [[Ignaz Moscheles]]nek, Beethoven tanítványának: ''"halálosan beteg vagyok, ezért aztán becsületszavamra elmondhatom önnek, hogy egy szó sem igaz abból a képtelen pletykából, tudja, hogy megmérgeztem volna Mozartot. Nem igaz, rosszindulatú rágalom az egész, mondja meg a világnak kedves Moscheles".'' |
|||
==Művei== |
|||
Közel 40 operát, valamint egyházi és hangszeres zeneműveket írt. |
|||
===Híresebb operái=== |
|||
* ''Le donne letterate'' (1770) |
|||
* ''Europa riconosciuta'' (1778) |
|||
* ''Il ricco d'un giorno'', |
|||
* ''Semiramide'', |
|||
* ''La grotta di Trofonio'' |
|||
* ''Tarare'' |
|||
==Külső hivatkozás== |
|||
* [http://aeiou.iicm.tugraz.at/aeiou.encyclop.s/s023591.htm AEIOU] |
|||
== Források és jegyzetek == |
|||
{{források}} |
|||
{{Portál|zene||opera}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Salieri Antonio}} |
|||
[[Kategória:Olasz zeneszerzők]] |
|||
[[Kategória:Klasszicista zeneszerzők]] |
|||
[[Kategória:Operaszerzők]] |
|||
[[en:Antonio Salieri]] |
|||
[[az:Antonio Salyeri]] |
|||
[[be:Антоніа Сальеры]] |
|||
[[be-x-old:Антоніё Сальеры]] |
|||
[[bg:Антонио Салиери]] |
|||
[[bs:Antonio Salieri]] |
|||
[[ca:Antonio Salieri]] |
|||
[[cs:Antonio Salieri]] |
|||
[[da:Antonio Salieri]] |
|||
[[de:Antonio Salieri]] |
|||
[[el:Αντόνιο Σαλιέρι]] |
|||
[[eo:Antonio Salieri]] |
|||
[[es:Antonio Salieri]] |
|||
[[et:Antonio Salieri]] |
|||
[[fi:Antonio Salieri]] |
|||
[[fr:Antonio Salieri]] |
|||
[[gl:Antonio Salieri]] |
|||
[[he:אנטוניו סליירי]] |
|||
[[hr:Antonio Salieri]] |
|||
[[hy:Անտոնիո Սալիերի]] |
|||
[[id:Antonio Salieri]] |
|||
[[is:Antonio Salieri]] |
|||
[[it:Antonio Salieri]] |
|||
[[ja:アントニオ・サリエリ]] |
|||
[[ka:ანტონიო სალიერი]] |
|||
[[ko:안토니오 살리에리]] |
|||
[[la:Antonius Salieri]] |
|||
[[lb:Antonio Salieri]] |
|||
[[mk:Антонио Салиери]] |
|||
[[mr:आंतोन्यो साल्येरी]] |
|||
[[nl:Antonio Salieri]] |
|||
[[no:Antonio Salieri]] |
|||
[[oc:Antonio Salieri]] |
|||
[[pl:Antonio Salieri]] |
|||
[[pt:Antonio Salieri]] |
|||
[[ro:Antonio Salieri]] |
|||
[[ru:Сальери, Антонио]] |
|||
[[scn:Antoniu Salieri]] |
|||
[[sh:Antonio Salieri]] |
|||
[[sk:Antonio Salieri]] |
|||
[[sl:Antonio Salieri]] |
|||
[[sr:Антонио Салијери]] |
|||
[[sv:Antonio Salieri]] |
|||
[[ta:அந்தோனியோ சாலியரி]] |
|||
[[th:อันโตนีโอ ซาลิเอรี]] |
|||
[[tr:Antonio Salieri]] |
|||
[[uk:Антоніо Сальєрі]] |
|||
[[zh:安东尼奥·萨列里]] |
|||
A lap 2012. február 16., 11:35-kori változata
Antonio Salieri (Legnano, 1750. augusztus 18. - Bécs, 1825. május 7.) olasz zeneszerző.
Életpályája
Florian Gassmann bécsi karmester fedezte fel Salieri zenei tehetségét, magával vitte Bécsbe, tanulmányait támogatta és a bécsi udvarba is bevezette. Első sikerét 1770-ben a Le donne letterate című vígoperájával érte el. 1774-ben Gassmann meghalt, helyére Salierit nevezték ki a bécsi opera karmesterévé, egyben udvari zeneszerző lett. 1778-80 között indult itáliai körútjára, amely alatt 1778-ban Europa riconosciuta című operáját megírta a milanói Scala megnyitójára. 1780-ban visszatért Bécsbe. Megismerkedett Gluckkal, akivel jó barátságba került. Ennek a kapcsolatnak a gyümölcse lett a Les Danaides című opera, amelynek megzenésítését Gluck átadta Salierinek, és így a darabot kettejük neve alatt mutatták be 1784-ben Párizsban. 1788-90-ig a császári udvar karmestere volt. 1813-ban a bécsi konzervetórium alapító tagja, majd 1817-től igazgatója is lett. Tanítványa volt Beethoven, Franz Schubert, Liszt Ferenc és Johann Nepomuk Hummel is.
Konfliktusa Wolfgang Amadeus Mozarttal
- Különösen népszerű az a legenda, mely szerint Mozart és Antonio Salieri rivalizáltak egymással. Ez a témája Alekszandr Szergejevics Puskin darabjának, a Mozart és Salierinek, Nikolay Rimsky-Korsakov azonos című operájának és Peter Shaffer Amadeus című színdarabjának, illetve az ebből készült Miloš Forman-filmnek is. Valójában Salieri rajongott Mozartért.
- 1824-1825-ben a 74 éves Antonio Salieri Mozart megölésével vádolta magát. Az emberek az előrehaladott korból fakadó beszámíthatatlanságról beszéltek, kijelentései azonban mégis beszédtémává váltak. Ezt Beethoven "beszélgetőfüzeteiből" is megtudjuk, vagyis azokból a feljegyzésekből, amelyekbe a már süket Beethoven beszélgetőpartnerei írták a közlendőjüket. „Salieri azt állítja, hogy megmérgezte Mozartot” így az 1824. január 21. és 25. közötti bejegyzés. „Salierivel megint rosszul állnak a dolgok. Teljesen meg van bomolva. Állandóan azt fantáziálja, hogy bűnös Mozart halálában, és hogy megmérgezte- ez az igazság, mert igazságként akarja meggyónni.” (1824. január 25. körül). „Most nagyon erős a meggyőződés, hogy Salieri volt Mozart gyilkosa” 1825. január vége). A gyanú, hogy Salieri megmérgezte Mozartot máig tarja magát. Mozart fia ugyan kétségbevonta ezt a teóriát de Mozart maga is úgy vélte: Megmérgezték. Máig sem világos azonban, hogy mi történt.
Salieri a betegágyán azt mondta Ignaz Moschelesnek, Beethoven tanítványának: "halálosan beteg vagyok, ezért aztán becsületszavamra elmondhatom önnek, hogy egy szó sem igaz abból a képtelen pletykából, tudja, hogy megmérgeztem volna Mozartot. Nem igaz, rosszindulatú rágalom az egész, mondja meg a világnak kedves Moscheles".
Művei
Közel 40 operát, valamint egyházi és hangszeres zeneműveket írt.
Híresebb operái
- Le donne letterate (1770)
- Europa riconosciuta (1778)
- Il ricco d'un giorno,
- Semiramide,
- La grotta di Trofonio
- Tarare
Külső hivatkozás
Források és jegyzetek
- ↑ Max Becker: Wolfgang Amadeus Mozart Kossuth Kiadó 2006 113,124 oldal
