„Fritz László” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A [[kolozsvári egyetem]] [[jog]]i fakultását végezte el. Az [[1920-as évek]] folyamán a [[lutheránus]] egyházi életben a [[magyar nyelv]]i irányzat képviselője, főként iskolai kérdésekkel foglalkozott. Társszerkesztője – [[Sulyok István]] mellett – az Erdélyi Magyar Évkönyvnek (Kolozsvár, 1931), ebben összefoglaló tanulmányt írt az [[erdély]]i [[magyarság]] lélekszámáról és területi megoszlásáról, [[egyház]]i szervezeteiről, [[iskola]]ügyéről, a magyar anyanyelvű [[zsidóság]]ról.<ref>Ezt a mondatot a román [[cenzúra]] törölte 1980-ban az RMIL-ból.</ref> Sulyok István és Fritz László 1930-as, majd [[Győri Illés István]] 1936-os évkönyve, illetve a [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]] által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyv úttörő munkáknak számítottak, melyek a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására törekedtek. Legközelebb hasonló igényekkel és törekvésekkel majd csak az 1989-es rendszerváltást követően lehet találkozni [[Bodó Barna]] szerkesztésében.<ref>Romániai Magyar Évkönyv 2000 /szerk. [[Bodó Barna]]. [[Kolozsvár]], Polis Könyvkiadó, 2000. Ismertetése: Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. [[Bihari Napló]] ([[Nagyvárad]]), 2000. augusztus 22.</ref> Fritz Lászlótól számos tanulmány jelent meg a [[Magyar Kisebbség (folyóirat)|Magyar Kisebbségben.]] Fritz az [[1930-as évek]]ben [[Magyarország]]ba települt át. |
A [[kolozsvári egyetem]] [[jog]]i fakultását végezte el. Az [[1920-as évek]] folyamán a [[lutheránus]] egyházi életben a [[magyar nyelv]]i irányzat képviselője, főként iskolai kérdésekkel foglalkozott. Társszerkesztője – [[Sulyok István]] mellett – az Erdélyi Magyar Évkönyvnek (Kolozsvár, 1931), ebben összefoglaló tanulmányt írt az [[erdély]]i [[magyarság]] lélekszámáról és területi megoszlásáról, [[egyház]]i szervezeteiről, [[iskola]]ügyéről, a magyar anyanyelvű [[zsidóság]]ról.<ref>Ezt a mondatot a román [[cenzúra]] törölte 1980-ban az RMIL-ból.</ref> Sulyok István és Fritz László 1930-as, majd [[Győri Illés István]] 1936-os évkönyve, illetve a [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]] által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyv úttörő munkáknak számítottak, melyek a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására törekedtek. Legközelebb hasonló igényekkel és törekvésekkel majd csak az 1989-es rendszerváltást követően lehet találkozni [[Bodó Barna]] szerkesztésében.<ref>Romániai Magyar Évkönyv 2000 /szerk. [[Bodó Barna]]. [[Kolozsvár]], Polis Könyvkiadó, 2000. Ismertetése: Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. [[Bihari Napló]] ([[Nagyvárad]]), 2000. augusztus 22.</ref> Fritz Lászlótól számos tanulmány jelent meg a [[Magyar Kisebbség (folyóirat)|Magyar Kisebbségben.]] Fritz az [[1930-as évek]]ben [[Magyarország]]ba települt át. |
||
== Jegyzetek |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
== Források == |
|||
*{{RMIL|1}} |
*{{RMIL|1}} |
||
*[http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nevmutato&nevmutato=Fritz%20L%C3%A1szl%C3%B3 Udvardy Frigyes adatbankja] |
*[http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nevmutato&nevmutato=Fritz%20L%C3%A1szl%C3%B3 Udvardy Frigyes adatbankja] |
||
A lap 2012. február 15., 00:58-kori változata
Fritz László 1945-től Fejes (Rónaszék, 1889. augusztus 1. – Kondoros, 1967. január 20.) magyar jogi és statisztikai író.
Életútja
A kolozsvári egyetem jogi fakultását végezte el. Az 1920-as évek folyamán a lutheránus egyházi életben a magyar nyelvi irányzat képviselője, főként iskolai kérdésekkel foglalkozott. Társszerkesztője – Sulyok István mellett – az Erdélyi Magyar Évkönyvnek (Kolozsvár, 1931), ebben összefoglaló tanulmányt írt az erdélyi magyarság lélekszámáról és területi megoszlásáról, egyházi szervezeteiről, iskolaügyéről, a magyar anyanyelvű zsidóságról.[1] Sulyok István és Fritz László 1930-as, majd Győri Illés István 1936-os évkönyve, illetve a Kacsó Sándor által 1937-ben szerkesztett Erdélyi Magyar Évkönyv úttörő munkáknak számítottak, melyek a romániai magyarság helyzetének általános felmérésére és bemutatására törekedtek. Legközelebb hasonló igényekkel és törekvésekkel majd csak az 1989-es rendszerváltást követően lehet találkozni Bodó Barna szerkesztésében.[2] Fritz Lászlótól számos tanulmány jelent meg a Magyar Kisebbségben. Fritz az 1930-as években Magyarországba települt át.
Jegyzetek
- ↑ Ezt a mondatot a román cenzúra törölte 1980-ban az RMIL-ból.
- ↑ Romániai Magyar Évkönyv 2000 /szerk. Bodó Barna. Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 2000. Ismertetése: Romániai magyar politikai évkönyv bemutatója a Lorántffy Központban. Bihari Napló (Nagyvárad), 2000. augusztus 22.
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Udvardy Frigyes adatbankja
.svg){kind=small}