„Imreh István (történész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 4. sor: | 4. sor: | ||
==Élete és munkássága== |
==Élete és munkássága== |
||
A középiskolát [[Kolozsvár]]on és [[Brassó]]ban végezte, majd 1940-1944 között a kolozsvári magyar egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az [[Erdélyi Tudományos Intézet]] munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a [[ |
A középiskolát [[Kolozsvár]]on és [[Brassó]]ban végezte, majd 1940-1944 között a kolozsvári magyar egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az [[Erdélyi Tudományos Intézet]] munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem]]en az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a [[Magyar Néprajzi Társaság]], 1998-ban pedig az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] tiszteletbeli tagjává választotta. |
||
Kutatásainak középpontjában Erdélynek a [[feudalizmus]]ból a [[kapitalizmus]]ba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. |
Kutatásainak középpontjában Erdélynek a [[feudalizmus]]ból a [[kapitalizmus]]ba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. |
||
A lap 2012. február 12., 16:24-kori változata
Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Élete és munkássága
A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940-1944 között a kolozsvári magyar egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.
Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta.
Művei
- Székely falutörvények, 1947
- Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
- Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
- Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
- A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
- Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
- Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
- Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
- A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
- Székelyek a múló időben, 1987
- Kászonszéki krónika 1650–1750
- Látom az életem nem igen gyönyörű, 1994
Források
- Benkő Samu: Imreh István (1919-2003). Magyar Tudomány, 5. sz. (2003)
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
További információk
- Camil Mureşanu: Gyászbeszéd. Korunk, (2003. március)
.svg){kind=small}