„Édesvíz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: so:Xareed
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: la:Aqua dulcis
34. sor: 34. sor:
[[kk:Тұщы көл]]
[[kk:Тұщы көл]]
[[ko:민물]]
[[ko:민물]]
[[la:Aqua dulcis]]
[[lb:Séisswaasser]]
[[lb:Séisswaasser]]
[[lv:Saldūdens]]
[[lv:Saldūdens]]

A lap 2012. február 6., 17:59-kori változata

Édesvíznek nevezzük azt a vizet, amelyben a feloldott szilárd anyagtartalom nem haladja meg a 300-500 milligramm/liter értéket (a tengervízben ez az érték 34-36 gramm/liter).

Az édesvíz a természetben harmat, köd, eső, , jég formában jelenik meg. Sűrűsége +4 °C-on a legnagyobb, ezért nem fagynak be a mélyebb tavak egész a fenekükig. A 4 °C-os víz köbdeciméterenként 1 kilogrammot nyom, ez a többi anyag sűrűségmeghatározásánaál a viszonyítási alap, az 1 egység.

A tiszta édesvíz sem színnel, se szaggal, se ízzel nem rendelkezik. 1 atmoszférás (1 ATM) nyomáson 0 °C alatt mint jég, 100 °C felett mint gőz jelenik meg.

Feloldva mindig tartalmazza a nátrium, a mész, a kálium, a magnézium, valamint a vas szénsavas, kénsavas, kovasavas sóit vagy kloridjait. Ezek liternyi vízben lévő oldott mennyisége, szerint beszélünk lágy vagy kemény vízről, oldottsági anyagarányokat tekintve pedig például vasas-, vagy kénes- vízről.