Taskent

Taskent
Taskent címere Taskent zászlaja
Közigazgatás
Ország	Üzbegisztán
Polgármester	Jahongir Abidovich Artykhodzhaev
Irányítószám	100000
Testvérvárosok	Lista Tunisz Berlin (1993. április 30. – ) Isztambul Dnyipro Kortrijk Marrákes Patiala Zaragoza Seattle Sanghaj (1994–) Szkopje Tripoli Várna Karacsi Haszkovo Kijev (1998. január 16. – ) Szentpétervár Nagoja (2019. december 18. – )
Népesség
Teljes népesség	2 956 384 fő (2023. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	455 m
Terület	3527 km²
Időzóna	UTC+5
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 18′ 40″, k. h. 69° 16′ 47″41.311111111111, 69.279722222222
Taskent weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Taskent témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Arnir Timur múzeum

Fájl:Emir Timur statue - Tashkent.jpg

Timur Lenk szobra

Taskenti pályaudvar

Műholdfelvétel Taskentről

Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel. A város egyik modern ismertetőjele a tévétorony.

Történelme

Írásos források először a 3. században említik. Eredeti neve Tsots, később Toskant, a kínai és török kő illetve köves város szavakból állt össze. Az első mai város területén lévő települések a 4–5. században alakultak ki. 751-ben arab haderők a nyugati határnál eljutottak az itt lévő kínai helyőrségig. Akkoriban ez volt az arab kolóniák határa. Ugyanakkor ez a terület volt az iszlám keleti határa. A 9. és 10. században a város a számánida birodalom része volt. A városra a 11. században használták ekőször a Taskent nevet. 1220-ban Dzsingisz-kán meghódította a majdani üzbég fővárost. A 14. században Timur Lenk visszaszerezte a területet, és egy birodalmat alapított itt, amely 1510-ig működött. A 17. és 18. században I. Péter orosz cár az orosz birodalom részévé tette. A nagy októberi szocialista forradalom után a Türkesztáni autonóm szovjet szocialista köztársaság fővárosa volt. A függetlenséget 1991. szeptember 1-jén nyerte el a Szovjetuniótól.

Infrastuktúra

A taskenti metró 1977.-ben 3 vonalon 39 km pályahosszal indult el. A villamospálya hossza 130 km, ez a legnépszerűbb közlekedési eszköz az üzbég fővárosban. Trolibusz 1947 óta működik a városban.

Híres emberek

• Artur Grigoryan, örmény ökölvívó (világbajnok 1996-2004-ig)
• Dschamolidin Abduschaparov, kerékpáros
• Alekszandr Vjacseszlavovics Alekszejev, orosz ökölvívó
• Genrih Szaulovitcs Altsuller, orosz mérnök és tudós
• Jakub Bek, közép-ázsiai uralkodó
• Habibullah Khan, 1901 és 1919 között afgán emír.
• Rustam Qosimjonov, sakknagymester
• Elena Kats-Chernin, zeneszerző
• Alexander Knaifel, csellista és zeneszerző
• Yodgor Obid, költő és polgári aktivista
• Peter Odemwingie, focista
• Sulfija Sabirowa, gyorskerékpározónő
• Viktor Ivanovics Szarianyigyi, orosz archeológus
• Rashid Sunyaev, asztrofizikus
• Guryanov Mikhail, mérnök
• Mirdjalal Kasimov, focista
• Shahzoda, énekesnő

Testvérvárosai

• Dnyipropetrovszk, Ukrajna
• Seattle, Egyesült Államok
• Berlin, Németország
• Isztambul, Törökország
• Karacsi, Pakisztán

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Taskent témájú médiaállományokat.

Nézd meg a taskent címszót a Wikiszótárban!