„II. Oródész pártus király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: hr:Orod II. Partski
12akd (vitalap | szerkesztései)
166 215 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
'''XV. Arsak''' vagy '''II. Oródész''' (más írásmóddal: ''Hürodész''), (? – [[I. e. 37|Kr. e. 37]]<ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 522. oldal</ref> vagy [[I. e. 36|Kr. e. 36]]<ref name=uralkodok/>) a pártus király [[i. e. 57|Kr. e. 57]]<ref name=uralkodok/>-től haláláig.
'''XV. Arsak''' vagy '''II. Oródész''' (más írásmóddal: ''Hürodész''), (? – [[I. e. 37|Kr. e. 37]]<ref name=uralkodok>'''Uralkodók és dinasztiák''' (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 522. oldal</ref> vagy [[I. e. 36|Kr. e. 36]]<ref name=uralkodok/>) a pártus király [[i. e. 57|Kr. e. 57]]<ref name=uralkodok/>-től haláláig.


===Élete===
Fivérével, III. Mithridatésszal részt vett édesapja, III. Phraatész meggyilkolásában<ref name=uralkodok/>, de később kiszorította testvérét a hatalomból<ref name=uralkodok/>. Amikor Mithridatész elfoglalta Szeleukeiát, és Bebilónt, Oródész lerohanta ezeket a városokat, és azonnal kivégeztette fivérét<ref name=uralkodok/>. Kíséretével sem bánt kíméletesebben; kivégeztette tábornokát is<ref name=uralkodok/>, aki Észak-Mezopotámiában, Carrhae ([[Haran]]<ref name=uralkodok/>) mellett [[I. e. 53|Kr. e. 53]]-ban szétverte Marcus Licinius Crassus római triumvir seregét<ref name=uralkodok/>. A római Syriába indított pártus betörések Oródész kedvenc fia és feltehetően társkirálya, Pakorosz halálával hirtelen véget értek<ref name=uralkodok/>. A fia elvesztése miatt megtört Oródészt másik fia, a későbbi IV. Phraatész ölette meg<ref name=uralkodok/>.
Fivérével, III. Mithridatésszal részt vett édesapja, III. Phraatész meggyilkolásában<ref name=uralkodok/>, de később kiszorította testvérét a hatalomból<ref name=uralkodok/>. Amikor Mithridatész elfoglalta Szeleukeiát, és Bebilónt, Oródész lerohanta ezeket a városokat, és azonnal kivégeztette fivérét<ref name=uralkodok/>. Kíséretével sem bánt kíméletesebben; kivégeztette tábornokát is<ref name=uralkodok/>, aki Észak-Mezopotámiában, Carrhae ([[Haran]]<ref name=uralkodok/>) mellett [[I. e. 53|Kr. e. 53]]-ban szétverte Marcus Licinius Crassus római triumvir seregét<ref name=uralkodok/>. A római Syriába indított pártus betörések Oródész kedvenc fia és feltehetően társkirálya, Pakorosz halálával hirtelen véget értek<ref name=uralkodok/>. A fia elvesztése miatt megtört Oródészt másik fia, a későbbi IV. Phraatész ölette meg<ref name=uralkodok/>.

===Krónika===
Marcus Iunius Iustinus így ír Arszakészről (Világkrónika, XLII:IV):
{{idézet|''(III. Mithridatész elmenekülése után) A megüresedett trónt testvére, Orodes foglalta el (Kr. e. 57). Orodes ezután sokáig ostromolta Babyloniát, ahová Mithridates menekült, és kiéheztetéssel kényszerítette megadásra a város lakóit. Mithridates pedig, bízva a rokoni kapcsolatban, önként adta meg magát Orodesnek. Orodes azonban inkább az ellenséget látta benne, mint a testvért, és a saját szeme előtt kivégeztette (Kr. e. 55). Ezek után a rómaiakkal viselt háborút, és a fővezért [[Crassus]]t fiával é az egész római sereggel együtt elpusztított (Kr. e. 54, kharrai csata). Amikor Orodes fiát, Pacorust megbízták a római háborúban megmaradtak üldözésével, Syriában nagy haditetteket hajtott végre (Kr. e. 51), de atyja előtt gyanússá vált és visszahívták''<ref name=vilagkronika>{{Iustinus világkrónikája}}, 300. oldal</ref>}}
ónika===


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2012. január 26., 19:54-kori változata

II. Orodes ezüst drachmája az ecbatanai pénzverdéből. Jelenleg magyarországi magángyűjteményben található

XV. Arsak vagy II. Oródész (más írásmóddal: Hürodész), (? – Kr. e. 37[1] vagy Kr. e. 36[1]) a pártus király Kr. e. 57[1]-től haláláig.

Élete

Fivérével, III. Mithridatésszal részt vett édesapja, III. Phraatész meggyilkolásában[1], de később kiszorította testvérét a hatalomból[1]. Amikor Mithridatész elfoglalta Szeleukeiát, és Bebilónt, Oródész lerohanta ezeket a városokat, és azonnal kivégeztette fivérét[1]. Kíséretével sem bánt kíméletesebben; kivégeztette tábornokát is[1], aki Észak-Mezopotámiában, Carrhae (Haran[1]) mellett Kr. e. 53-ban szétverte Marcus Licinius Crassus római triumvir seregét[1]. A római Syriába indított pártus betörések Oródész kedvenc fia és feltehetően társkirálya, Pakorosz halálával hirtelen véget értek[1]. A fia elvesztése miatt megtört Oródészt másik fia, a későbbi IV. Phraatész ölette meg[1].

Krónika

Marcus Iunius Iustinus így ír Arszakészről (Világkrónika, XLII:IV):

„(III. Mithridatész elmenekülése után) A megüresedett trónt testvére, Orodes foglalta el (Kr. e. 57). Orodes ezután sokáig ostromolta Babyloniát, ahová Mithridates menekült, és kiéheztetéssel kényszerítette megadásra a város lakóit. Mithridates pedig, bízva a rokoni kapcsolatban, önként adta meg magát Orodesnek. Orodes azonban inkább az ellenséget látta benne, mint a testvért, és a saját szeme előtt kivégeztette (Kr. e. 55). Ezek után a rómaiakkal viselt háborút, és a fővezért Crassust fiával é az egész római sereggel együtt elpusztított (Kr. e. 54, kharrai csata). Amikor Orodes fiát, Pacorust megbízták a római háborúban megmaradtak üldözésével, Syriában nagy haditetteket hajtott végre (Kr. e. 51), de atyja előtt gyanússá vált és visszahívták[2]”

ónika===

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 522. oldal
  2. ↑ Marcus Iunianus Iustinus: Világkrónika a kezdetektől Augustusig: Fülöp királynak és utódainak története. Szerk. Adamik Lajos, ford. Horváth János. Békéscsaba: Helikon Kiadó. 1992. ISBN 963 208 056 4  , 300. oldal

Egyéb hivatkozás

  • Encyclopædia Britannica Eleventh Edition
  • Plutarch, Dio Cassius


Előző uralkodó:
XIII. Arsak
Pártus király
Kr. e. 57 – Kr. e. 38		Két szobor rajza az ókori iráni pártus művészetből.
 Következő uralkodó:
XVI. Arsak
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=II._Oródész_pártus_király&oldid=11114309”