Cink-oxid

Cink-oxid
Cink-oxid
Más nevek	Horganyfehér C.I. Pigment White 4 C.I. 77947
Kémiai azonosítók
CAS-szám	1314-13-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	ZnO
Moláris tömeg	81,4084 g/mol
Megjelenés	Fehér, szilárd
Sűrűség	5,61 g·cm-3 (20 °C)
Olvadáspont	1975 °C
Oldhatóság (vízben)	Gyakorlatilag oldhatatlan, 1,6 mg·l (29 °C)-1
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−348,0 kJ/mol
Standard moláris entrópia So298	43,9 J·K−1.mol−1
Veszélyek
EU osztályozás	Veszélyes a környezetre (N)
NFPA 704	0 1 0
R mondatok	R50/53
S mondatok	S60, S61
Rokon vegyületek
Azonos kation	Cink-szulfid Cink-szelenid Cink-tellurid
Azonos anion	Kadmium-oxid Higany(II)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A cink-oxid (képlete ZnO) a cink oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Fehér por, kis mértékben sárgás árnyalatú. Hevítés hatására sárga színű lesz, de ha lehűtik, visszanyeri a fehér színét. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de savakban és erős bázisokban feloldódik, tehát amfoter tulajdonságú. Oldódik nátrium-klorid vizes oldatában is. Nedvszívó hatású, a levegőn szén-dioxidot is elnyel.

Kémiai tulajdonságai

Ha savakban oldódik, cinksókká alakul.

$\mathrm {ZnO+2\ HCl\rightarrow ZnCl_{2}+H_{2}O}$

Amfoter vegyület, ugyanis erős bázisok is feloldják, velük szemben gyenge savként viselkedik. Ha bázisokkal reagál, vízben oldódó cinkátokká alakul.

Magasabb hőmérsékleten hidrogén, szén és szén-monoxid hatására cinkké redukálódik. Magasabb hőmérsékleten szintén redukálják az alkálifémek, a magnézium és az alumínium, a reakció heves.

Előfordulása a természetben

A természetben a vörös cinkérc vagy cinkit ásványként fordul elő. Ez hatszöges kristályokat alkot. Vörös színét az okozza, hogy mangánt tartalmaz.

Előállítása

Ha a cinket a levegőn elégetik, finom fehér porként cink-oxid keletkezik.

$\mathrm {2\ Zn+O_{2}\rightarrow 2\ ZnO}$

Előállítható cink-szulfátból is, úgy, hogy az oldatához nátrium-karbonátot adnak, és ezzel az oldatból cink-karbonát csapadékot választanak le. A csapadékot kimossák, majd izzítják, hogy cink-oxiddá alakuljon.

Felhasználása

A cink-oxidot olajfestékekben használják horganyfehér néven. Jó a fedőképessége. Felhasználják cinksók előállítására is. A cink-oxalát hevítésével előállított cink-oxidot katalizátorként alkalmazzák a szén-monoxidból és hidrogénből kiinduló metanolgyártásnál. Hintőporként használják a kozmetikában. Az orvosi gyakorlatban cinkkenőcsként és ragtapaszként alkalmazzák. A gumiiparban a legtöbb kaucsuk vulkanizálásakor aktivátorként, klórtartalmú kaucsukok vulkanizálásakor (pl. kloroprén-, klórbutilkaucsuk) vulkanizálószerként használják.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia