„RGB színtér” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
hivatkozás felesleges, hiányzik a magyar wikipédiából
doi téves
6. sor: 6. sor:
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.<ref name="cie1931">{{cite book | author=CIE | title=Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931 | publisher=Cambridge University Press, Cambridge | year=1932}}</ref>,
A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.<ref name="cie1931">{{cite book | author=CIE | title=Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931 | publisher=Cambridge University Press, Cambridge | year=1932}}</ref>,
<ref>{{cite journal|first=Thomas|last=Smith|coauthors=Guild, John|title=The C.I.E. colorimetric standards and their use| doi=10.1088/1475-4878/33/3/301|year=1931–32|issue=3|volume=33|journal=Transactions of the Optical Society|pages=73–134}}</ref>,
<ref>{{cite journal|first=Thomas|last=Smith|coauthors=Guild, John|title=The C.I.E. colorimetric standards and their use| doi=10.1088/1475-4878/33/3/301|year=1931–32|issue=3|volume=33|journal=Transactions of the Optical Society|pages=73–134}}</ref>,
<ref name=fairman>{{cite journal | author=Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger| title=How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data | journal=Color Research and Application | year=1997 | month=February| volume=22 |issue=1 | pages=11–23|doi=10.1002/(SICI)1520-6378(199702)22:1<11::AID-COL4>3.0.CO;2-7}} '''és''' {{cite journal | author=Fairman H.S., Brill M.H., Hemmendinger H. | title=Erratum: How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data | journal=Color Research and Application | year=1998 | month=August|volume=23 |issue=4 | pages=259–259|doi=10.1002/(SICI)1520-6378(199808)23:4<259::AID-COL18>3.0.CO;2-7}}</ref> Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták.<ref>{{cite web |url= http://www.babelcolor.com/download/A%20review%20of%20RGB%20color%20spaces.pdf |title=A review of RGB color spaces |first=Danny |last=Pascale |work=babelcolor.com |year=2011 |accessdate=20 January 2012}}</ref> Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrix-szal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre.
<ref name=fairman>{{cite journal | author=Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger| title=How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data | journal=Color Research and Application | year=1997 | month=February| volume=22 |issue=1 | pages=11–23}} '''és''' {{cite journal | author=Fairman H.S., Brill M.H., Hemmendinger H. | title=Erratum: How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data | journal=Color Research and Application | year=1998 | month=August|volume=23 |issue=4 | pages=259–259}}</ref> Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták.<ref>{{cite web |url= http://www.babelcolor.com/download/A%20review%20of%20RGB%20color%20spaces.pdf |title=A review of RGB color spaces |first=Danny |last=Pascale |work=babelcolor.com |year=2011 |accessdate=20 January 2012}}</ref> Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrix-szal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre.
:<math>
:<math>
\begin{bmatrix}X\\Y\\Z\end{bmatrix}=
\begin{bmatrix}X\\Y\\Z\end{bmatrix}=

A lap 2012. január 21., 17:59-kori változata

RGB-Kocka

Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (vörös), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák, pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén.

Előzményei

Az rgb koordináták fekete színűek, függőlegesek.
Az xy koordináták piros színűek
Az E egyenlő energiájú pont értéke mindkét redszerben 1/3
Az rgb spektrum, ahogyan az emberi színlátást leírja

A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (John Guild és David Wright) 1914 és 1931 között dolgozta ki az első, metrikus (mérésen alapuló) RGB rendszert.[1], [2], [3] Ennek szakmai háttere a Young–Helmholtz-féle trikromatikus színlátás-elmélet. Az eredeti monokromatikus alap-színingereket (450, 530 és 610 nm) az XYZ-re való áttérésnél megváltoztatták.[4] Az RGB és az XYZ közötti átszámítás harmadrendű mátrix-szal lehetséges. Bár nem vonták vissza, gyakorlatilag nem használják, különösen azóta, hogy a számítástechnika számára azonos nevű rendszert hoztak létre.

Reprezentáció

Az RGB skálán egy színt az határoz meg, hogy milyen intenzitású a három komponense. Ezen koncepció szerint rajzolható egy háromdimenziós modell, ahol a 3 tengely sorra a 3 alapszínt adja meg, 0 és valamilyen maximális érték (általánosságban 1, vagy a 255) között, és ezen határokon belül értelmezhető a színtér összes eleme. Ha mindhárom 0, akkor az eredő szín fekete lesz, ha 1 (vagy a maximum), akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat, mint pl:

  • Piros és zöld maximum sárgát eredményez
  • Kék és zöld maximum türkiz színű lesz
  • Piros 0,5 (vagy a maximum fele), kék maximum pedig lila

Források

  1. CIE. Commission internationale de l'Eclairage proceedings, 1931. Cambridge University Press, Cambridge (1932) 
  2. Smith, Thomas, Guild, John (1931–32). „The C.I.E. colorimetric standards and their use”. Transactions of the Optical Society 33 (3), 73–134. o. DOI:10.1088/1475-4878/33/3/301.  
  3. Fairman H.S., Brill M.H., Henry Hemmendinger (1997. February). „How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 22 (1), 11–23. o.   és Fairman H.S., Brill M.H., Hemmendinger H. (1998. August). „Erratum: How the CIE 1931 Color-Matching Functions Were Derived from the Wright–Guild Data”. Color Research and Application 23 (4), 259–259. o.  
  4. Pascale, Danny: A review of RGB color spaces. babelcolor.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. január 20.)