Fodor Gábor Béla

Fodor Gábor Béla
Arcképe SZTE EK gyűjteményéből
Született	1915. december 5. Budapest
Elhunyt	2000. november 3. (84 évesen) Morgantown, Nyugat-Virginia, USA
Állampolgársága	amerikai magyar
Foglalkozása	kémikus
Iskolái	Grazi Egyetem (–1934) Ferenc József Tudományegyetem (–1937, kémia)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1950) Kossuth-díj (1954)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Gábor Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fodor Gábor Béla (Fodor Gábor néven is szerepel a szakirodalomban, Budapest, 1915. december 5. – Morgantown, Nyugat-Virginia, USA, 2000. november 3.) kétszeres Kossuth-díjas kémikus, a kémia tudományok doktora, az MTA tagja.

Kutatási területe

Reakciótípusok és a reagensek modern, Ingold-i csoportosítása, a dedukció elve. Sztereokémiai vizsgálatok; tropánalkaloidok kémiája, térkémiája és szintézise.

Életpályája

Fodor Domokos telekkönyvvezető és Bayer Paula házasságából született, elemi iskolai és középiskolai tanulmányait Aradon végezte. 1924-ben érettségizett az aradi Római Katolikus Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányokat Grazban, a budapesti egyetemen és a szegedi egyetemen folytatott. Grazban mérnöki oklevelet (1934), Szegeden pedig vegyész oklevelet és vegyész doktorátust (1937) szerzett. Tanulmányaira és pályakezdésére legnagyobb hatást tett Szent-Györgyi Albert és Bruckner Győző. A szegedi egyetemen a Szerves Kémiai Tanszékén oktatott és kutatott 1935-1938-ig, majd 1945-1957-ig. 1938-1945 között a Chinoin Gyógyszergyárban kutatóvegyészi munkakörben dolgozott. 1945-ben egyetemi magántanárrá habilitálták A gyógyhatású szénvegyületek kémiája témakörből. 1951-ben az MTA levelező, 1955-ben rendes tagjává választották. 1952-ben nyerte el a kémiai tudományok doktora címet. 1951-54 között a rektori teendőket ő látta el a szegedi egyetemen. Iskolateremtő kémikus volt, számos jeles tanítványt nevelt, köztük Kiss József egyetemi tanár, Ötvös László Széchenyi-díjas, Tömösközi István, Bartók Mihály professzor, Bernáth Gábor professzor, Fodor Árpád professzor.

Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt az oktatói munkától eltiltották, 1957-től ismét budapesti kutatói intézetekben dolgozott, EGYT Gyógyszerárugyár (később: EGIS; ma Egis Nyrt.), 1958-ban megbízást kapott az MTA-tól egy önálló kutatóegység, a Sztereokémiai Kutatócsoport megszervezésére és vezetésére. A Kutatócsoport igen eredményesen működött, a kutatási lehetőségek egyre bővültek, de Fodor Gábor Bélát továbbra sem engedték egyetemi katedrára lépni, pedig neki a kutatás mellett az egyetemi előadás, az egyetemi hallgatókkal való foglalkozás életeleme volt. Ezen okból inkább az emigrációt választotta, egy 1964-ben megkezdett kanadai tanulmányútjáról nem tért vissza.

Külföldön oktatói és kutatói munkáját Kanadában kezdte, felvette a kapcsolatot az amerikai emigrációban élő tudósokkal, köztük Szent-Györgyi Alberttel. 1969-től fő munkahelyévé az Amerikai Egyesült Államok Nyugat-Virginia-i egyeteme vált, ahol 1986-ig oktatott és kutatott, s ahonnan amerikai és müncheni, darmstadti társintézményekkel tartott fenn szakmai kapcsolatot. 1986-os nyugalomba vonulásakor emeritálták. A rendszerváltás után többször hazalátogatott, idős korát meghazudtolva kitűnő előadásokat tartott. 1990-ben a szegedi egyetem is emeritálta, 1994-ben pedig díszdoktorrá avatta. Választott hazájában, Morgantownban érte a halál.

Családja

Felesége Ruiz Ana Maria újságíró, házasságukból nyolc gyermek született.

Tudományos közleményei és kötetei (válogatás)

• Mutarotation of halogenated derivatives of cholesterol II. trans-dehydroandrosterone. AChimHung 1947.
• Separation of diasteroisomeric amino alcohols. (Kiss Józseffel) In: Nature 1949.
• Stereochemistry of the tropane alkaloids. In: Nature, 1952.
• Trans-ethylenic structure of sphinogosine. (Kiss Józseffel) In: Nature. 1953.
• Stereochemistry of the tropane alkaloids. XII. The total synthesis of scopolamine. (Társszerzőkkel) = J. Chem. Soc. 1959.
• Szerves kémia. 1-11. köt. Budapest, 1960.
• Stereochemistry oftropane quaternization. (Társszerzőkkel) In: J. Am. Chem. 1971.
• A CMR study of aromatic oxocarbons and their esters. (Társszerzőkkel) In: ORON 39, 168th ACS National Meeting, Atlantic City, N. J., Sept. 10 1974.
• From methylglyoxal to new immunopotentiating ascorbic acid derivatives. (Társszerzőkkel) In: ABiochimBiophysHung 1987.
• Correlation of the von Braun, Ritter, Bischler-Napieralsky, Beckman and Schmidt reactions via nitrilium salt intermediates. (Nagubandi, S.-el) In: Tetrahedron Report No. 83, Tetrahedron 1980.
• Studies in natural products chemistry, stereoselective synthesis (Part C) Vol. 4. Amsterdam, 1989.

Tudományos tisztségei és szerkesztőbizottsági tagságai

• MTA Szerves Kémiai Bizottság (1951-65);
• Acta Chimica szerk. biz. (1951-66);
• Models in Chemistry szerk. biz. (1966-);
• Tetrahedron szerk. biz. (1956-92);
• Tetrahedron Letters szerk. biz. (1957-92);
• Tetrahedron Computer Methodo1ogy szerk. biz. (1987-92);
• Tetrahedron Asymmetry szerk. biz. (1989-92).

Társasági tagság

• Természettudományos Társaság kémiai csoport (1937-44);
• Magyar Kémikusok Egyesülete (1945-);
• Schweizerische Chem. Gesellschaft (1942-90);
• Chem. Soc. London (1946-);
• American Chem. Society (1947-);
• Canadian lnst. of Chemistry (1964-).

Díjak, elismerések (válogatás)

• Kossuth-díj ezüst fokozat (1950, 1954);
• Helsinki Egyetem ezüst érme (1958);
• Outstanding Educator of America (1972);
• A József Attila Tudományegyetem díszdoktora (1994).

Források

• Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. Szeged, Mészáros Rezső, 1996. Fodor Gábor Béla szócikkét lásd 281. p. ISBN 963-482-037-9
• Megemlékezések, Fodor Gábor, Magyar Tudomány, 2001/4. sz.
• Fodor Gábor Béla kémikus, Délmagyarország, 2002. szeptember 6.