„Canal du Midi” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Külső hivatkozások: sablon |
|||
20. sor: | 20. sor: | ||
[[Kép:EclusesdeFonséranesCanalduMidi2.jpg|thumb|Zsilip a csatornán]] |
[[Kép:EclusesdeFonséranesCanalduMidi2.jpg|thumb|Zsilip a csatornán]] |
||
A [[19. század]]ig a csatorna gazdaságilag fontos víziút volt. A csatorna két oldalán vontatóösvények voltak az igavonó állatok számára. Ma a csatorna turista útvonalnak számít, a vontatóösvényből pedig helyenként kerékpárút lett. |
A [[19. század]]ig a csatorna gazdaságilag fontos víziút volt. A csatorna két oldalán vontatóösvények voltak az igavonó állatok számára. Ma a csatorna turista útvonalnak számít, a vontatóösvényből pedig helyenként kerékpárút lett. A csatorna teljes hosszában [[hajó]]zható. A csatorna vonzerejének turisztikai célú kihasználására több társaság kínál autó jogosítvánnyal vezethető lakóhajókat. |
||
==A csatorna jellemzői== |
==A csatorna jellemzői== |
A lap 2006. december 29., 18:26-kori változata
Canal du Midi | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Franciaország |
Világörökség-azonosító | 770 |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1996 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 36′ 40″, k. h. 1° 25′ 06″Koordináták: é. sz. 43° 36′ 40″, k. h. 1° 25′ 06″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Canal du Midi témájú médiaállományokat. |
A Canal du Midi történelmi jelentőségű csatorna Franciaország déli részén (le midi). A Garonne folyót köti össze a Földközi-tengerrel. A csatorna hossza 240 km és Toulouse városától Sète kikötőig nyúlik (ez utóbbit azért alapították, hogy a csatornának a keleti végpontja legyen.)
Történet
A csatorna XIV. Lajos uralkodása alatt épület. Eredeti célja az volt, hogy közvetlen összeköttetést teremtsen az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között, kiküszöbölve az ellenséges Spanyolország körül vezető hosszú tengeri utat, a tengeri kalózokat és a 17. századi körülmények között egy hónapi utazást.
A csatornát 1681. május 24-én nyitották meg, Canal Royal de Languedoc névvel. A tervező és az építés vezetője Pierre-Paul Riquet volt, egy gazdag adóbérlő, aki a sóadóból származó jövedelméből támogatta az építkezést. A király cserébe neki adta volna a csatorna jövedelmét, Riquet azonban csődbe ment és szegénységben halt meg 1680-ban, néhány hónappal a csatorna megnyitása előtt. A teljes költség 17 millió akkori livre volt, amelynek 40%-át a király, 40%-át a tartomány és 20%-át Riquet előlegezte meg, hogy tulajdonossá váljon. A csatorna építésénél 12000 munkás dolgozott, a korhoz képest jó fizetéssel. Még "táppénzt" is kaptak, ami az akkori időkben ritka kivétel volt.
A 19. századig a csatorna gazdaságilag fontos víziút volt. A csatorna két oldalán vontatóösvények voltak az igavonó állatok számára. Ma a csatorna turista útvonalnak számít, a vontatóösvényből pedig helyenként kerékpárút lett. A csatorna teljes hosszában hajózható. A csatorna vonzerejének turisztikai célú kihasználására több társaság kínál autó jogosítvánnyal vezethető lakóhajókat.
A csatorna jellemzői
A csatornán 103 zsilip van, amelyek a 190 méternyi szintkülönbség kiegyenlítésére szolgálnak. A csatornához összesen 328 műtárgy tartozik, a zsilipeken kívül hidak, gátak és egy alagút.
Béziers városa mellett a csatorna keresztezi az Orb folyót. Ehhez egy híd-csatornát építettek.
Ez volt az első alagúton átvezető csatorna. A Malpas alagút 173 méter hosszú és Enserune mellett egy domb alatt halad.
Szintén a csatornánál építették az első, csatorna táplálására szolgáló mesterséges tárolót. A gát 700 méter hosszú, 30 méterrel a folyó ágya felett található, és az alapjánál 120 méter széles; az építésnél több száz helyi asszony hordta a földet kosarakban.
Külső hivatkozások
- Canal du Midi (francia)
- Canal du Midi (angol)
- Canal du Midi Information