„Hadiadó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Szubcsonk |
MXH (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| ⚫ | |||
{{szubcsonk|2012. január 11., 21:40 (CET)}} |
|||
==Hadiadó Magyarországon== |
|||
| ⚫ | |||
[[Magyarország]]on [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] (uralkodott: [[1458]]-[[1492]]) kezdte el a rendkívüli hadiadó szedését. Ez az állami adónem portánként egy forint befizetésével sújtotta a lakosságot. Az adót évente kétszer is beszedhették. Mivel az éves többszöri fizetés nagyon érzékenyen érintette a már amúgy is túlterhelt jobbágyokat, ezért [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] halála után nem szedték rendszeresen a rendkívüli hadiadót. |
|||
| ⚫ | |||
A [[16. század|16]]-[[17. század]]ban a [[Oszmán Birodalom|törökök]] elleni hadjáratok és a végvárak fenntartásának költségeire szedték a hadiadót. |
|||
[[Fájl:Porció.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|Császári zsoldosok porciót szednek.]] |
|||
| ⚫ | |||
A [[20. század]]ban is megjelent ez a fajta adónem, ekkor már hadikölcsön néven. Ilyen hadikölcsön volt a a tervkölcsön békekölcsön is. |
|||
==Források== |
|||
* [http://lexikon.katolikus.hu/H/hadiad%C3%B3.html Hadiadó] |
|||
[[Kategória:Gazdaságtörténet]] |
[[Kategória:Gazdaságtörténet]] |
||
A lap 2012. január 14., 21:49-kori változata
A hadiadó (latinul: subsidium) háborús kiadások fedezetére, az állampolgárokra, esetleg a megszállott területek lakóira kirótt adó.
Hadiadó Magyarországon
Magyarországon Hunyadi Mátyás (uralkodott: 1458-1492) kezdte el a rendkívüli hadiadó szedését. Ez az állami adónem portánként egy forint befizetésével sújtotta a lakosságot. Az adót évente kétszer is beszedhették. Mivel az éves többszöri fizetés nagyon érzékenyen érintette a már amúgy is túlterhelt jobbágyokat, ezért Mátyás halála után nem szedték rendszeresen a rendkívüli hadiadót.
A 16-17. században a törökök elleni hadjáratok és a végvárak fenntartásának költségeire szedték a hadiadót.
Miután a törököt véglegesen kiűzték a Temesközből, 1715-től, tehát az állandó hadsereg létrehozásától egészen 1848-ig rendszeres adónemmé vált. Eleinte élelemmel vagy takarmánnyal is leróhatták adójukat a jobbágyok. Ez volt az úgynevezett porció.
A 20. században is megjelent ez a fajta adónem, ekkor már hadikölcsön néven. Ilyen hadikölcsön volt a a tervkölcsön békekölcsön is.