Kommunikáció

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

A commmunicatio latin eredetű szó: közzétételt és teljesítést jelent. Minden élőlény kommunikál.Ahhoz viszont,hogy az emberi kommunikációhoz közelebb jussunk,az állati kommunikációt kell megfigyelnünk.Minősítsünk kommunikációnak minden olyan eseményt,mely során egy egyed kibocsát egy jelzést,amely egy másik egyedet válaszra késztet. Az állati jelzések következőképpen fordulhatnak elő a világunkban:látható(pl.a medve a karma nyomával"díszíti"területe határait),szagolható(hangyák),vagy hallható(pl.a kakukk hívójele,amivel a párját hívja).

Az emberi kommunikáció vitathatatlan előnyei, hogy nem kell a hangforrás felé fordulni ahhoz, hogy az információ célba érjen,kis energiabefektetéssel viszonylag messzire eljuttatható a közlemény,a végtagok felszabadulnak egyéb tevékenységek végzésére. Az állati kommunikáció fejlettsége nem feltétlenül függ a faj genetikai fejlettségétől.Annál inkább függ a faj társas voltától.Hiszen míg a kakukk egyetlen hívójellel rendelkezik,addig a méhek "tánca"hihetetlen bonyolult és viszonylag sok információt hordoz. Az emberhez legközelebb álló főemlősök, például a csimpánzok érintkezésében legalább akkora jelentősége van a gesztusoknak és a mimikának,mint a hangoknak.Feltételezhető,hogy a konkrét emberi kommunikációt egy gesztus-alapú nyelv előzte meg. Az első emberi fordulatot a társas értelemátadás,a mások tapasztalataiból való tanulás jelentette. Bizonyos dolgokat egyetlen állatfaj sem tud közölni:nem tudnak múltról,jövőről beszélni,nem tudnak hazudni és kérdezni.Az állat nem tudja szabadon alkalmazni azt,amit tud;cselekvése kiváltódik.Ezzel szemben az ember azért teszi azt,amit tesz,mert azt tartja célszerűnek.Cselekvésének tehát oka és célja van,az állatok cselekvésének oka van csupán,de célja nincs. A szándékos közlés előfokai a majmoknál és a főemlősöknél is megfigyelhetőek.Kommunikációs "csalásnak"számít például,amikor a cerkófmajmoknál az őrmajmok akkor is adnak ki vészjelzést,amikor konkrét veszély nem fenyegeti a csapatot. Az emberi nyelv jelei nincsenek jelölési kapcsolatban a jelölt dologgal és a viselkedéssel.Végtelen számú közlést vagyunk képesek létrehozni,logikai szerveződéseket használunk.Ábrázoló funkcióval rendelkező kommunikációs eszköz nélkül ugyanis elképzelhetetlen bármiféle céltudatos,akaratlagos tevékenység,elképzelhetetlen bármiféle munka. Az ember megjelenésével a természeti környezet mellett megjelent a kulturális környezet,s a biológiai evolúció folyamata kiegészült egy új evolúciós folyamattal,a kulturális evolúciónak,azaz a munkaeszközök, az emberi környezet kialakulásának,fejlődésének folyamatával. Az emberi nyelv elemei szabadon variálhatóak.Az emberi nyelvhasználat szabad,nem kötődik közvetlen kiváltó ingerhez.Az emberi nyelvnek ábrázoló funkciója van. Mai értelemben: információcsere, közlés, tájékoztatás. A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, vagyis specifikus ágaira bontva a következőkkel foglalkozik:

• Tömegkommunikáció
• Szervezeti kommunikáció
• Diskurzuselemzés – ( nem azonos a beszélgetéselemzéssel )
• Beszélgetéselemzés – (néhol Konverzációanalízis)
• Lingvisztika
• Szociolingvisztika
• Kognitív lingvisztika
• Szemiotika
• Pragmatika
• Egyéb kommunikációs ismeretek (pl: beszédírás, retorika, interperszonális kommunikáció stb.)

Alapfogalmak

Közlemény

Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt "hordoznak", az amit az adó közöl a vevővel.

Forrás(adó)

Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb. , amely a közleményt előállítja és továbbítja.

Jelátalakító

A jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé.

Kódoló

A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerre, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb.

Információs csatorna

Az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja.

Dekódoló

A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi.

Nyelő (vevő)

Az, aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket)

Zaj

A közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel,. a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek.

A kétirányú kommunikáció esete a fentiekből adódik.

A kommunikáció formái

Irány szerint'

• egy az egyhez
  • párbeszéd
  • üzenet átadás
• egy a sokhoz
  • nyilvános beszéd vagy előadás (lehet élő vagy felvételről)
  • terület megjelölés pl szag, graffiti, rendőrkordon stb.
  • könyvkiadás, és újságkiadás, rádió, TV, számítógép-hálózatok
  • Propaganda, reklám, public relations, spin doctoring (tömegkommunikáció)
• sok a sokhoz
  • számítógép-hálózatok, World Wide Web, Usenet.
  • konferenciák
  • party vagy más gyűlés

• jelenből a jövőbe
  • napló
  • Blog
  • időkapszula

Résztvevők szerint

• Állati kommunikáció
• Személyek közötti (interperszonális) kommunikáció
  • Marketing
  • belső kommunikáció
  • Propaganda
  • Public affairs
  • Public relations
  • Technikai kommunikáció
• Intraperszonális kommunikáció
• nemverbális kommunikáció
• nyelv
• kultúrák közötti kommunikáció
• telekommunikáció
  • Computer-mediated kommunikáció
• Artificial Intelligence Agent alapú kommunikáció

A kommunikáció etológiai meghatározása

Az emberi kommunikáció (és ezen belül az emberi nyelv is) az állati kommunikáció egyik típusa, amely (szemben a racionalisták által vallott referenciális tudásátadással) úgy fogható fel, mint egy élőlény (akár állat, akár ember) olyan viselkedési aktusa, amely megváltoztatja egy másik állat/ember magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy ez a kommunikáló élőlény számára, sok eset átlagában, fennmaradása, szaporodása szempontjából előnyös.

Tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció azon kommunikációs csatornák összefoglaló neve, melynek célja a lehető legtöbb ember egyidejű elérése (rendszerint annyi embert, amekkora az adott ország teljes lakossága). A kifejezés az 1920-as években született, az első, teljes országokat lefedő rádióadók létesülésekor, illetve a hatalmas példányszámban, nem egy esetben már más országokban is terjesztett napi és hetilapok, magazinok jellemzésére. A tömegkommunikáció egyes kritikusai szerint olyan tömegkultúrát alakít ki, melyben a szociális kapcsolatok jelentősen atomizálódnak (a lehető legminimálisabbra csökkennek), mely révén az emberek roppant fogékonnyá válnak a modern tömegkommunikáció behatásaira, elsősorban a propaganda és a reklámok révén.

Irodalom

• Ankerl Géza, Kommunikáció és építészet. Budapest: Müszaki kiadó, (1991), ISBN 963-10-9067-1

külső hivatkozások

• Nonverbális kommunikáció.lap.hu - linkgyűjtemény
• New Code NLP