„Kisboldogasszony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
== Népszokások == |
== Népszokások == |
||
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és "csatlakoztak az angyalokhoz", akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: "Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk." Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát. |
|||
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse - miközben a jelenlévők imádkoztak -, majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. |
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse - miközben a jelenlévők imádkoztak -, majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. |
||
A lap 2012. január 8., 12:54-kori változata
Kisboldogasszony egy katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kisboldogasszony ünnepe egyben Szűz Mária születésének ünnepe is. Latinul Nativitas B.M.V. A hagyomány szerint Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt[1].
Az ünnep kialakulása, története
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.
Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a Kisboldogasszony templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.
Népszokások
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és "csatlakoztak az angyalokhoz", akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: "Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk." Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján vetették el. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse - miközben a jelenlévők imádkoztak -, majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát.
A dióverés kezdetének napja.[2]
