„Szocóc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Amirobot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eo:Socovce
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: pl:Socovce
71. sor: 71. sor:
[[it:Socovce]]
[[it:Socovce]]
[[nl:Socovce]]
[[nl:Socovce]]
[[pl:Socovce]]
[[sk:Socovce]]
[[sk:Socovce]]
[[war:Socovce]]
[[war:Socovce]]

A lap 2012. január 6., 10:59-kori változata

Szocóc (Socovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1258
PolgármesterMilan Mencel
Irányítószám038 43
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség239 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság444 m
Terület5,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 18° 52′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 18° 52′ 07″
Szocóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szocóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szocóc (1899-ig Nagy-Szoczócz, szlovákul Socovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 18 km-re délre fekszik, Szentmária tartozik hozzá.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban éltek emberek. A település Szentmária határában keletkezett a 13. században, 1258-ban "Zochowcz, Zoczowcz, Sochouch" alakban említik először. 1293-ban "Scuchouch", 1315-ben "Sotouch", 1394-ben "Sochouch", 1535-ben "Zozowcze" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1262-ben a zniói váruradalom része, a 18. században a kincstáré. 1715-ben 9, 1720-ban 18 háztartása adózott. 1785-ben 28 házában 210 lakos élt. 1828-ban 24 háza és 215 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később elterjedt a hímzés és a kosárfonás is.

Vályi András szerint "Szoczócz. Két tót falu Túrócz Várm. Kis Szoczócznak földes Ura Szenesi Uraság, Nagy Szoczócznak pedig a’ Tudományi Kintstár, lakosaik külömbfélék, N. Szoczócz, Kis Szoczócznak filiája; fekszenek Netzpálhoz 1 mértföldnyire; földgyeik jók, réttyek, legelõjök hasznos, fájok van, piatzok Mosóczon." [2]

Fényes Elek szerint " Szocsócz (Kis), (v. Sztránka), f., Thurócz vmegyében, a körmöczi országutban: 44 kath., 31 evang. lak. F. u. b. Révay. Ut. p. Rudnó. Szocsócz (Nagy), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 205 kath., 30 evang. lak. F. u. b. Révay." [3]

1910-ben 123, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

A hozzá tartozó Szentmária plébániáját és templomát 1258-ban említik először, amikor IV. Béla király adománylevelében István kőfaragó fiainak, Benedeknek és Péternek adja. 1265-ben divéki Budimir a turóci kolostornak adta. 1273-ban Recsk comes fiának birtoka, a 18. században a turócszentmártoni plébániáé. 1639-ben egyháza ecclesia Virginis néven szerepel. 1715-ben 4 adózója volt. 1785-ben 17 házában 142 lakos élt. 1828-ban 16 háza volt 145 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1910-ben 123, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Szentmáriát 1943-ban csatolták Szocóchoz.

2001-ben Szocóc 251 lakosából 249 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Szentmária Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 16. században déli mellékhajóval bővítették. A 18. században újra építettek hozzá. Madonna-szobra 1500 körül készült késő gótikus stílusban. Kő keresztelőmedencéje 15. századi.
  • A falu haranglába népi alkotás.

Külső hivatkozások

Jegyzetek