„Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt” változatai közötti eltérés

	Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt
	Adatok
Utolsó vezető	Nagy Vince
Alapítva	1922.
Feloszlatva	1945. április 13.
Elődpárt	Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt; (nem hivatalos)
Utódpárt	FKGP
Ideológia	konzervativizmus
Politikai elhelyezkedés	jobboldal
Parlamenti jelenlét	1922–1931, 1935–1939

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. december 29., 19:42-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Függetlenségi és 48-as (Kossuth) Párt.

A Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt 1922-ben alakult Batthyány Tivadar gróf és Nagy Vince vezetésével. Önmagukat a Tanácsköztársaság alatt betiltott és feloszlatott Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt folytatásaként definiálták.

Története

A Függetlenségi 48-as Párt néven indult szervezet, ami önmagát az Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt folytatásaként definiálta a Trianon utáni politikai zűrzavarban az elődjével kapcsolatos negatív asszociációk elkerülése végett (sok függetlenségi párti támogatta IV. Károly magyar király visszatérési kísérleteit) felvette Kossuth nevét is, jelezvén a demokratikus és függetlenségi („48-as”) hagyományokat kívánják továbbvinni. A hamar kiéleződő belső ellentétek hatására 1923-ban – a régi, függetlenségi párti képviselőkkel együtt, mint pl. P. Ábrahám Dezső – távozott Batthyány Tivadar, mely után jelentős szavazótáborra már nem számíthattak. A párt az 1926-os választásokon csupán öt, az 1935-ös választásokon csupán két önálló jelöltet tudott indítani.

Habár alkalmi helyi választási szövetségek révén ennél több jelöltjük is indulhatott, többek között a párt elnöke is, fennállása során választásonként egy-egy tagot sikerült delegálniuk az Országgyűlésbe. Az 1931-es választások kivételével 1922-ben, 1926-ban és 1935-ben is bejutott egy-egy képviselőjük. 1924-ben egy helyi időközi választáson Nagy Vince is bekerült, ő azonban 1926-ban elbukott.

Az 1935-ös választásokra a párt meglehetősen szétesett állapotban volt; két legnagyobb tagszervezete más-més néven állított jelölteket, igaz zárójelben megadták a Kossuth Párt címkét is. A sikeresebb a Kun Béla vezette, nem sokkal korábban az FKGP-ből kivált Nemzeti Agrár Ellenzék volt, ami egy tagot (Kunt) juttatta a parlamentbe, míg a párt hivatalos jelöltjei közül is bejutott egy képviselő, Országos Függetlenségi Kossuth Párt néven, a Nemzeti Radikális Párttal választási szövetségben.

Az 1939-es választásokon önálló listát már nem tudtak állítani. A párt egykor volt elnöke és korábbi parlamenti képviselője, Rupert Rezső feljutott a Polgári Szabadságpárt listájára, illetve egyéniben is indult Polgári Agrárpárt megjelöléssel a devecseri választókörzetben. Ugyan egyéniben elbukott, a PSZP listáján mandátumhoz jutott, amit követően a parlamentben is a PSZP frakcióhoz csatlakozott.

A Kossuth párt és teljes tagsága – a pártot 1928 óta elnöklő Nagy Vince vezetésével – 1945. április 13-án beolvadt az FKGP-be.

Országgyűlési választási eredményei

Választási eredmények	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma (össz.)	Mandátumok aránya (össz.)	Parlamenti szerepe
1922-es	33 220	2,04%	1	0,41%	ellenzék
1926-os	13 564	1,19%	1	0,41%	ellenzék
1931-es	28 518	1,89%	―	―	nem jutott be
1935-ös	5 648	0,29%	1+1^A	0,41%	ellenzék
1939-es	―	―	―	―	nem indult ^B

^A: Az egyik Országos Függetlenségi Kossuth Párt néven, a másik Nemzeti Agrár Ellenzék (lásd alább) néven
^B: Önálló listát nem állítottak, de Rupert Rezső Polgári Agrárpárt pártmegjelöléssel indult a devecseri egyéni választókerületben (lásd alább)

A párt alegységeinek önálló eredményei

Nemzeti Agrár Ellenzék

A párt 1935-re szétesés-közeli állapotba került, több része is önálló listán indult. A hódmezővásárhelyi alapszervezet Nemzeti Agrár Ellenzék néven állított ki önálló listát, igaz zárójelben szerepelt a Kossuth Párt neve is. Kun Béla szerzett mandátumot ezen pártmegjelöléssel.

Választási eredmények	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma (össz.)	Mandátumok aránya (össz.)	Parlamenti szerepe
1935-ös	5 320	0,27%	1	0,41%	ellenzék

Polgári Agrárpárt

A Kossuth Párt az 1939-es választásokra nem tudott önálló jelöltet kiállítani, de korábbi parlamenti képviselője, Rupert Rezső egyéniben Devecserben Polgári Agrárpárt megjelöléssel mégis indulni tudott. Ott ugyan elbukott, de a Polgári Szabadságpárt listájáról bejutott a törvényhozásba. A parlamentben aztán a szabadságpárt frakciójához csatlakozott.

Választási eredmények	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma (össz.)	Mandátumok aránya (össz.)	Parlamenti szerepe
1939-es	873	0,02%	―	―	nem jutott be

Külső hivatkozások

Vokscentrum – Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt
Az 1939-es választások története, vokscentrum.hu
Nagy Vince életrajza az Országgyűlési Almanach 1945-1947-ben (Budapest, 1999)

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 }}
 {{más|Függetlenségi és 48-as (Kossuth) Párt}}
-A '''Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt''' [[1922]]-ben alakult [[Batthyány Tivadar]] gróf és [[Nagy Vince]] vezetésével. Önmagukat a [[Tanácsköztársaság]] alatt betiltott és feloszlatott [[Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt]] folytatásaként definiálták.
+A '''Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt''' [[1922]]-ben alakult [[Batthyány Tivadar]] gróf és [[Nagy Vince]] vezetésével. Önmagukat a [[Tanácsköztársaság]] alatt betiltott és feloszlatott [[Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt|Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt]] folytatásaként definiálták.
 == Története ==
-A ''Függetlenségi 48-as Párt'' néven indult szervezet, ami önmagát az [[Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt]] folytatásaként definiálta a [[trianoni békeszerződés|Trianon]] utáni politikai zűrzavarban az elődjével kapcsolatos negatív asszociációk elkerülése végett (sok függetlenségi párti támogatta [[IV. Károly magyar király]] visszatérési kísérleteit) felvette ''Kossuth'' nevét is, jelezvén a demokratikus és függetlenségi („[[48-as]]”) hagyományokat kívánják továbbvinni. A hamar kiéleződő belső ellentétek hatására [[1923]]-ban – a régi, [[függetlenségi párt]]i képviselőkkel együtt, mint pl. [[P. Ábrahám Dezső]] – távozott Batthyány Tivadar, mely után jelentős szavazótáborra már nem számíthattak. A párt az [[1926-os választások]]on csupán öt, az [[1935-ös választások]]on csupán két önálló jelöltet tudott indítani.
+A ''Függetlenségi 48-as Párt'' néven indult szervezet, ami önmagát az Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt folytatásaként definiálta a [[trianoni békeszerződés|Trianon]] utáni politikai zűrzavarban az elődjével kapcsolatos negatív asszociációk elkerülése végett (sok függetlenségi párti támogatta [[IV. Károly magyar király]] visszatérési kísérleteit) felvette ''Kossuth'' nevét is, jelezvén a demokratikus és függetlenségi („[[48-as]]”) hagyományokat kívánják továbbvinni. A hamar kiéleződő belső ellentétek hatására [[1923]]-ban – a régi, [[Függetlenségi Párt (1874)|függetlenségi párti]] képviselőkkel együtt, mint pl. [[P. Ábrahám Dezső]] – távozott Batthyány Tivadar, mely után jelentős szavazótáborra már nem számíthattak. A párt az [[1926-os választások]]on csupán öt, az [[1935-ös választások]]on csupán két önálló jelöltet tudott indítani.
 Habár alkalmi helyi választási szövetségek révén ennél több jelöltjük is indulhatott, többek között a párt elnöke is, fennállása során választásonként egy-egy tagot sikerült delegálniuk az [[Országgyűlés]]be. Az [[1931-es választások]] kivételével 1922-ben, 1926-ban és 1935-ben is bejutott egy-egy képviselőjük. 1924-ben egy helyi időközi választáson Nagy Vince is bekerült, ő azonban 1926-ban elbukott.

Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt
Adatok
Utolsó vezető	Nagy Vince

Alapítva	1922.
Feloszlatva	1945. április 13.
Elődpárt	Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt (nem hivatalos)
Utódpárt	FKGP

Ideológia	konzervativizmus
Politikai elhelyezkedés	jobboldal
Parlamenti jelenlét	1922–1931, 1935–1939