„Atomenergia” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor: 10. sor:


== Használata ==
== Használata ==
2004-től az atomenergia nyújtotta a világ energiájának 6,5%-át és a világ elektromosságnak 15,7%-át. Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Japán adja a világ nukleáris energiájának 57%-át.<ref name="iea_pdf">{{Cite web|url=http://www.iea.org/dbtw-wpd/Textbase/nppdf/free/2006/key2006.pdf|title=Key World Energy Statistics|accessdate=2006-11-08|publisher=International Energy Agency|year=2006|format=PDF}}</ref> A 2007-es [[Nemzetközi Atomenergia-ügynökség|Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA)]]-jelentés szerint 439 atomenergia-reaktor van világszerte,<ref>[http://www.iaea.org/cgi-bin/db.page.pl/pris.oprconst.htm NUCLEAR POWER PLANTS INFORMATION], by [[IAEA]], 15/06/2005</ref> 31 országban.<ref name="UIC">{{cite web|url=http://www.uic.com.au/reactors.htm|title=World NUCLEAR POWER REACTORS 2005-06, 15/08/2006, Australian Uranium Information Centre}}</ref>
2004-től az atomenergia nyújtotta a világ energiájának 6%-át és a világ elektromosságnak 13-14%-át. Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Japán adja a világ nukleáris energiájának 57%-át.<ref name="iea_pdf">{{Cite web|url=http://www.iea.org/dbtw-wpd/Textbase/nppdf/free/2006/key2006.pdf|title=Key World Energy Statistics|accessdate=2006-11-08|publisher=International Energy Agency|year=2006|format=PDF}}</ref> A 2007-es [[Nemzetközi Atomenergia-ügynökség|Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA)]]-jelentés szerint 439 atomenergia-reaktor van világszerte,<ref>[http://www.iaea.org/cgi-bin/db.page.pl/pris.oprconst.htm NUCLEAR POWER PLANTS INFORMATION], by [[IAEA]], 15/06/2005</ref> 31 országban.<ref name="UIC">{{cite web|url=http://www.uic.com.au/reactors.htm|title=World NUCLEAR POWER REACTORS 2005-06, 15/08/2006, Australian Uranium Information Centre}}</ref>
Az Egyesült Államok termeli a legtöbb atomenergiát, ami az ottani villamosenergia 20%-át teszi ki, de százalékos tekintetben Franciaország teszi ki a legtöbbet, a termelés 80%-át (2006).<ref name="eia_s.1766">{{Cite web|url=http://www.eia.doe.gov/oiaf/servicerpt/erd/nuclear.html|title=Impacts of Energy Research and Development With Analysis of Price-Anderson Act and Hydroelectric Relicensing|accessdate=2006-11-08|publisher=Energy Information Administration|year=2004|work=Nuclear Energy (Subtitle D, Section 1241)}}</ref><ref name="npr20060501">{{Cite web|url=http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=5369610|title=France Presses Ahead with Nuclear Power|accessdate=2006-11-08|publisher=NPR|year=2006|author=Eleanor Beardsley}}</ref> Az Európai Unióban a termelés 30%-át<ref>{{Cite web|url=http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema=PORTAL&screen=detailref&language=en&product=sdi_cc&root=sdi_cc/sdi_cc/sdi_cc_ene/sdi_cc2300|title=Gross electricity generation, by fuel used in power-stations|accessdate=2007-02-03|publisher=Eurostat|year=2006}}</ref> teszi ki. A politika az Európai Uniós országok között különbözik, így a 27 EU tagország közül 15 országban van és 12 országban nincs működő atomerőmű. Nincs atomerőmű például Ausztriában, Dániában, Észtországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Lengyelországban, Olaszországban, és Portugáliában.
Az Egyesült Államok termeli a legtöbb atomenergiát, ami az ottani villamosenergia 20%-át teszi ki, de százalékos tekintetben Franciaország teszi ki a legtöbbet, a termelés 80%-át (2006).<ref name="eia_s.1766">{{Cite web|url=http://www.eia.doe.gov/oiaf/servicerpt/erd/nuclear.html|title=Impacts of Energy Research and Development With Analysis of Price-Anderson Act and Hydroelectric Relicensing|accessdate=2006-11-08|publisher=Energy Information Administration|year=2004|work=Nuclear Energy (Subtitle D, Section 1241)}}</ref><ref name="npr20060501">{{Cite web|url=http://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=5369610|title=France Presses Ahead with Nuclear Power|accessdate=2006-11-08|publisher=NPR|year=2006|author=Eleanor Beardsley}}</ref> Az Európai Unióban a termelés 30%-át<ref>{{Cite web|url=http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema=PORTAL&screen=detailref&language=en&product=sdi_cc&root=sdi_cc/sdi_cc/sdi_cc_ene/sdi_cc2300|title=Gross electricity generation, by fuel used in power-stations|accessdate=2007-02-03|publisher=Eurostat|year=2006}}</ref> teszi ki. A politika az Európai Uniós országok között különbözik, így a 27 EU tagország közül 15 országban van és 12 országban nincs működő atomerőmű. Nincs atomerőmű például Ausztriában, Dániában, Észtországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Lengyelországban, Olaszországban, és Portugáliában.


A lap 2011. december 29., 08:32-kori változata

Atomerőmű a franciaországi Cattenomban

Az atomenergia a magreakció kontrollált felhasználása munka, hő és elektromosság formájú energia létrehozásának céljából. Az atomenergia egy irányított láncreakció után keletkezik,és hőt hoz létre. Ezt a hőt a víz felforralására, gőz előállítására vagy egy gőzturbina meghajtására használják. Az első energiatermelést végző reaktor a szén moderátoros Fermi-féle reaktor volt (a felszabaduló energiát csak mérték). A reaktort 1942. december 2-án indították el, és csak néhány percig működött, mivel csak a teóriák ellenőrzésére szolgált. A reaktor teljesítménye kb. 200 W lehetett.[1] A későbbiekben az ilyen típusú erőműveket az instabil működés ("pozitív üregtényező") miatt az Egyesült Államokban csak plutónium előállítására használták (Windscale). A Szovjetunióban a jobb hatásfok, illetve "egyszerűbb felépítés" miatt elektromos energia termelésre is szívesen használták (Csernobil). A pozitív üregtényező tényét az Amerikában működő tudósok már az 1950-es években ismerték (Teller Ede), azonban ezt az információt hadi titokként kezelték (egyes elemzések szerint ez is hozzájárult a csernobili tragédiához). A nyomottvizes reaktorok jelentősen stabilabbak (például Paks), azonban ezek sem mentesek a balesetektől (Three Miles Island). A új generációs "passzív biztonságú" reaktorok új távlatokat jelenthetnek a biztonság és a hatásfok területén.[2]

Az Egyesült Államokban az atomenergia használatát támogatók ügyüket a minnesotai szenátus elé terjesztették.[3]

Használata

2004-től az atomenergia nyújtotta a világ energiájának 6%-át és a világ elektromosságnak 13-14%-át. Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Japán adja a világ nukleáris energiájának 57%-át.[4] A 2007-es Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA)-jelentés szerint 439 atomenergia-reaktor van világszerte,[5] 31 országban.[6] Az Egyesült Államok termeli a legtöbb atomenergiát, ami az ottani villamosenergia 20%-át teszi ki, de százalékos tekintetben Franciaország teszi ki a legtöbbet, a termelés 80%-át (2006).[7][8] Az Európai Unióban a termelés 30%-át[9] teszi ki. A politika az Európai Uniós országok között különbözik, így a 27 EU tagország közül 15 országban van és 12 országban nincs működő atomerőmű. Nincs atomerőmű például Ausztriában, Dániában, Észtországban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Lengyelországban, Olaszországban, és Portugáliában.

Sok hadsereg valamint civilek is (például néhány jégtörő hajó) használják a nukleáris meghajtást.[10]

Jegyzetek

  1. ↑ Genezis: a chicagói atommáglya
  2. ↑ Reaktortípusok
  3. ↑ Supporters of nuclear power push to lift ban
  4. ↑ Key World Energy Statistics (PDF). International Energy Agency, 2006. (Hozzáférés: 2006. november 8.)
  5. ↑ NUCLEAR POWER PLANTS INFORMATION, by IAEA, 15/06/2005
  6. ↑ World NUCLEAR POWER REACTORS 2005-06, 15/08/2006, Australian Uranium Information Centre
  7. ↑ Impacts of Energy Research and Development With Analysis of Price-Anderson Act and Hydroelectric Relicensing. Nuclear Energy (Subtitle D, Section 1241). Energy Information Administration, 2004. (Hozzáférés: 2006. november 8.)
  8. ↑ Eleanor Beardsley: France Presses Ahead with Nuclear Power. NPR, 2006. (Hozzáférés: 2006. november 8.)
  9. ↑ Gross electricity generation, by fuel used in power-stations. Eurostat, 2006. (Hozzáférés: 2007. február 3.)
  10. ↑ Nuclear Icebreaker Lenin, 2003. (Hozzáférés: 2007. november 1.)
Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Atomenergia&oldid=10957282”