„Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title dms|48|20|28.52|É|20|25|53|K|type:landmark_region:HU}} |
{{coor title dms|48|20|28.52|É|20|25|53|K|type:landmark_region:HU}} |
||
A [[kelemér]]i '''Mohos-tavak''' (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-[[Magyarország]]on. Eredetük a [[ |
A [[kelemér]]i '''Mohos-tavak''' (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-[[Magyarország]]on. Eredetük a [[kainozoikumi eljegesedés|jégkorszakra]] vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken [[víz]] maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a [[tőzegmoha]] a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában [[ingóláp]]ok. |
||
A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a [[tőzegmohás nádas]], [[tőzegmohás fűzláp]], és a [[dagadóláp]]. |
A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a [[tőzegmohás nádas]], [[tőzegmohás fűzláp]], és a [[dagadóláp]]. |
A lap 2011. december 22., 20:23-kori változata
é. sz. 48° 20′ 29″, k. h. 20° 25′ 53″
A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok.
A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp.
A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras.
A Mohos-tavak jelenleg természetvédelmi területnek számítanak (Országos Természetvédelmi Tanács, 1951).
A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr.Zólyomi Bálint (1931) és Dr. Czenthe Botond (1983)[1] írt.
Jegyzetek
- ↑ Dr. Czenthe Botond: A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai (Botanikai Közlemény, 72. kötet 1-2. füzet, 1985)