„Grigore Ureche” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Stamp of Moldova md437.jpg|bélyegkép|250px|Grigore Ureche |
[[Fájl:Stamp of Moldova md437.jpg|bélyegkép|250px|Grigore Ureche moldvai postabélyegen]] |
||
'''Grigore Ureche''' (kb. [[Jászvásár]], [[1590]] – Jászvásár, [[1647]]) [[moldva]]i krónikaíró. |
'''Grigore Ureche''' (kb. [[Jászvásár]], [[1590]] – Jászvásár, [[1647]]) [[moldva]]i krónikaíró. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Apja, Nestor Ureche, tanult [[bojár]] volt, aki fontos hivatalokat töltött be a [[16. század]] végén, és többször járt követségben a [[Oszmán Birodalom|török portánál]]. 1595-ben a család Lengyelországba menekült a törökbarát bojároktól való félelmükben. Grigore Ureche 1612 és 1617 között [[Lviv|Lembergben]] tanult történelmet, földrajzot, latin és görög nyelvet, retorikát és poétikát. Visszatérve hazájába [[1628]]-ban udvari kancellár ''(logofăt)'' lett. [[Vasile Lupu]] uralkodása idején ő volt a fejedelem egyik belső tanácsosa, majd [[1642]]-től a déli országrész palatinusa ''(vornic)'' lett. |
Apja, Nestor Ureche, tanult [[bojár]] volt, aki fontos hivatalokat töltött be a [[16. század]] végén, és többször járt követségben a [[Oszmán Birodalom|török portánál]]. 1595-ben a család Lengyelországba menekült a törökbarát bojároktól való félelmükben. Grigore Ureche 1612 és 1617 között [[Lviv|Lembergben]] tanult történelmet, földrajzot, latin és görög nyelvet, retorikát és poétikát. Visszatérve hazájába [[1628]]-ban udvari kancellár ''(logofăt)'' lett. [[Vasile Lupu moldvai fejedelem]] uralkodása idején ő volt a fejedelem egyik belső tanácsosa, majd [[1642]]-től a déli országrész palatinusa ''(vornic)'' lett. |
||
== Műve == |
== Műve == |
||
A lap 2011. december 19., 15:06-kori változata
Grigore Ureche (kb. Jászvásár, 1590 – Jászvásár, 1647) moldvai krónikaíró.
Élete
Apja, Nestor Ureche, tanult bojár volt, aki fontos hivatalokat töltött be a 16. század végén, és többször járt követségben a török portánál. 1595-ben a család Lengyelországba menekült a törökbarát bojároktól való félelmükben. Grigore Ureche 1612 és 1617 között Lembergben tanult történelmet, földrajzot, latin és görög nyelvet, retorikát és poétikát. Visszatérve hazájába 1628-ban udvari kancellár (logofăt) lett. Vasile Lupu moldvai fejedelem uralkodása idején ő volt a fejedelem egyik belső tanácsosa, majd 1642-től a déli országrész palatinusa (vornic) lett.
Műve
Élete vége felé, valószínűleg 1642 – 1647 között írta Moldva krónikáját (Letopisețul Țării Moldovei), amely az 1359 – 1594 közötti eseményeket tartalmazza. Ezt a krónikát tartják a román történetírás kezdetének és egyben az első román nyelvű, irodalmi igényekkel írt műnek. Ebben van legelőször leírva, hogy a román nyelv latin eredetű, illetve hogy a moldvai, havasalföldi, erdélyi és máramarosi románok egyazon néphez tartoznak. A kézirat elveszett, de számos másolat maradt róla.
Forrás
- Dim. Păcurariu (szerk.). Dicționar de litaratura română (román nyelven). București: Editura Univers, 406-407. o. (1979)