Konstantinápolyi ortodox egyház

Konstantinápolyi ortodox egyház (Οικουμενικό Πατριαρχείο)
A konstantinápolyi pátriárka trónja
Vallás	kereszténység
Felekezet	ortodox
Eredet	antiochiai ortodox egyház
Lelkészi vezető	I. Bartolomeosz
Tisztsége	pátriárka
Szertartás	bizánci
Tagság	3 500 000 [forrás?]
Nyelv	görög, angol
Alapító	András apostol János apostol
Státusz	autokefál
Státusz kezdete	330
Ország	Törökország Ausztrália Afganisztán Banglades Brunei Kelet-Timor Vietnám India Indonézia Kambodzsa Kínai Köztársaság Dél-Korea Laosz Malajzia Maldív-szigetek Mianmar Nepál Új-Zéland Pakisztán Szamoa Szingapúr Thaiföld Tonga Fidzsi-szigetek Fülöp-szigetek Finnország Srí Lanka Kína Mongólia Észtország
Székhely	Isztambul, Törökország
Naptár	javított juliánus, juliánus
A Konstantinápolyi ortodox egyház weboldala

Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus
Vallás	kereszténység
Felekezet	ortodox
Eredet	Magyarországi szerb ortodox egyház
Lelkészi vezető	Kalota Józef
Tisztsége	protopresbiter
Tagság	2 534[forrás?]
Nyelv	Katharevusza
Alapító	András apostol János apostol
Ország	Törökország Ausztrália Afganisztán Banglades Brunei Kelet-Timor Vietnám India Indonézia Kambodzsa Kínai Köztársaság Dél-Korea Laosz Malajzia Maldív-szigetek Mianmar Nepál Új-Zéland Pakisztán Szamoa Szingapúr Thaiföld Tonga Fidzsi-szigetek Fülöp-szigetek Finnország Srí Lanka Kína Mongólia Észtország
Székhely	1055 Budapest, Váci u. 55.
Technikai szám	0224
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus weboldala

A konstantinápolyi ortodox egyház az öt eredeti patriarkátus egyike, tiszteletbeli elsőséget élvez az ortodox egyházak között. Eredetileg az antiochiai pátriárkának alárendelt egyház volt, 330-tól önálló, majd a második legfontosabb egyház lett belőle a Római Egyház után. Miután – ortodox szempontból nézve – a Római Egyház egésze 1054-ben kivált az egyetemes egyházból, a konstantinápolyi egyház foglalta el helyét mind tiszteletbeli első az egyházak között.

Az Oszmán Birodalom idején a konstantinápolyi pátriárka politikai szerepet is betöltött. Az Oszmán Birodalomban a lakosság vallási alapon volt felosztva (millet-rendszer), az egyik millet az ortodoxoké volt, ennek volt mindenkori vezetője a konstantinápolyi pátriárka.

Az ortodox egyházak közös összejövetelein mindig a konstantinápolyi pátriárka elnököl.

Kanonikus területe ma minimális az eredetihez képest, csak Törökország, Észak-Görögország és egyes földközi-tengeri görög szigetek tartoznak hozzá. A görög ortodox egyház autokefállá válásakor a Konstantinápolyi Patriarchátus javára lemondott a diaszpórában élő görögök egyházközösségeiről, így ők is a Patriarchátus joghatósága alá tartoznak. (így a magyarországi görögök is) A konstantinápolyi pátriárka kizárólagos jogot formál minden olyan területre, mely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez. Ezt az igényt a többi ortodox egyház nem fogadja el.

Két autonóm ortodox egyház is hozzátartozik: az észt ortodox egyház és a finn ortodox egyház. Hozzá tartozik egyházjogilag a Görögországban található autonóm szerzetesi köztársaság, az Athosz-hegy.

Magyarországi része: Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus.

Lásd még

• Bejegyzett egyházak Magyarországon