„Villányi-hegység” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
94. sor: | 94. sor: | ||
*[http://villanyiborvidek.hu/ Villányi Borvidék] |
*[http://villanyiborvidek.hu/ Villányi Borvidék] |
||
*[http://www.vendegvaro.hu/a-villanyi-hegyseg-es-kornyeke Villányi-hegység és környéke] |
*[http://www.vendegvaro.hu/a-villanyi-hegyseg-es-kornyeke Villányi-hegység és környéke] |
||
*[http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4tinfo/mo/villany/villany.htm A Villányi- |
*[http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4tinfo/mo/villany/villany.htm A Villányi-hegység barlangjai] |
||
{{Magyarország tájai}} |
{{Magyarország tájai}} |
A lap 2011. december 8., 23:44-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Villányi-hegység | |
Szársomlyó, Villány balra | |
Magasság | 442 m |
Hely | Magyarország Baranya megye |
Legmagasabb pont | Szársomlyó (442 m) |
Hosszúság | 15 km |
Szélesség | 5 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 50′, k. h. 18° 20′Koordináták: é. sz. 45° 50′, k. h. 18° 20′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Villányi-hegység témájú médiaállományokat. |
A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya megye déli részén elterülő dombság. Főképp mészkőből áll.
Legmagasabb csúcsa a hegyvonulattal nem összefüggő, szigetszerű, 442 méter magas Szársomlyó. Egy másik ismert csúcsa a Siklós közelében lévő Tenkes.
Települései: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Kisharsány, Máriagyűd, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Siklós, Villány, Villánykövesd, Palkonya.
Földrajza
Éghajlata
Az évi középhőmérséklet 10-11°C között van, ami megfelel az országos átlagnak. A fagymentes idő április elejétől október közepéig tart. A déli lejtőkön egy sajátos mediterrán mikroklíma alakult ki, évente legalább 200 napon 0°C felett van a hőmérséklet. A terület jellegzetes növénye a kikerics, ami csak ezen az éghajlaton él meg.[1]
Az éghajlat és a talaj kedvező a Villány és Siklós körül kialakult nagy hagyományú szőlő- és bortermeléshez.
Vízrajza
A hegység déli oldalán gyógyhatású, meleg vizű források törnek a felszínre. Ezek tették népszerű fürdőhellyé Harkányt.
Barlangjai
- Beremendi-kristálybarlang
- Máriagyűdi-barlang
- Nagyharsányi-kristálybarlang
- Rózsabányai-zsomboly
- Siklósi I-II-III. sz. barlang
- Villányi Borospince-barlang
- Kenderesi-völgyi-barlang
Szársomlyó
A Szársomlyó (más néven Harsányi-hegy vagy Nagyharsányi-hegy) növényvilága különleges: déli lejtőin mediterrán klíma alakult ki, az erre jellemző fajok aránya 20% fölött van. Itt él a fokozottan védett rozsdás gyűszűvirág. A löszfalakon költenek a színes gyurgyalagok.
A hegy ma már csonka: egyik oldalába az 1960-as évektől nagy teknőt mélyítettek, hogy innen lássák el kőanyaggal a közeli Beremenden működő óriási cementgyárat. Ezt a bányát már a római korban használták. A terület 1989 óta védett, a Duna-Dráva Nemzeti Park része.
Paleontológiai leletek
Az országban egyedülálló plaeontológiai leletek kerültek itt elő: jura időszaki ammoniteszek, más sekélytengeri élőlények, pliocén és pleisztocén kori gerincesek maradványai. A gazdag leletegyüttest Lóczy Lajos tanulmányozta először, 1915-ben. Azóta tíz lelőhelyről 27 addig ismeretlen állatfaj fosszíliáit hozták itt a felszínre és a pleisztocén legutolsó periódusa is Villányról kapta tudományos nevét (villanyium). A közeli Beremend hegyét a bányászat szinte a földdel tette egyenlővé, de innen is előkerültek értékes ősállatleletek, köztük például kardfogú tigris maradványai.
Jegyzetek
- ↑ A villányi-hegység éghajlata. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
Irodalom
- Erdős László - Dénes Andrea - Kovács Györgyi - Tóth Viktória - Pál Róbert: Adatok a Villányi-hegység flórájának ismeretéhez, Botanikai közlemények, 2010. (97. évf.) 1-2. sz. 97-112. old.
- Konrád Gyula: A geoturizmus éve - A Villányi-hegység hét pikkelye, Élet és tudomány, 2009. (64. évf.) 47. sz. 1478-1481. old.
- Petrik Attila Balázs: A villányi-hegység mezozoos képződmények mikrotektonikai méréseinek értelmezése, Földtani közlöny, 2009. (139. vol.) 3. sz. 217-236. old.
- Bank László: A Villányi-hegység fészkelő madarai (Aves), Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 385-394. old.
- Majer József: Adatok a Szársomlyó (Villányi-hegység) hüllőfaunájához (Reptilia), Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 369-383. old.
- Dénes Andrea: A Villányi-hegység flóra- és vegetációkutatásának története, eredményeinek összefoglalása, különös tekintettel a védett és ritka fajok előfordulására, Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 47-77. old.
- Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése. Bevezető a kötethez, Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 7-12. old.
- Czigány Szabolcs: Adatok a Villányi-hegység déli részének pleisztocén végi-holocén időszaki lepusztulási folyamataihoz, Földrajzi értesítő, 1998. (47. évf.) 2. füz. 123-130, 187-188. old.
- Dénes Andrea: Adatok a Villányi-hegység flórájához, A Janus Pannonius Múzeum évkönyve - Természettudományok, 1995. 40. évf. 5-8. old.
- Dénes Andrea: A Mecsek és a Villányi-hegység karsztbokorerdői, A Janus Pannonius Múzeum évkönyve - Természettudományok, 1994. 39. évf. 5-31. old.
- Fazekas Via - Vincze János: Hidrotermális ércindikációk a Villányi-hegység északi előtere mélyfúrásaiban, Földtani közlöny, 1991. (121. évf.) 1-4 sz. 23-56. old.
- Kevey Balázs: A Villányi hegység bükkösei, A Janus Pannonius Múzeum évkönyve - Természettudományok, 1986. 30/31. évf. 7-9, +1 táblázat. old.
- Mártonné Szalay Emő - Márton Péter: A Dunántúli-középhegység és a Villányi-hegység mezozóos paleopólusainak eltéréséről, Magyar geofizika, 1978. (19. évf.) 4. sz. 129-136. old.
- Vörös Attila: A Villányi-hegység alsó- és középsőjura képződményeinek üledékföldtani vizsgálata, Földtani közlöny, 1972. (102. évf.) 1. sz. 12-28. old.
- Wein György: Újabb adatok a Villányi-hegység szerkezetéhez, Földtani közlöny, 1969. (99. évf.) 1. sz. 47-59. old.
- Radwanski, A. - Szulczewski, M.: Stromatolitok a Villányi-hegység jura rétegeiben, Földtani közlöny, 1965. (95. évf.) 4. sz. 418-422. old.
- Strausz László: Paläontologische Daten aus dem Mesozoicum des Villányer-Gebirges = Őslénytani adatok a Villányi hegység mezozoikumából, Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1941. (34. évf.) Pars mineralogica, geologica e 97-104, +1 tábla. old.
- Kormos Tivadar: A Villányi hegység preglaciális képződményei és faunájuk, A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1916. 29. évf. 2. rész 399-415. old.
- Lóczy Lajos: A Villányi- és Báni-hegység geológiai viszonyai, Földtani közlöny, 1912. (42. évf.) 9-10. sz. 672-695. old.