„Goldberger Textilipari Gyűjtemény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kiegészítés
56. sor: 56. sor:


=== Goldberger emlékblokk ===
=== Goldberger emlékblokk ===
A kiállítás a korabeli fotók, újságcikkek, textíliák mintakönyveinek bemutatásával Goldbergék vállalkozásának állít emléket.
A kiállítás a korabeli fotók, újságcikkek, textíliák mintakönyveinek bemutatásával Goldbergerék vállalkozásának állít emléket.


== Források ==
== Források ==

A lap 2011. december 5., 14:25-kori változata

Textilmúzeum
A Textilmúzeum épülete
A Textilmúzeum épülete
A múzeum adatai
Teljes neveTextil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum
ElhelyezkedésBudapest
Magyarország
CímBudapest, III. kerület Lajos utca 136-138.
Alapítva1975
Megnyílt1986. december 3.
Elhelyezkedése
Textilmúzeum (Budapest)
Textilmúzeum
Textilmúzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 19° 02′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 19° 02′ 36″
Térkép
A Textilmúzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Textilmúzeum témájú médiaállományokat.

A Textilmúzeum, teljes nevén: Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum, Budapest III. kerületének önkormányzata által fenntartott szakmúzeum.[1]

A textilipar tárgyi és írásos emlékeit az 1960-as években kezdték gyűjteni. (A múzeum gazdag szakkönyvtárral is rendelkezik.) A mai múzeum elődjét 1975-ben hozták létre, öt éven át önálló kiállítóhelyiséggel is rendelkezett, amely 1991-ben szűnt meg.

A múzeum épülete

Az 1992-ben létrejött Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeumi Alapítvány (Textilmúzeum Alapítvány) megszerezte a felszámolt Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat (az 1948-as államosításig: Goldberger-gyár) részét képező Lajos u. 136-138. alatti műemlék épületeket és azokat a múzeum részére felújíttatta.

A 18. században épült házakat 1784-ben Goldberger Ferenc zsidó textilkereskedő vásárolta meg és itt alakította ki kékfestő manufaktúráját. A kis családi műhelyből az ország egyik legnagyobb, bő 200 évet megélt textilkombinátja lett, de a két törzsépület végig az óbudai gyár része maradt. Ezek földszinti termeiben működik 1999 óta a Textilmúzeum.

Állandó kiállítások

Lee-rendszerű kötőgép

A tamási tutyi-műhely

A tutyi – a hazai németség által viselt házi papucs – készítése Tamásiban, az utolsó textilipari manufaktúrák egyikében 1991-ig folyt, gépei ma már a kiállításon láthatók. A bemutatott fából készült ún. Jenny fonógép még valószínűleg a múlt századfordulón készült.

A textilnyomás története

A textilipar egyik fontos ágazata a textilnyomás. Ennek technikai fejlődéséből villant fel részleteket a kiállítás: a hagyományos kékfestéstől; a kézi nyomást felváltó, de még szakaszosan működő dúcnyomógépen, az úgynevezett perotin-on át; a hengernyomógépig, amely Európa-szerte forradalmasította az iparág technológiáját.

Részlet a kiállításról

Ipartörténeti jelentőségű tárgyak

Ipartörténeti különlegesség az 1912-ben készült, ma is működő, lyukszalaggal vezérelt jacquard-selyemszövőgép.

Ugyancsak ipartörténeti jelentőségű az az 1895-ből származó favázas, Lee-rendszerű kötőgép, amely eredetileg a hódmezővásárhelyi Kokron gyárban működött.[2]

Válogatás makettekből

A nagyméretű textilipari gépek helyett makettek és másolatok érzékeltetik a szövés, a fonás, a kártolás, a konfekciógyártás stb. szerteágazó tevékenységeit. Köztük az Óbudán épült első hazai textilgyár, az ún. filatórium vagy selyemcérnázó makettje is látható.

Goldberger emlékblokk

A kiállítás a korabeli fotók, újságcikkek, textíliák mintakönyveinek bemutatásával Goldbergerék vállalkozásának állít emléket.

Források

  1. A Textilmúzeum Alapítvány finanszírozási gondok miatt 2011 novemberében adta át a fenntartói jogot a helyi önkormányzatnak, amely 2012-től az intézményt az Óbudai Múzeum keretein belül működteti. Lásd: A Textil Múzeum új gazdája Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. Hírek. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2011. november 25. (Hozzáférés: 2011. november 24.)
  2. Lázár Károly (2002). „Lee-rendszerű kötőgép a Textilmúzeumban”. Magyar Tetiltechnika 55 (5), 153-160. o.