„Ungváry Krisztián” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Életpályája: átfogalmazás
kieg., főleg a Kiss László-üggyel
1. sor: 1. sor:
'''Ungváry Krisztián''' ([[Budapest]], [[1969]]. [[október 30.]] – ) magyar történész, PhD, borász. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. [[Ungváry Rudolf]] könyvtáros, publicista és [[Monspart Éva]] újságíró fia.
'''Ungváry Krisztián''' ([[Budapest]], [[1969]]. [[október 30.]] – ) magyar történész, PhD, borász. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. [[Ungváry Rudolf]] könyvtáros, publicista és [[Monspart Éva]] újságíró fia.


== Életpályája ==
== Életpályája ==


1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti [[II. Rákóczi Ferenc Gimnázium]]ban, ahol 1988-ban érettségizett. 1989-ben vették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt ''A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban'' című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az [[Országos Tudományos Diákkörök]] konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa, 1993–94-ben [[köztársasági ösztöndíj]]as volt. 1993-ban német ösztöndíjjal [[Freiburg im Breisgau|Freiburgban]] tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a [[koblenz]]i Szövetségi Levéltárban.
1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti [[II. Rákóczi Ferenc Gimnázium]]ban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a [[Hadtörténeti Intézet és Múzeum|Hadtörténeti Múzeumban]] dolgozott. 1989-ben vették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt ''A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban'' című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az [[Országos Tudományos Diákkörök]] konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa, 1993–94-ben [[köztársasági ösztöndíj]]as volt. 1993-ban német ösztöndíjjal [[Freiburg im Breisgau|Freiburgban]] tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a [[koblenz]]i Szövetségi Levéltárban.


Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A [[Budapest ostroma#Budapest világháborús ostroma|Budapest 1944-45-ös ostromát]] feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az [[1956-os Intézet]] tudományos munkatársa. Emellett az egri [[Eszterházy Károly Főiskola]] doktori képzésén témavezető. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik [[falerisztika]]i (kitüntetéstan) kutatásokkal is. Országos ismertségre 2010-ben tett szert, amikor [[Kiss László (jogász)|Kiss László]] alkotmánybíró személyiségi jogi pert indított ellene egy, az [[Élet és Irodalom]]ban megjelent, a pécsi Dialógus csoportról szóló tanulmánya miatt. A Fővárosi Ítélőtábla egymillió forintos [[nem vagyoni kártérítés]]re kötelezte Ungváryt. A [[Facebook]] nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungvárytól függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.<ref>[http://nol.hu/belfold/ketmillio_forintot_gyujtottek_ungvary_krisztian_tortenesznek_a_facebookon Kétmillió forintot gyűjtöttek Ungváry Krisztián történésznek a Facebookon], nol.hu, 2010. július 12.</ref>
Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A [[Budapest története#Budapest világháborús ostroma|Budapest 1944-45-ös ostromát]] feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az [[1956-os Intézet]] tudományos munkatársa. Emellett az egri [[Eszterházy Károly Főiskola]] doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]]en is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik [[falerisztika]]i (kitüntetéstani) kutatásokkal is. Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor [[Kiss László (jogász)|Kiss László]] alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az [[Élet és Irodalom]]ban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A [[rágalmazás]] vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos [[nem vagyoni kártérítés]]re kötelezte Ungváryt és a lapot.<ref>[http://www.origo.hu/itthon/20100602-szemelyisegi-jogi-pert-vesztett-a-kiss-laszlo-alkotmanybiro-multjarol-iro.html Pert vesztett az alkotmánybíró múltjáról író történész], origo.hu, 2010. június 2.</ref> A [[Facebook]] nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.<ref>[http://nol.hu/belfold/ketmillio_forintot_gyujtottek_ungvary_krisztian_tortenesznek_a_facebookon Kétmillió forintot gyűjtöttek Ungváry Krisztián történésznek a Facebookon], nol.hu, 2010. július 12.</ref>


Történészi munkája mellett [[borászat]]tal foglalkozik. [[Mezőgazdasági őstermelő]]ként [[Olaszliszka]] határában, a Vayi-dűlőben két hektárnyi területen saját szőlészetet és borászatot is üzemeltet. Emellett okleveles borbíráló és borszakíró. A [[cserkészet]]i mozgalomban is aktív: [[1988]]. [[október 15.|október 15]]-én a [[Magyar Cserkészszövetség]] egyik alapító tagja volt, valamint a 293. Szent Kapisztrán cserkészcsapat tagja.
Történészi munkája mellett [[borászat]]tal foglalkozik. [[Mezőgazdasági őstermelő]]ként [[Olaszliszka]] határában, a Vayi-dűlőben két hektárnyi területen saját szőlészetet és borászatot is üzemeltet. Emellett okleveles borbíráló és borszakíró. A [[cserkészet]]i mozgalomban is aktív: [[1988]]. [[október 15.|október 15]]-én a [[Magyar Cserkészszövetség]] egyik alapító tagja volt, valamint a 293. Szent Kapisztrán cserkészcsapat tagja.
22. sor: 22. sor:
== Források ==
== Források ==


*{{CitLib|cap=Ungváry Krisztián|tit=MTI Ki kicsoda 2009|ass=Főszerk. Hermann Péter|ann=2008|loc=Budapest|red=Magyar Távirati Iroda Zrt.|pag=1140}}

* [http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/eletrajzok/ungvary Életrajz az 1956-os Intézet honlapján]
*[http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/eletrajzok/ungvary Életrajz az 1956-os Intézet honlapján]
* [http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=9296 Adatlap az Országos Doktori Tanács honlapján]
*[http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=9296 Adatlap az Országos Doktori Tanács honlapján]
* [http://tortenelemphd.ektf.hu/oktatok/ungvarykrisztian.php Rövid életrajz az Eszterházy Károly Főiskola oldalán]
*[http://tortenelemphd.ektf.hu/oktatok/ungvarykrisztian.php Rövid életrajz az Eszterházy Károly Főiskola oldalán]

=== Kiss László-ügy ===

* [http://www.es.hu/index.php?view=doc;16595 Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett], [[Élet és Irodalom]], LI. évfolyam, 20. szám, 2007. május 18.
* [http://www.origo.hu/itthon/20100226-felmentette-a-birosag-ungvary-krisztian-torteneszt.html/ Tisztázták az alkotmánybíró múltjáról író történészt], [[origo.hu|origo]], 2010. február 26.
* [http://index.hu/politika/belfold/ung3791/ Börtönbe vonulhat a spiclivadász], [[index.hu|Index]], 2008. január 14.


== További irodalom ==
== További irodalom ==


*[http://www.es.hu/index.php?view=doc;16595 Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett], [[Élet és Irodalom]], LI. évfolyam, 20. szám, 2007. május 18.
* [http://index.hu/politika/belfold/ungvarymarc1/ A vagányabbja akkor is bevállalta] (interjú), 2008. március 15.
* [http://index.hu/belfold/2010/06/03/a_partbizottsag_jotekonysagi_egylet_lehetett/ A pártbizottság jótékonysági egylet lehetett], [[index.hu|Index]], 2010. június 3.
*[http://index.hu/politika/belfold/ungvarymarc1/ A vagányabbja akkor is bevállalta] (interjú), 2008. március 15.
*[http://index.hu/belfold/2010/06/03/a_partbizottsag_jotekonysagi_egylet_lehetett/ A pártbizottság jótékonysági egylet lehetett], [[index.hu|Index]], 2010. június 3.


{{DEFAULTSORT:Ungvary Krisztian}}
{{DEFAULTSORT:Ungvary Krisztian}}

A lap 2011. november 27., 21:22-kori változata

Ungváry Krisztián (Budapest, 1969. október 30. – ) magyar történész, PhD, borász. Kutatási területe a 20. századi had- és politikatörténet, valamint a kommunista időszak titkosszolgálatai és az állambiztonság. Ungváry Rudolf könyvtáros, publicista és Monspart Éva újságíró fia.

Életpályája

1984-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, ahol 1988-ban érettségizett. Ezt követően fél évig a Hadtörténeti Múzeumban dolgozott. 1989-ben vették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar német-történelem szakára. Egyetemi időszaka alatt A miskolci Egyetemi Diákparlament története 1956-ban című pályaművével elnyerte a Magyar Történészhallgatók Egyesülete által kiírt pályázatot és az Országos Tudományos Diákkörök konferenciájának első díját. Diplomáját 1995-ben szerezte meg. 1991 és 1994 között az ELTE BTK tudományos ösztöndíjasa, 1993–94-ben köztársasági ösztöndíjas volt. 1993-ban német ösztöndíjjal Freiburgban tanult és kutatott a Katonai Levéltárban, valamint a koblenzi Szövetségi Levéltárban.

Diplomájának megszerzése után az ELTE BTK-n volt történelemtudományi doktori hallgató, ebben az időszakban az egyetem oktatója. 1999-ben (jeles eredménnyel) védte meg PhD-disszertációját. A Budapest 1944-45-ös ostromát feldolgozó doktori disszertációja könyv alakban is megjelent. A mű hat magyar, négy német, két angol és két amerikai kiadást élt meg. 2000-től az 1956-os Intézet tudományos munkatársa. Emellett az egri Eszterházy Károly Főiskola doktori képzésén témavezető. Emellett 2007 és 2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is tanított. 2005 és 2008 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában tevékenykedett szakértőként, ahol az Emlékezet és Szolidaritás Alapítvány német-magyar-lengyel ügyeiben vett részt. 2005-ben lett tagja a német elűzések elleni központ tudományos tanácsának. Kutatási témái Magyarország 20. századi hadtörténetét, 1945 utáni politikatörténetét és állambiztonsági szolgálatatinak történetét öleli át, valamint foglalkozik falerisztikai (kitüntetéstani) kutatásokkal is. Országos ismertségre 2010-ben egy nagy port kavart ügy okán tett szert, amikor Kiss László alkotmánybíró korábban több pert indított ellene egy, az Élet és Irodalomban 2007-ben megjelent, a pécsi Dialógus-csoportról szóló tanulmánya miatt. A rágalmazás vádja alól felmentették Ungváryt, azonban a Legfelsőbb Bíróság hárommillió forintos nem vagyoni kártérítésre kötelezte Ungváryt és a lapot.[1] A Facebook nevű közösségi oldalon gyűjtést szerveztek Ungváry számára tőle függetlenül, ahol kétmillió forint gyűlt össze.[2]

Történészi munkája mellett borászattal foglalkozik. Mezőgazdasági őstermelőként Olaszliszka határában, a Vayi-dűlőben két hektárnyi területen saját szőlészetet és borászatot is üzemeltet. Emellett okleveles borbíráló és borszakíró. A cserkészeti mozgalomban is aktív: 1988. október 15-én a Magyar Cserkészszövetség egyik alapító tagja volt, valamint a 293. Szent Kapisztrán cserkészcsapat tagja.

Főbb publikációi

  • Budapest ostroma (1998)
  • Magyarország és a második világháború (2005, Osiris Kiadó)
  • A magyar honvédség a második világháborúban (2004)
  • Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990 (Tabajdi Gáborral, 2008)

Jegyzetek

Források

További irodalom