Rupp-hegy

Gellért-hegy
Magasság	259 m
Hely	Budapest, XI.
Hegység	Budai-hegység, Dunántúli-középhegység
Elhelyezkedése
Gellért-hegy Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 28′ 25″, k. h. 18° 59′ 45″47.473527777778, 18.995952777778

Rupp-hegy

Újbuda (Bp. XI.kerület) közkedvelt kirándulóhelye, kellemes lankás domb. Népszerűségét a jó megközelíthetőségének, közelségének Sasadhoz és Gazdagréthez, valamint jó kilátóhelyének köszönheti. 1977 óta Budapest védett természeti értéke.

A Rupp-hegy Budapest azon területeinek egyike, amely az egykor összefüggő természetes növénytakaró maradványait még napjainkban is õrzi.

Botanikai érték

A közel 7,7 hektáros terület, mint a Csíki-hegyek vonulatának utolsó tagja, mindig is a botanikusok egyik kedvelt kutatási területe volt. Megfordult itt Sadler József és Zólyomi Bálint, vagy az utóbbi években Dobolyi Konstantin és Seregélyes Tibor is. A terület növényzetére a sűrűn látogatott degradált gyepek és a telepített erdei fenyves kivételével a természetes növénytársulások jellemzõek. A fõként molyhos tölgy alkotta zárt mészkedvelõ tölgyesben megtalálható a kerti berkenye (Sorbus domestica), a déli berkenye (Sorbus graeca), a barkóca berkenye (Sorbus torminalis), a lisztes berkenye (Sorbus aria) mellett a Budai hegység bennszülött növényének tekinthetõ budai berkenye (Sorbus semiincisa) néhány példánya is. További fás szárú társulásai a felnyíló mészkedvelõ karszttölgyes valamint a sajmeggyes karsztbokorerdõ. A sziklafüves- és pusztafüves lejtõsztyepp mellett egy kisebb nyílt dolomitsziklagyep folt is megfigyelhetõ. Néhány az itt elõforduló 38 védett növényfajból: a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a csillagos õszirózsa (Aster amellus), a magyar bogáncs (Carduus collinus), a magyar repcsény (Erysimum odoratum), az apró nõszirom (Iris pumila), a nagyezerjófű (Dictamnus albus), a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a homoki vértõ (Onosma arenaria agg.), a bíboros kosbor (Orchis purpurea), a fehér madársisak (Cephalanthera alba).

Zoológiai érték

A terület állatvilága a vegetáció kedvezõ állapotának köszönhetõen viszonylag gazdag. A nyerges szöcske (Ephippigera ephippiger), a selymes futrinka (Carabus convexus), a szarvasbogár (Lucanus cervus), a farkasalma lepke (Zerynthia polyxena), a gyászlepke (Nymphalis antiopa), a tarka szemeslepke (Chazara briseis pannonica) csak néhány védett faj a terület rovarfaunájából. Kétéltűek közül megtalálható a leveli- (Hyla arborea), és az erdei béka (Rana dalmatina). A hüllõket a fali- (Podarcis muralis), a zöld- (Lacerta viridis), és a fürge gyík (Lacerta agilis) mellett a pannon gyík (Ablepharus kitaibelii) és a rézsikló (Coronella austriaca) képviseli. A madárfajok között a közeli összefüggõ erdõk miatt elõfordulnak a kevésbé urbanizálódottak is, mint a rövidkarmú fakúsz (Certhia brachydatyla), az örvös légykapó (Ficedula albicollis), a sárgarigó (Oriolus oriolus), a fülemüle (Luscinia megarchynchos), és a csilpcsalp-füzike (Phylloscopus collybita).

Geológiai érték

A terület földtani felépítése a budaörsi hegyekkel mutat rokonságok. A felsõtriász Fõdolomitra felsõ eocén korú abráziós breccsa konglomerátum települ. Ez a képzõdmény sziklás tengerpartokon képzõdik. A tenger pusztító munkája során összetört sziklák anyaga épül be a képzõdõ üledékbe. Az ezt követõ üledékek a tenger mélyülését jelzik. A hegy teteje közelében már a Budai Márga található a felszínen.

Tájképi érték:

A környezõ beépített területbõl, mint egy „zöld bálnahát” emelkedik ki a hegy.

Forrás

http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=termeszet&content=rupp_hegy