„Dávid magyar királyi herceg” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
navbox be
8. sor: 8. sor:
Az András és öccse, [[I. Béla magyar király|Béla]] között kitört háborúság miatt [[Anasztázia magyar királyné]] mindkét fiát [[Ausztria|Ausztriába]] menekítette, ahonnan [[1063]]-ban, Béla halála után tértek vissza.
Az András és öccse, [[I. Béla magyar király|Béla]] között kitört háborúság miatt [[Anasztázia magyar királyné]] mindkét fiát [[Ausztria|Ausztriába]] menekítette, ahonnan [[1063]]-ban, Béla halála után tértek vissza.


Dávid nem vett részt a trónharcokban bátyja és unokabátyái között, a politikával sem igazán foglalkozott. „Dávid herczeg [[1094]]-ben mindenesetre a papi rend tagja volt.”<ref>Wertner (1892: 135).</ref> Dávid [[1094]]-ben gazdag adományt tett az apja által alapított tihanyi apátságnak. „Valószinüleg nemsokára [[1094]] után halt meg, mert az [[1094]] évben emlitett adományozása majdnem olyan hanon van közölve, mint valamely végrendelet; ezt pedig még abból is következtetjük, hogy a kutfök összehangzó adatai szerint [[I. László magyar király|Lászlónak]] [[1095]]-ben bekövetkezett halála után csak [[Lampert herceg|Lambert]], [[Kálmán magyar király|Kálmán]] és [[Álmos herceg|Álmos]] királyfiak voltak életben.”<ref>Wertner (1892: 135–136).</ref> A [[Tihanyi apátság]]ban temették el apja mellé.
Dávid nem vett részt a trónharcokban bátyja és unokabátyái között, a politikával sem igazán foglalkozott. „Dávid herczeg [[1094]]-ben mindenesetre a papi rend tagja volt.”<ref>Wertner (1892: 135).</ref> Dávid [[1094]]-ben gazdag adományt tett az apja által alapított tihanyi apátságnak. „Valószinüleg nemsokára [[1094]] után halt meg, mert az [[1094]] évben emlitett adományozása majdnem olyan hangon van közölve, mint valamely végrendelet; ezt pedig még abból is következtetjük, hogy a kutfök összehangzó adatai szerint [[I. László magyar király|Lászlónak]] [[1095]]-ben bekövetkezett halála után csak [[Lampert herceg|Lambert]], [[Kálmán magyar király|Kálmán]] és [[Álmos herceg|Álmos]] királyfiak voltak életben.”<ref>Wertner (1892: 135–136).</ref> A [[Tihanyi apátság]]ban temették el apja mellé.


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2011. november 23., 13:19-kori változata

Árpád-házi Dávid (1053/551094 után) magyar királyi herceg, I. András másodszülött fia.

Élete

Édesapja I. András magyar király, édesanyja Anasztázia kijevi hercegnő.

„Miután bátyja Salomo 1052-ben született s András a tihanyi apátság alapító levelében 1055-ban már »fiai«-ról beszél, ennélfogva Dávid valószinüleg 1055-ben már élt; születése tehát 1053/5-re esnék.”[1]

Az András és öccse, Béla között kitört háborúság miatt Anasztázia magyar királyné mindkét fiát Ausztriába menekítette, ahonnan 1063-ban, Béla halála után tértek vissza.

Dávid nem vett részt a trónharcokban bátyja és unokabátyái között, a politikával sem igazán foglalkozott. „Dávid herczeg 1094-ben mindenesetre a papi rend tagja volt.”[2] Dávid 1094-ben gazdag adományt tett az apja által alapított tihanyi apátságnak. „Valószinüleg nemsokára 1094 után halt meg, mert az 1094 évben emlitett adományozása majdnem olyan hangon van közölve, mint valamely végrendelet; ezt pedig még abból is következtetjük, hogy a kutfök összehangzó adatai szerint Lászlónak 1095-ben bekövetkezett halála után csak Lambert, Kálmán és Álmos királyfiak voltak életben.”[3] A Tihanyi apátságban temették el apja mellé.

Jegyzetek

  1. Wertner (1892: 134).
  2. Wertner (1892: 135).
  3. Wertner (1892: 135–136).

Irodalom

  • Wertner Mór: Dávid herczeg, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 134–136.

Külső hivatkozások