„Lucius Tarquinius Superbus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: sl:Tarkvinij Superb |
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: sl:Tarkvinij Ošabni |
||
43. sor: | 43. sor: | ||
[[sh:Lucije Tarkvinije Oholi]] |
[[sh:Lucije Tarkvinije Oholi]] |
||
[[sk:Tarquinius Superbus]] |
[[sk:Tarquinius Superbus]] |
||
[[sl:Tarkvinij |
[[sl:Tarkvinij Ošabni]] |
||
[[sr:Тарквиније Охоли]] |
[[sr:Тарквиније Охоли]] |
||
[[sv:Tarquinius Superbus]] |
[[sv:Tarquinius Superbus]] |
A lap 2011. november 20., 22:39-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Lucius Tarquinius Superbus (*?; † ~ Kr. e. 495) volt az ókori Római Királyság utolsó legendás királya. Folyamatosan háborúkat vezetett Itália népei ellen, népét pedig a terror eszközeivel tartotta kordában. Mikor engedte, hogy fia megerőszakolja Lucretiát, egy tisztes római asszonyt, Lucretia férje, Lucius Tarquinius Collatinus és társa, Lucius Iunius Brutus elűzték a király fiát.
Az ifjabb Tarquinius is nagy építő volt; Etruriából hozatott mestereket, munkásokat pedig a volscus és latin háborúk foglyai szolgáltattak. Befejezte a cloaca maximát és a capitoliumi templomot. E hatalmas épület pincéjében tartották zár alatt a jóskönyveket, melyeket a cumaei Sibylla ajánlott fel Róma királyának. Az ihletett jósnő szavai szerint a városnak, sőt talán a világnak sorsa volt bennök megírva, s a kilenc könyvért értéköknek megfelelő összeget követelt. Tarquinius sokallta az árt; Sibylla eltávozott, s három könyvet tűzbe dobván, a megmaradt hatot ismét ugyanezért az árért kinálta. A király természetesen drágállotta, mire a Sibylla újra elégetett három könyvet, s az utolsó három könyvért is annyit kért, mint előbb. Ekkor végre Tarquinius megadta az összeget, s a háromszoros árú könyveket ezentúl a római állam legszentebb kincsei gyanánt őrizték. A legnagyobb válságok között időről időre ünnepiesen fölnyitották; a nagy tisztviselő, a kire őrizetük bízva volt, jóslatot kért belőlük, s többször vált így a papok és nemesek kezében a kormányzás fontos eszközévé. E Sibylla-könyvek jelzik a görög szellem hatásának kezdetét Rómára.
Előző uralkodó: Servius Tullius |
|
Következő uralkodó: nincs Római Köztársaság |