„Csapósügér” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: be:Акунь звычайны |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: se:Vuoskku |
||
139. sor: | 139. sor: | ||
[[rue:Кострыш]] |
[[rue:Кострыш]] |
||
[[sah:Алыһар]] |
[[sah:Алыһар]] |
||
[[se:Vuoskku]] |
|||
[[sr:Гргеч]] |
[[sr:Гргеч]] |
||
[[stq:Boars]] |
[[stq:Boars]] |
A lap 2011. november 18., 22:02-kori változata
Csapósügér | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: oligocén–jelenkor | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Perca fluviatilis Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csapósügér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csapósügér témájú médiaállományokat és Csapósügér témájú kategóriát. |
A csapósügér (Perca fluviatilis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj. Népies nevei Herman Ottó összeállításában a következők: bules, dibbancs, dóber, dubár, dúber, dúbér, fésűshal, kandró, körmöshal, parcs, persli, rappihóhér, rétidurbincs, sígér, síngér, súdér, süget, sürge, süger, szolgabíró, möshal, paris, dübér, barsling.
Előfordulása
Eurázsiában a gyors folyású hegyi patakok kivételével, szinte minden folyó- és állóvízben megtalálható.
Életmódja
Legszívesebben a növényzet között tartózkodik. A fiatalok kisebb csapatokat alkotnak, az idősebbek egyedül élnek. A 30 cm hosszú és fél kg-os példányok ritkák. Tápláléka vegyes összetételű, elsősorban azonban apró halakból áll.
Szaporodása
3-4 éves korában ivarérett. Március-áprilisban 10-12 C hőmérsékletű vízben ívik. Páros ívó. Az ikraszemek kocsonyás anyagban csipkeszerű szalagot alkotnak, amelyet kemény aljzatra vagy vízinövényekre ragaszt. Egy-egy kifejlett nőstény 200 ezer ikrát is lerakhat. Ezután a szülők elhagyják az ívóhelyet. Az ivadék 2-3 hét alatt kel ki.
Horgászata
Legjobban gilisztával csalizott horogra kap, a nagyja haldarabra vagy csalihalra is.
Forrás
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
- Sügérfélék
- Halfajok
- A Kárpát-medence halai
- Magyarország halai
- Afganisztán halai
- Albánia halai
- Andorra halai
- Ausztria halai
- Azerbajdzsán halai
- Belgium halai
- Bosznia-Hercegovina halai
- Bulgária halai
- Csehország halai
- Dánia halai
- Az Egyesült Királyság halai
- Észtország halai
- Fehéroroszország halai
- Finnország halai
- Franciaország halai
- Hollandia halai
- Horvátország halai
- Grúzia halai
- Görögország halai
- Irán halai
- Írország halai
- Kazahsztán halai
- Kína halai
- Kirgizisztán halai
- Lengyelország halai
- Lettország halai
- Liechtenstein halai
- Litvánia halai
- Luxemburg állatvilága
- Németország halai
- Macedónia halai
- Moldova halai
- Monaco állatvilága
- Mongólia állatvilága
- Montenegró halai
- Norvégia halai
- Pakisztán halai
- Románia halai
- Olaszország halai
- Oroszország halai
- Örményország halai
- Szerbia halai
- Szlovákia halai
- Szlovénia halai
- Spanyolország halai
- Svédország halai
- Svájc halai
- Tádzsikisztán halai
- Törökország halai
- Türkmenisztán halai
- Ukrajna halai
- Üzbegisztán halai