„Mágneses elhajlás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. november 15., 18:29-kori változata

A mágneses elhajlás vagy más néven mágneses deklináció a mágneses és a földrajzi Északi-sark közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az izogona. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, agonának nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett iránytű tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont kelet felé hajlik el. A mágneses pólussal együtt az agona lassan kelet felől nyugati irányba vándorol.

A deklináció hatása a navigációra

A mágneses elhajlás figyelembevétele elsősorban a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. Azon pontokat, amelyekre az iránytű mutat, földi mágneses pólusoknak nevezzük. Ezek a pontok a tényleges földrajzi sarkpontoktól a mágneses deklináció – azaz a mágneses elhajlás – értékével térnek el. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak. (A vándorlás feltételezett okára több, egymástól eltérő geofizikai magyarázat is létezik.) A navigációs térképek pontosságát az évről évre változó adatokkal szükséges korrigálni, ezért az ilyen térképeken mindig feltüntetik a készítés dátumát és az akkor mért deklinációs szöget is. Ez inkább a hosszabb útvonalak esetében számottevő, országon belüli navigáció során nem szokás pontosan számolni vele.

Lásd még

Földrajz-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Kép:Mágneses elhajlás.png|bélyegkép|jobbra|200px|Mágneses elhajlás]]
-A '''mágneses elhajlás''' vagy más néven '''mágneses deklináció''' a [[mágnes]]es és a [[földrajz]]i [[Északi-sark]] közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az '''izogona'''. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, '''agonának''' nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett [[iránytű]] tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el. A mágneses pólussal együtt az agona lassan kelet felől nyugati irányba vándorol.
+A '''mágneses elhajlás''' vagy más néven '''mágneses deklináció''' a [[mágnes]]es és a [[földrajz]]i [[Északi-sark]] közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az '''izogona'''. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, '''agonának''' nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett [[iránytű]] tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont kelet felé hajlik el. A mágneses pólussal együtt az agona lassan kelet felől nyugati irányba vándorol.
 ==A deklináció hatása a navigációra==