„Hattyúk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: av:ХӀанкъва |
|||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
== A hattyú a kultúrában == |
== A hattyú a kultúrában == |
||
[[Fájl:Leda.jpg|thumb|250px|[[Léda (mitológia)|Léda]] és a hattyú (16. századi festmény)]] |
[[Fájl:Leda.jpg|thumb|250px|[[Léda (mitológia)|Léda]] és a hattyú (16. századi festmény)]] |
||
Az [[ókori Görögország]]ban a hattyú [[Apollón]] isten jelképe és szent madara volt, és több [[mítosz]]ban is szerepelt. [[Zeusz]] hattyú képében csábította el [[Léda (mitológia)|Lédát]], aki hattyútojásban hozta a világra a szép [[Helené (mitológia)|Helenét]]. [[Orfeusz]] halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a [[Hattyú csillagkép]], amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet. |
Az [[ókori Görögország]]ban a hattyú [[Apollón]] isten jelképe és szent madara volt, és több [[mítosz]]ban is szerepelt. [[Zeusz]] hattyú képében csábította el [[Léda (mitológia)|Lédát]], aki hattyútojásban hozta a világra a szép [[Helené (mitológia)|Helenét]]. [[Orfeusz]] halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a [[Hattyú csillagkép]], amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet. |
||
Egy másik mítosz szerint egy [[Küknosz (Szthenelosz fia)|Küknosz]] nevű ifjú szerelmes volt [[Phaetón]]ba, a [[Nap]] fiába. Phaetón a Nap kocsiját maga akarta hajtani, de ügyetlensége miatt a haragra gyúlt Zeusz villámmal sújtotta, és ő az égről az [[Eridanosz]] folyóba zuhant. Az elkeseredett Küknosz olyan sokszor bukott a [[folyó]] vizébe kedvese testét kutatva, hogy Zeusz megszánta őt és hattyúvá változtatta. A [[Küknosz (egyértelműsítő lap)|Küknosz]] név a görög mitológiában még legalább háromszor felbukkan a fentin kívül is, [[Küknosz (Arész fia)|Arész egyik fia]], [[Küknosz (Poszeidón fia)|Poszeidón egyik fia]] és nem meglepő módon [[Küknosz (Apollón fia)|Apollón egyik fia]] is a Küknosz nevet viselte. Küknosz nevére vezették vissza a hattyú [[latin nyelv|latin]] ''Cygnus'' elnevezését is. |
|||
A régi [[irodalom]]ban gyakori költői téma volt a hattyúdal, amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az [[ókori Görögország|ókori görögök]] hiedelméről van szó. |
A régi [[irodalom]]ban gyakori költői téma volt a hattyúdal, amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az [[ókori Görögország|ókori görögök]] hiedelméről van szó. |
||
A lap 2011. november 15., 13:15-kori változata
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
 Repülő kis hattyúk (Cygnus columbianus)
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyúk témájú kategóriát. |
A hattyúk (Cygnini) a madarak osztálya lúdalakúak (Anseriformes) rendjén belül a récefélék (Anatidae) családjának egyik nemzetsége.
A név etimológiája
A hattyú szónak az ótörök kotan lehet az eredete. A csagatáj török nyelvben a kotan szó ma is „hattyút” jelent. A hattyút az ugor nyelvekben is hasonló szavak jelölik: hanti koden, manysi hotan. A szó a magyar „gödény” szóval is rokon, a mai török nyelvben a kotan jelentése: borzas gödény.[1]
Rendszerezés
A nemzetség az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.
- Cygnus (Bechstein, 1803) – 6 ma élő és 9 fosszilis faj
- bütykös hattyú (Cygnus olor)
- kis hattyú (Cygnus columbianus)
- énekes hattyú (Cygnus cygnus)
- trombitás hattyú (Cygnus buccinator)
- fekete hattyú (Cygnus atratus)
- feketenyakú hattyú (Cygnus melanocoryphus)
- Cygnus hibbardi – kihalt
- Cygnus verae – kihalt
- Cygnus atavus – kihalt
- Cygnus paloregonus – kihalt
- Cygnus equitum – kihalt
- Cygnus mariae – kihalt
- Cygnus csakvarensis – kihalt
- Cygnus falconeri – kihalt
- Cygnus liskunae – kihalt
- Coscoroba (Reichenbach, 1853) – 1 faj
- koszkoróbahattyú (Coscoroba coscoroba)
- Afrocygnus (Louchart, Vignaud, Likius, Mackaye & Brunet, 2005) – 1 fosszilis faj
- Afrocygnus chauvireae – kihalt, a miocén korban élt
A hattyú a kultúrában
Az ókori Görögországban a hattyú Apollón isten jelképe és szent madara volt, és több mítoszban is szerepelt. Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta a világra a szép Helenét. Orfeusz halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a Hattyú csillagkép, amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet.
Egy másik mítosz szerint egy Küknosz nevű ifjú szerelmes volt Phaetónba, a Nap fiába. Phaetón a Nap kocsiját maga akarta hajtani, de ügyetlensége miatt a haragra gyúlt Zeusz villámmal sújtotta, és ő az égről az Eridanosz folyóba zuhant. Az elkeseredett Küknosz olyan sokszor bukott a folyó vizébe kedvese testét kutatva, hogy Zeusz megszánta őt és hattyúvá változtatta. A Küknosz név a görög mitológiában még legalább háromszor felbukkan a fentin kívül is, Arész egyik fia, Poszeidón egyik fia és nem meglepő módon Apollón egyik fia is a Küknosz nevet viselte. Küknosz nevére vezették vissza a hattyú latin Cygnus elnevezését is.
A régi irodalomban gyakori költői téma volt a hattyúdal, amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az ókori görögök hiedelméről van szó.
Zene:
Lábjegyzet
- ↑ Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár 2002. Arcanum DVD Könyvtár 2. ISBN 9639374121
