„Recceswinth nyugati gót király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
forma, typo
forma, typo
34. sor: 34. sor:
| lábjegyzet =
| lábjegyzet =
}}
}}
[[File:Tesoro de Guarrazar (M.A.N. Madrid) 01.jpg|thumb|110px|right|Recceswinth [[fogadalmi ajándék|fogadalmi]] koronája]]


'''Recceswinth''', más írásmóddal '''Reccesuinth''', '''Recisvinth''' (? – [[672]]. [[szeptember 1.]]<ref name=land>{{cite web | title = Spain: Vandals, Suevi & Visigoths. Chindasvinto 642-649, Recesvinto 649-672, Rodrigo 710-711 | publisher = Foundation for Medieval Genealogy | url = http://fmg.ac/Projects/MedLands/VANDALS,%20SUEVI,%20VISIGOTHS.htm#_Toc179360442 | language = angol | accessdate = }}</ref><ref>{{cite web | title = Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) | publisher = Genealogie Mittelalter | url = http://www.mittelalter-genealogie.de/_voelkerwanderung/r/rekkeswinth_westgoten_koenig_672/rekkeswinth_westgoten_koenig_672.html | language = német | accessdate = 2005-06-25}}</ref>) nyugati gót társkirály [[649]]-től, király [[653]]-től haláláig. Kiadta a ''Lex Visigothorum''ot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét<ref name=kronologia>Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: '''Egyetemes történelmi kronológia I-II.''', Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal</ref>. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között,<ref name=kronologia/> az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett.<ref name=kronologia/>
'''Recceswinth''', más írásmóddal '''Reccesuinth''', '''Recisvinth''' (? – [[672]]. [[szeptember 1.]]<ref name=land>{{cite web | title = Spain: Vandals, Suevi & Visigoths. Chindasvinto 642-649, Recesvinto 649-672, Rodrigo 710-711 | publisher = Foundation for Medieval Genealogy | url = http://fmg.ac/Projects/MedLands/VANDALS,%20SUEVI,%20VISIGOTHS.htm#_Toc179360442 | language = angol | accessdate = }}</ref><ref>{{cite web | title = Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) | publisher = Genealogie Mittelalter | url = http://www.mittelalter-genealogie.de/_voelkerwanderung/r/rekkeswinth_westgoten_koenig_672/rekkeswinth_westgoten_koenig_672.html | language = német | accessdate = 2005-06-25}}</ref>) nyugati gót társkirály [[649]]-től, király [[653]]-től haláláig. Kiadta a ''Lex Visigothorum''ot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét<ref name=kronologia>Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: '''Egyetemes történelmi kronológia I-II.''', Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal</ref>. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között,<ref name=kronologia/> az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett.<ref name=kronologia/>
40. sor: 41. sor:


==Törvénykönyve==
==Törvénykönyve==
Recceswinth édesapjával együtt adta ki törvénykönyvét, a ''Lex Visigothorum''ot, a gótok első, rendszeres törvénykönyvét<ref name=kozepkortortenete>Dr. Márki Sándor: '''A középkor története''', Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; ''reprint kiadás'': Laude Kiadó, ISBN 963 7830 81 2, 54. oldal</ref>. A ''Lex Visigothorum'' alapja I. Justinianus kódexe<ref name=kozepkortortenete/>, a mű azonban meg sem nevezi a görög császárt, hogy a paragrafusokkal együtt el ne ismerje valamiképpen hatalmát, sőt szigorúan eltiltotta a római törvényekre való hivatkozást<ref>Dr. Márki Sándor: ''A középkor története'', 54–55. oldal</ref>. A bíráknak olyan esetekre nézve, amikről a nyugati gótok törvénykönyve hallgatott, a király döntését kellett kikérniük, vagyis a király lett a jog forrása<ref name=kozepkortortenetefolyt>Dr. Márki Sándor: ''A középkor története'', 55. oldal</ref>. A rómaiak mégis joguk és műveltségük győzelme gyanánt becsülték a Lexet, aemyl a gótokkal teljesen egyenlő jogokat adott nekik<ref name=kozepkortortenetefolyt/>. Például végképp megengedte a rómaiak és a gótok között való – nemzetiségi tekintetben vegyes – házasságot<ref name=gotok/>, az egyház áldásán kívül azonban az állam képviselőjének, a ''comes''nek beleegyezését is megkívánta hozzá<ref name=kozepkortortenetefolyt/>. (Idővel ezek a polgári házasságok olvasztották egybe a két nemzetet<ref name=kozepkortortenetefolyt/>.) A törvénykönyvet a spanyolok még a moszlim uralom idején is használtak<ref name=gotok/>. Mindazáltal e kitűnő törvények a trónöröklés kérdését nem oldották meg s Recceswinth húszéves nyugalmas uralkodás után a legnagyobb bizonytalanságban hagyta az országot<ref name=gotok/>.
Recceswinth édesapjával együtt adta ki törvénykönyvét, a ''Lex Visigothorum''ot, a gótok első, rendszeres törvénykönyvét.<ref name=kozepkortortenete>Dr. Márki Sándor: '''A középkor története''', Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; ''reprint kiadás'': Laude Kiadó, ISBN 963 7830 81 2, 54. oldal</ref> A ''Lex Visigothorum'' alapja [[I. Justinianus bizánci császár|I. Justinianus]] kódexe,<ref name=kozepkortortenete/> a mű azonban meg sem nevezi a görög császárt, hogy a paragrafusokkal együtt el ne ismerje valamiképpen hatalmát, sőt szigorúan eltiltotta a római törvényekre való hivatkozást.<ref>Dr. Márki Sándor: ''A középkor története'', 54–55. oldal</ref> A bíráknak olyan esetekre nézve, amikről a nyugati gótok törvénykönyve hallgatott, a király döntését kellett kikérniük, vagyis a király lett a jog forrása.<ref name=kozepkortortenetefolyt>Dr. Márki Sándor: ''A középkor története'', 55. oldal</ref> A rómaiak mégis joguk és műveltségük győzelme gyanánt becsülték a Lexet, amely a gótokkal teljesen egyenlő jogokat adott nekik.<ref name=kozepkortortenetefolyt/> Például végképp megengedte a rómaiak és a gótok között való – nemzetiségi tekintetben vegyes – házasságot,<ref name=gotok/> az egyház áldásán kívül azonban az állam képviselőjének, a ''comes''nek beleegyezését is megkívánta hozzá.<ref name=kozepkortortenetefolyt/> (Idővel ezek a polgári házasságok olvasztották egybe a két nemzetet.<ref name=kozepkortortenetefolyt/>) A törvénykönyvet a spanyolok még a muszlim uralom idején is használtak.<ref name=gotok/> Mindazáltal e kitűnő törvények a trónöröklés kérdését nem oldották meg s Recceswinth húsz évig tartó, nyugalmas uralkodás után a legnagyobb bizonytalanságban hagyta az országot.<ref name=gotok/>


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2011. november 14., 18:19-kori változata

Recceswinth
Nyugati gót király
Uralkodási ideje
649. január 20. – 672. szeptember 1.
ElődjeChindaswinth
UtódjaWamba
Életrajzi adatok
Születettnem ismert
Elhunyt672. szeptember 1.
Gerticos
NyughelyeToledo Cathedral
ÉdesapjaChindaswinth
ÉdesanyjaRekiberga
A Wikimédia Commons tartalmaz Recceswinth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Recceswinth fogadalmi koronája

Recceswinth, más írásmóddal Reccesuinth, Recisvinth (? – 672. szeptember 1.[1][2]) nyugati gót társkirály 649-től, király 653-től haláláig. Kiadta a Lex Visigothorumot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét[3]. Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között,[3] az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett.[3]

Chindaswinth király fiaként született, és 649-ben édesapja maga mellé vette társkirálynak.[4] Ez, úgy látszik, minden forradalom nélkül ment végbe;[4] csak az agg király halála után keltek föl a baszkok, de ezeket sikerült lecsendesíteni.[4] Recceswinth jelleme a szelídség volt;[4] ellenségeinek megbocsátott[4] s az adózó nép terhein könnyíteni törekedett[4]. Ő alatta váltak az egyházi összejövetelek formális országgyűlésekké[4]; a nyolczadik toledói zsinaton már nemcsak a papság, hanem a nemesség is részt vett.[4] Ettőlfogva a zsinati határozatok a frank capitulárék jellegét öltötték magukra.[4] A király nyitotta meg az ülést s tette meg az előterjesztéseket, melyeket azután megvitattak s határozatokká emeltek.[4] A királyválasztás joga a nemességet, a püspököket és az udvarnagyokat illette meg.[4] Az uralkodónak kötelességévé tették, hogy a katolikus vallást a zsidók és eretnekek ellenében védje meg, s uralkodása előtt esküt tegyen.[4] Ezenkívül még három zsinatot tartottak az ő idejében. Általában Recceswinth inkább a béke műveire s célszerű törvények alkotására fordította minden igyekezetét.[4]

Törvénykönyve

Recceswinth édesapjával együtt adta ki törvénykönyvét, a Lex Visigothorumot, a gótok első, rendszeres törvénykönyvét.[5] A Lex Visigothorum alapja I. Justinianus kódexe,[5] a mű azonban meg sem nevezi a görög császárt, hogy a paragrafusokkal együtt el ne ismerje valamiképpen hatalmát, sőt szigorúan eltiltotta a római törvényekre való hivatkozást.[6] A bíráknak olyan esetekre nézve, amikről a nyugati gótok törvénykönyve hallgatott, a király döntését kellett kikérniük, vagyis a király lett a jog forrása.[7] A rómaiak mégis joguk és műveltségük győzelme gyanánt becsülték a Lexet, amely a gótokkal teljesen egyenlő jogokat adott nekik.[7] Például végképp megengedte a rómaiak és a gótok között való – nemzetiségi tekintetben vegyes – házasságot,[4] az egyház áldásán kívül azonban az állam képviselőjének, a comesnek beleegyezését is megkívánta hozzá.[7] (Idővel ezek a polgári házasságok olvasztották egybe a két nemzetet.[7]) A törvénykönyvet a spanyolok még a muszlim uralom idején is használtak.[4] Mindazáltal e kitűnő törvények a trónöröklés kérdését nem oldották meg s Recceswinth húsz évig tartó, nyugalmas uralkodás után a legnagyobb bizonytalanságban hagyta az országot.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ Spain: Vandals, Suevi & Visigoths. Chindasvinto 642-649, Recesvinto 649-672, Rodrigo 710-711 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy
  2. ↑ Rekkeswinth König der Westgoten (649-672) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  3. ↑ a b c Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963 17 7223 3, 116. oldal
  4. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában
  5. ↑ a b Dr. Márki Sándor: A középkor története, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; reprint kiadás: Laude Kiadó, ISBN 963 7830 81 2, 54. oldal
  6. ↑ Dr. Márki Sándor: A középkor története, 54–55. oldal
  7. ↑ a b c d Dr. Márki Sándor: A középkor története, 55. oldal


Előző uralkodó:
Chindaswinth
Nyugati gót király
649 – 672
 Következő uralkodó:
Wamba
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Recceswinth_nyugati_gót_király&oldid=10706544”