„Virágállatok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: az, br, bs, ca, cs, de, el, es, et, fa, fi, fr, gl, hr, id, it, ja, jv, ka, kk, ko, lt, lv, ml, nl, no, oc, pl, pt, qu, ru, sah, scn, simple, sk, sr, th, tr, uk, zh |
a →Rendszerezés: a kék korall egy faj: Heliopora coerulea |
||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
* '''[[nyolcosztatú virágállatok]]''' ''(Octocorallia)'' |
* '''[[nyolcosztatú virágállatok]]''' ''(Octocorallia)'' |
||
** [[szarukorallok]] ''(Alcyonacea)'' |
** [[szarukorallok]] ''(Alcyonacea)'' |
||
** [[ |
** ''[[Helioporacea]]'' |
||
** [[tengeritollak]] ''(Pennatulacea)'' |
** [[tengeritollak]] ''(Pennatulacea)'' |
||
** ''[[Stolonifera]]'' |
** ''[[Stolonifera]]'' |
||
A lap 2011. november 14., 00:19-kori változata
 | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Alosztályok | ||||||
| ||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikifajok tartalmaz Virágállatok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Virágállatok témájú médiaállományokat és Virágállatok témájú kategóriát. |
A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) osztálya a csalánozók (Cnidaria) törzséhez tartozó tengeri élőlények. A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat.
Elterjedésük
A virágállatok minden trópusi és szubtrópusi tengerben, valamint a mérsékelt öv tengereiben megtalálhatók. Korallzátonyok főleg a kontinensek melegebb, keleti oldalán fordulnak elő, mert a nyugati részen hideg áramlatok vannak. A leghíresebb korallzátony az ausztráliai Queenslandtől északkeletre található Nagy-korallzátony. A vörös nemeskorall a Földközi-tengerben él. Előfordulnak még kisebb-nagyobb zátonyok pl: Floridai szigeteknél vagy a Bahama-szigeteknél. A korallok nagyon törékenyek. A hajók horgonyai és a gondatlan búvárok gyakran tesznek kárt bennük. Az emléktárgy-kereskedelem következtében sok faj a kihalás szélére sodródott.
Megjelenésük
Egyes korallpolipok 2 centiméter hosszúak, a kolóniák 3 méter átmérőjűek is lehetnek. A kolóniák, fajtól függően, néhány centimétertől két méterig nőhetnek évente.
Életmódjuk
A virágállatok a tengerfenékbe kapaszkodnak, és egyesével vagy több ezer korallpolipból kolóniákban élnek. A korallok 20-200 méteres mélységben találhatók. Évente körülbelül 1cm-t nőnek. Táplálékuk állati plankton, melyet tapogatóikkal fognak meg. A kőkorallok az algákat és a bennük szimbiózisban élő algák termékeit is fogyasztják.
Szaporodásuk
A virágállatok kétféleképpen szaporodhatnak. Az ivartalan szaporodás esetében, bimbózással új korallpolipok keletkeznek. Az ivaros szaporodás esetében, a korallpolipok spermiumot és petesejtet lövellnek ki. A megtermékenyített petékből létrejövő lárvák letelepednek és új kolóniákat alkotnak.
Rendszerezés
Az osztályba az alábbi alosztályok és rendek tartoznak:
- Ceriantipatharia
- feketekorallok (Antipatharia)
- csőanemónák (Ceriantharia)
- hatosztatú virágállatok (Hexacorallia)
- tengerirózsák (Actiniaria)
- Corallimorpharia
- †Cothoniida
- †Heliolitida
- †Heterocorallia
- †Kilbuchophyllida
- †Numidiaphyllida
- †Rugosa
- kőkorallok (Scleractinia)
- †Tabulata
- †Tabuloconida
- Zoantharia
- nyolcosztatú virágállatok (Octocorallia)
- szarukorallok (Alcyonacea)
- Helioporacea
- tengeritollak (Pennatulacea)
- Stolonifera
- Telestacea
Források
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. november 13.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6