„Liüntika” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: en:Liüntika
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Liüntika''' vagy mai névalakban '''Levente''' [[Árpád fejedelem]] legidősebb fia volt, aki hadvezérként vett részt a magyar [[honfoglalás]]ban.
'''Liüntika''' vagy mai névalakban '''Levente''' [[Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád fejedelem]] legidősebb fia volt, aki hadvezérként vett részt a magyar [[honfoglalás]]ban.


== Tisztsége ==
== Tisztsége ==

A [[türkök]] és [[kazárok]] államberendezkedése szerint a trónörökös a csatlakozott népek felett uralkodott. Ezzel áll összhangban az, hogy Liüntika a forrásokban, mint a [[kabarok]] vezére jelenik. A kabarok voltak a magyarsághoz legkésőbb csatlakozott néprész, akiknek három törzse felett Bíborbanszületett Konstantin szerint – [[Bulcsú harka]] személyes elbeszélése nyomán – egy vezér ''(arkhón)'' volt, még a császár idején is. A honfoglalás idején szerinte ez Liüntika volt.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>
A [[türkök]] és [[kazárok]] államberendezkedése szerint a trónörökös a csatlakozott népek felett uralkodott. Ezzel áll összhangban az, hogy Liüntika a forrásokban, mint a [[kabarok]] vezére jelenik. A kabarok voltak a magyarsághoz legkésőbb csatlakozott néprész, akiknek három törzse felett Bíborbanszületett Konstantin szerint – [[Bulcsú harka]] személyes elbeszélése nyomán – egy vezér ''(arkhón)'' volt, még a császár idején is. A honfoglalás idején szerinte ez Liüntika volt.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>


== Élete ==
== Élete ==

[[894]]-ben Liüntika a [[kabarok]] élén harcolt a [[dunai bolgárok]] ellen, miközben Árpád a fősereggel a [[Nagymorva Birodalom|morvákkal]] szövetségben Pannónia és az alföldi bolgár végvidék ellen indult.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>
[[894]]-ben Liüntika a [[kabarok]] élén harcolt a [[dunai bolgárok]] ellen, miközben Árpád a fősereggel a [[Nagymorva Birodalom|morvákkal]] szövetségben Pannónia és az alföldi bolgár végvidék ellen indult.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>
A honfoglalás után Morvaország ura lehetett, mert egy nagy morva vár a Thaya torkolata közelében, Bretslav (Lundenburg) 1054-ben ''Laventenburch'' néven fordul elő egy forrásban.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>
A honfoglalás után Morvaország ura lehetett, mert egy nagy morva vár a Thaya torkolata közelében, Bretslav (Lundenburg) 1054-ben ''Laventenburch'' néven fordul elő egy forrásban.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>

A lap 2011. november 13., 23:02-kori változata

Liüntika vagy mai névalakban Levente Árpád fejedelem legidősebb fia volt, aki hadvezérként vett részt a magyar honfoglalásban.

Tisztsége

A türkök és kazárok államberendezkedése szerint a trónörökös a csatlakozott népek felett uralkodott. Ezzel áll összhangban az, hogy Liüntika a forrásokban, mint a kabarok vezére jelenik. A kabarok voltak a magyarsághoz legkésőbb csatlakozott néprész, akiknek három törzse felett Bíborbanszületett Konstantin szerint – Bulcsú harka személyes elbeszélése nyomán – egy vezér (arkhón) volt, még a császár idején is. A honfoglalás idején szerinte ez Liüntika volt.[1]

Élete

894-ben Liüntika a kabarok élén harcolt a dunai bolgárok ellen, miközben Árpád a fősereggel a morvákkal szövetségben Pannónia és az alföldi bolgár végvidék ellen indult.[1] A honfoglalás után Morvaország ura lehetett, mert egy nagy morva vár a Thaya torkolata közelében, Bretslav (Lundenburg) 1054-ben Laventenburch néven fordul elő egy forrásban.[1]

A személye körüli bizonytalanságot növeli, hogy Bíborbanszületett Konstantin a bolgárok elleni hadjárat idején Árpád fiaként említi, Árpád leszármazottainak felsorolásakor viszont nem szerepel a négy fiú között. Ezt próbálták azzal is magyarázni, hogy a hadjárat során életét vesztette és nem maradt leszármazottja. Ennek ellentmondani látszik a már említett Laventenburch helységnév. Mások szerint azonos lehet a négy fiú egyikével, többnyire a legidősebbként említett Tarkacsura gondolnak.[2] Földes Péter sajátos magyarázattal próbálta áthidalni az ellentmondást: szerinte az árpád szó tisztségnevet is jelölt, amit elsőként Álmos viselt, de személynévként is ezt adta elsőszülött fiának, mint leendő örökösnek. Szerinte a két értelmezés később keveredhetett, Liüntika „Álmos árpád” fia, ezáltal Árpád öccse lehetett.[3]

Jegyzetek

  1. a b c Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 963 281 221 2  
  2. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o.. ISBN 963 05 6722 9 (1994) 
  3. Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak, Bp., 1982 ISBN 963 11 2731 1