„Frederiksberg” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
bővítés angolból |
|||
34. sor: | 34. sor: | ||
A város története [[1651]]-ig nyúlik vissza, amikor [[III. Frigyes dán király]] letelepedési engedélyt adott 20 [[Dánia|dán]]-[[Hollandia|holland]] parasztnak, és megalapította az eredetileg ''Ny Amager''-nek (Új [[Amager]]) hívott települést. A gazdálkodás azonban rosszul ment, és [[1697]]-ben a település nagy része le is égett, így a terület visszaszállt a királyra. |
A város története [[1651]]-ig nyúlik vissza, amikor [[III. Frigyes dán király]] letelepedési engedélyt adott 20 [[Dánia|dán]]-[[Hollandia|holland]] parasztnak, és megalapította az eredetileg ''Ny Amager''-nek (Új [[Amager]]) hívott települést. A gazdálkodás azonban rosszul ment, és [[1697]]-ben a település nagy része le is égett, így a terület visszaszállt a királyra. |
||
[[1700]]-[[1703]] között [[IV. Frigyes dán király|IV. Frigyes]] építtetett itt egy dombon kastélyt, melyet ''Frederichs Berg''-nek nevezett. A domb tövében újjáépült települést azóta hívják Frederiksbergnek. Számos házat jómódú [[koppenhága]]iak vásároltak meg, akik nem gazdálkodtak itt, csak vidéki rezidencinak tartották fenn. |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
A település lassan átalakult kereskedővárossá, mesteremberekkel és kereskedőkkel. Nyaranta kiadó szobák és éttermek várták a [[koppenhágaia]]kat, akik a város zajától távol, de a királyi családhoz közel szerettek volna időzni. |
|||
A város kezdetben lassan növekedett ([[1770]]-ben 1000, [[1800]]-ban 1200, [[1850]]-ben 3000 lakos), azonban [[1852]]-ben eltörölték a rendeletet, amely megtiltotta a főváros falain kívüli építkezést, így [[1900]]-ra 80 000-re, [[1950]]-re pedig 120 000-re nőtt a népesség. |
|||
Napjainkban a település 3-5 emeletes lakóházakból, nagy családi házakból és parkokból áll. Légi felvételen nézve világosan elkülöníthető a környező Koppenhágától, mivel sokkal zöldebb, és kevés a forgalams főútvonal. Ez az egyik legmagasabb presztízsű lakónegyed a fővárosban. |
|||
==Nevezetességei== |
==Nevezetességei== |
A lap 2006. december 15., 12:08-kori változata
Frederiksberg város Dániában, Koppenhága közepén.
Fekvése
Frederiksberg Sjælland sziget keleti részén fekszik. A város egy enklávé Koppenhágán belül, vagyis minden irányból a főváros határolja. Eredetileg a fővárostól nyugatra terült el, de mióta 1901-ben néhány települést Koppenhágához csatoltak, teljesen körülveszi Frederiksberget.
Története
A város története 1651-ig nyúlik vissza, amikor III. Frigyes dán király letelepedési engedélyt adott 20 dán-holland parasztnak, és megalapította az eredetileg Ny Amager-nek (Új Amager) hívott települést. A gazdálkodás azonban rosszul ment, és 1697-ben a település nagy része le is égett, így a terület visszaszállt a királyra.
1700-1703 között IV. Frigyes építtetett itt egy dombon kastélyt, melyet Frederichs Berg-nek nevezett. A domb tövében újjáépült települést azóta hívják Frederiksbergnek. Számos házat jómódú koppenhágaiak vásároltak meg, akik nem gazdálkodtak itt, csak vidéki rezidencinak tartották fenn.
A település lassan átalakult kereskedővárossá, mesteremberekkel és kereskedőkkel. Nyaranta kiadó szobák és éttermek várták a koppenhágaiakat, akik a város zajától távol, de a királyi családhoz közel szerettek volna időzni.
A város kezdetben lassan növekedett (1770-ben 1000, 1800-ban 1200, 1850-ben 3000 lakos), azonban 1852-ben eltörölték a rendeletet, amely megtiltotta a főváros falain kívüli építkezést, így 1900-ra 80 000-re, 1950-re pedig 120 000-re nőtt a népesség.
Napjainkban a település 3-5 emeletes lakóházakból, nagy családi házakból és parkokból áll. Légi felvételen nézve világosan elkülöníthető a környező Koppenhágától, mivel sokkal zöldebb, és kevés a forgalams főútvonal. Ez az egyik legmagasabb presztízsű lakónegyed a fővárosban.
Nevezetességei
Források
Külső hivatkozások
- Frederiksberg hivatalos honlapja (angol)