„Wikipédia:Az első lépések (formázás)” változatai közötti eltérés
a Bot: következő módosítása: ms:Wikipedia:Tutorial/Memformat |
Dani (vitalap | szerkesztései) jáucs, ezek nagyon nem tagek (a nowiki, a ref, a poem az, de itt arról szó sincs) |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
{{tutorial}} |
{{tutorial}} |
||
A Wikipédia-oldalak '''formázása''' |
A Wikipédia-oldalak '''formázása''' elsősorban '''[[wiki]]kód''' segítségével történik, így nem szükséges megtanulnod a [[HTML]] használatát, ha szerkeszteni szeretnél. |
||
== Wikitext, avagy wiki-jelölőnyelv == |
== Wikitext, avagy wiki-jelölőnyelv == |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
=== Félkövér és dőlt betűk === |
=== Félkövér és dőlt betűk === |
||
A legáltalánosabban használt |
A legáltalánosabban használt formázóparancsok a '''félkövér''' és a ''dőlt''. A '''kövérítés''' és ''döntés'' abból áll, hogy a szó (vagy kifejezés) köré többszörös aposztrófokat (<tt>'</tt>) teszünk: |
||
* <tt><nowiki>''így lesz dőlt''</nowiki></tt> a ''dőlt betű'' (két aposztróf mindkét oldalon), |
* <tt><nowiki>''így lesz dőlt''</nowiki></tt> a ''dőlt betű'' (két aposztróf mindkét oldalon), |
A lap 2011. november 11., 05:43-kori változata
Wikipédia: az első lépések |
Ez az útmutató része a Wikipédia segítség oldalainak. |
Bevezető oldalak |
kezdőoldal |
Lásd még |
A Wikipédia-oldalak formázása elsősorban wikikód segítségével történik, így nem szükséges megtanulnod a HTML használatát, ha szerkeszteni szeretnél.
Wikitext, avagy wiki-jelölőnyelv
A Wikipédia-szócikkek írása egy kicsit különbözik az általános szövegszerkesztőkben történő írástól. A szigorú „amit látsz, azt kapod” (WYSIWYG) megközelítés helyett a szerkesztés megkönnyítése érdekében a wiki egyszerű, beépített MediaWiki leíró nyelvét használhatod. A megközelítés hasonló a HTML-hez, de a kódolás sokkal egyszerűbb.
Félkövér és dőlt betűk
A legáltalánosabban használt formázóparancsok a félkövér és a dőlt. A kövérítés és döntés abból áll, hogy a szó (vagy kifejezés) köré többszörös aposztrófokat (') teszünk:
- ''így lesz dőlt'' a dőlt betű (két aposztróf mindkét oldalon),
- '''félkövér''' a félkövér (három aposztróf mindkét oldalon),
- '''''félkövér dőlt''''' a félkövér dőlt (öt aposztróf mindkét oldalon).
Minden szócikk első mondatában félkövérrel emeljük ki a címszót:
- A Pitagorasz-tételt Püthagoraszról, az i. e. 6. században élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.
- A '''Pitagorasz-tételt''' [[Püthagorasz]]ról, az [[i. e. 6. század]]ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el.
- Tom és Jerry – Egy páros Pierce Egan Élet Londonban című művéből.
- '''Tom és Jerry''' – Egy páros [[Pierce Egan]] ''Élet Londonban'' című művéből.
Használj dőlt betűket, amikor egy szó magyarázatként vagy értelmezésként fordul elő a mondatban, valamint betűknél, képaláírásoknál.
- A higany szavunk a híg és arany összevonásából keletkezett, a nyelvújítás korában.
- A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a [[nyelvújítás]] korában.
- Az e hang a leggyakoribb magánhangzó a magyar nyelvben.
- Az ''e'' hang a leggyakoribb magánhangzó a [[magyar nyelv]]ben.
Bővebb leírásért lásd a formai útmutatót.
Címsorok és alfejezetek
A különböző címsorok segítségével könnyen tagolhatóak a szócikkek. Ha egy cikk több különböző témát tárgyal, akkor a címsorok segítségével kisebb részekre tagolható, minden bekezdéshez egy fejezetet társítva.
Címsorok így készíthetőek:
- == Főcím == (két egyenlőségjel)
- === Cím === (három egyenlőségjel)
- ==== Alcím ==== (négy egyenlőségjel)
Ha egy szócikkben legalább négy fejezet van, akkor a szócikk elején automatikusan generálódik egy tartalomjegyzék. Próbálj különböző címsorokat létrehozni a homokozóban. Automatikusan hozzáadódnak az oldal tartalomjegyzékéhez, persze csak ha már három bekezdés van.