„Extenzív mennyiség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátságú. Például: a [[tömeg]], az [[anyagmennyiség]], a [[térfogat]], az [[energia]], a [[hőkapacitás]] stb. |
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátságú. Például: a [[tömeg]], az [[anyagmennyiség]], a [[térfogat]], az [[energia]], a [[hőkapacitás]] stb. |
||
<br/> |
|||
Az extenzív mennyiségből [[intenzív mennyiség]] képződik, ha azt [[tömeg]]egységre, vagy az anyag egységnyi [[anyagmennyiség]]ére vonatkoztatjuk. Első esetben fajlagos mennyiséget, második esetben moláris mennyiséget kapunk. |
Az extenzív mennyiségből [[intenzív mennyiség]] képződik, ha azt [[tömeg]]egységre, vagy az anyag egységnyi [[anyagmennyiség]]ére vonatkoztatjuk. Első esetben fajlagos mennyiséget, második esetben moláris mennyiséget kapunk. |
||
Például a [[térfogat]] extenzív mennyiség. Ha az anyag [[térfogat]]át tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az [[anyagmennyiség]]re vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság. |
Például a [[térfogat]] extenzív mennyiség. Ha az anyag [[térfogat]]át tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az [[anyagmennyiség]]re vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság. |
||
[[Kategória:Fizikai kémia]] |
[[Kategória:Fizikai kémia]] |
||
[[Kategória:Fizikai mennyiségek]] |
[[Kategória:Fizikai mennyiségek| ]] |
||
[[en:Intensive and extensive properties]] |
[[en:Intensive and extensive properties]] |
||
A lap 2011. november 7., 21:33-kori változata
Az extenzív mennyiség olyan fizikai mennyiség, amelyeknek az értéke a rendszer mennyiségétől – ami az alkotó részecskék számával arányos – függ. Ezzel szemben az intenzív mennyiség független a rendszer mennyiségétől, nagyságától. Az extenzív mennyiségek additívak, mindig előjelesen összegződnek.
A fizikai mennyiségek jelentős része extenzív sajátságú. Például: a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat, az energia, a hőkapacitás stb.
Az extenzív mennyiségből intenzív mennyiség képződik, ha azt tömegegységre, vagy az anyag egységnyi anyagmennyiségére vonatkoztatjuk. Első esetben fajlagos mennyiséget, második esetben moláris mennyiséget kapunk.
Például a térfogat extenzív mennyiség. Ha az anyag térfogatát tömegegységre vonatkoztatjuk (elosztjuk a tömegével), a fajlagos térfogatot, ha az anyagmennyiségre vonatkoztatjuk (elosztjuk az anyagmennyiségével), akkor a moláris térfogatot kapjuk. Mindkét fizikai mennyiség intenzív sajátság.