„Wood Buffalo Nemzeti Park” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ka:ვუდ-ბუფალოს ეროვნული პარკი |
a clean up, replaced: {{Commons| → {{commonskat| AWB |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
|év=1983|}} |
|év=1983|}} |
||
A '''Wood Buffalo Nemzeti Park''', amely [[Alberta (tartomány)|Alberta]] tartomány északnyugati és az [[Északnyugati Tartomány]] déli részén fekszik, 44 807 |
A '''Wood Buffalo Nemzeti Park''', amely [[Alberta (tartomány)|Alberta]] tartomány északnyugati és az [[Északnyugati Tartomány]] déli részén fekszik, 44 807 km²-nyi területével [[Kanada]] legnagyobb nemzeti parkja. [[1922]]-ben alapították, mint a világ legnagyobb létszámú, szabadon élő bölénypopulációjának otthont adó védett területet. Ma több mint 2000 [[bölény]] ''(Bos bison athabascae)'' él itt. Emellett a [[lármás daru]] ''(Grus americana)'' egyetlen ismert fészkelőhelye. A park legfőbb feladata a hatalmas területen az érintetlen [[ökoszisztéma]] fenntartása, a kihalás szélén álló állatfajok védelme, szaporodási feltételeik biztosítása. |
||
A park legalacsonyabb pontja a Little Buffalo-folyó (183 m), legmagasabb pedig a Caribou-hegység (945 m). Az aránylag alacsony magasság ellenére a park [[geográfia]]ilag nem érdektelen: itt található a világ egyik legnagyobb édesvízi [[deltatorkolat]]a, amelyet a Peace, az Athabasca és a Slave folyók alakítottak ki, mielőtt elérik az Athabasca-tavat. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal. |
A park legalacsonyabb pontja a Little Buffalo-folyó (183 m), legmagasabb pedig a Caribou-hegység (945 m). Az aránylag alacsony magasság ellenére a park [[geográfia]]ilag nem érdektelen: itt található a világ egyik legnagyobb édesvízi [[deltatorkolat]]a, amelyet a Peace, az Athabasca és a Slave folyók alakítottak ki, mielőtt elérik az Athabasca-tavat. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal. |
||
A Slave folyó alföldjén terül el a Salt Plains (250 |
A Slave folyó alföldjén terül el a Salt Plains (250 km²), amelyen különböző, jellemzően tengerpartokon élő, sótűrő növényfajok élnek. A park jelentős részén elterülő Alberta-fennsík [[gipszkarszt]]-alakzatairól ismert. A víz, miközben feloldotta a fennsík legfontosabb építő kőzetét, a gipszet, barlangokat, víznyelőket, alagutakat és völgyeket hozott létre. A Caribou-hegység üledékes kőzeteiben értékes [[fosszília]]-lelőhelyet találtak a kutatók. |
||
A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb [[farkas]]populációja. A madarak közül a darvak mellett a leginkább veszélyeztetett a [[vándorsólyom]], amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség. |
A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb [[farkas]]populációja. A madarak közül a darvak mellett a leginkább veszélyeztetett a [[vándorsólyom]], amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség. |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
*Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1 |
*Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1 |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{ |
{{commonskat|Wood Buffalo National Park|Wood Buffalo National Park}} |
||
*[http://www.pc.gc.ca/pn-np/nt/woodbuffalo/index_E.asp A park honlapja] |
*[http://www.pc.gc.ca/pn-np/nt/woodbuffalo/index_E.asp A park honlapja] |
||
*[http://whc.unesco.org/sites/256.htm A park az UNESCO Világörökség listáján] |
*[http://whc.unesco.org/sites/256.htm A park az UNESCO Világörökség listáján] |
||
29. sor: | 29. sor: | ||
{{coor title dm|59|23|N|112|59|W}} |
{{coor title dm|59|23|N|112|59|W}} |
||
{{portál|világörökség|-|földrajz|-}} |
{{portál|világörökség|-|földrajz|-}} |
||
[[Kategória:Természeti világörökségi helyszínek]] |
[[Kategória:Természeti világörökségi helyszínek]] |
||
[[Kategória:Kanada nemzeti parkjai]] |
[[Kategória:Kanada nemzeti parkjai]] |
||
[[Kategória:Kanada világörökségi helyszínei]] |
[[Kategória:Kanada világörökségi helyszínei]] |
||
A lap 2011. november 5., 23:22-kori változata
Wood Buffalo Nemzeti Park | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Kanada |
Világörökség-azonosító | 256 |
Típus | Természeti helyszín |
Kritériumok | VII, IX, X |
Felvétel éve | 1983 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 59° 22′ 60″, ny. h. 112° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 59° 22′ 60″, ny. h. 112° 58′ 59″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wood Buffalo Nemzeti Park témájú médiaállományokat. |
A Wood Buffalo Nemzeti Park, amely Alberta tartomány északnyugati és az Északnyugati Tartomány déli részén fekszik, 44 807 km²-nyi területével Kanada legnagyobb nemzeti parkja. 1922-ben alapították, mint a világ legnagyobb létszámú, szabadon élő bölénypopulációjának otthont adó védett területet. Ma több mint 2000 bölény (Bos bison athabascae) él itt. Emellett a lármás daru (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A park legfőbb feladata a hatalmas területen az érintetlen ökoszisztéma fenntartása, a kihalás szélén álló állatfajok védelme, szaporodási feltételeik biztosítása.
A park legalacsonyabb pontja a Little Buffalo-folyó (183 m), legmagasabb pedig a Caribou-hegység (945 m). Az aránylag alacsony magasság ellenére a park geográfiailag nem érdektelen: itt található a világ egyik legnagyobb édesvízi deltatorkolata, amelyet a Peace, az Athabasca és a Slave folyók alakítottak ki, mielőtt elérik az Athabasca-tavat. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.
A Slave folyó alföldjén terül el a Salt Plains (250 km²), amelyen különböző, jellemzően tengerpartokon élő, sótűrő növényfajok élnek. A park jelentős részén elterülő Alberta-fennsík gipszkarszt-alakzatairól ismert. A víz, miközben feloldotta a fennsík legfontosabb építő kőzetét, a gipszet, barlangokat, víznyelőket, alagutakat és völgyeket hozott létre. A Caribou-hegység üledékes kőzeteiben értékes fosszília-lelőhelyet találtak a kutatók.
A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb farkaspopulációja. A madarak közül a darvak mellett a leginkább veszélyeztetett a vándorsólyom, amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.
Forrás
- Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1