„Sablon:Vitrin/5” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-(?ms)^(.*) +\1<noinclude>Kategória:Vitrin</noinclude>) |
csere |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
====[[ |
====[[Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 10. 24.)==== |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:A Felszabadulás brigád naplója (M2).jpg|150px|jobbra]] |
||
A '''Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja''' (hivatalos alakban ''Budapesti Harisnyagyár Formázó üzemrész 6. szocialista Felszabadulás brigád'', röviden ''Felszabadulás szocialista brigád'') kilenc munkásnőből álló egykori munkaközösség. Az asszonyok az 1960-as években és az 1970-es évek első felében a [[Budapesti Harisnyagyár]] egyik formázóműhelyében zoknik, harisnyák [[Harisnyagyártás|gyártásával]], formázásával, valamint gyártásközi minőség-ellenőrzéssel foglalkoztak. Munkájukat a műhely „elviselhetetlen hőségében, egészségtelen munkakörülmények között” végezték. |
|||
'''Tiszaújlak''' ([[ukrán nyelv|ukránul]] ''Вилок [Vilok],'' [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Výlok'', [[német nyelv|németül]] ''Wylok)'' [[városi jellegű település]] [[Ukrajna|Ukrajnában]], [[Kárpátalja|Kárpátalján]], a [[Nagyszőlősi járás]]ban. A [[Tisza]] jobb partján terül el, érinti az ukrán–magyar határsávot, és itt válik határfolyóvá a Tisza. [[1989]]-ben nyitották meg a Tiszaújlak–[[Tiszabecs]] határátkelőhelyet, amely nemzetközi, éjjel-nappal működő átkelőhely Ukrajna és [[Magyarország]], illetve az [[Európai Unió]] között. |
|||
[[1970]]-ben a munkásnők megkapták a [[Magyar Népköztársaság Állami Díja|Magyar Népköztársaság Állami Díjának]] III. fokozatát, a szűkszavú indoklás szerint ''„szocialista brigádjuk teljesítményeinek elismeréséül”''. Az első női [[állami díjas szocialista brigádok|állami díjas szocialista brigád]] 1960. március 18-án jött létre és – e néven és ebben az összetételben – 1975-ben szűnt meg. |
|||
Első írásos említése [[1304]]-ből való, ekkor ''Wylak'' (Ujlak) a [[Hontpázmány nemzetség|Hont-Pázmány]] család birtokában volt. A települést a Hont-Pázmány nemzetség [[Ugocsa vármegye|ugocsai]] ágának fennmaradt fiúága, az Újhelyiek [[1770]]-ig birtokolták, amikor is a kincstár megvásárolta a birtokot. Tiszaújlak sokszor játszott fontos szerepet a magyar történelemben. A [[Rákóczi-szabadságharc]] egyik előzménye itt zajlott le, amikor [[Esze Tamás]] és csapata [[1702]] kora őszén megtámadta a tiszaújlaki sóházat. Ez a támadás a [[bécs]]i udvar reakcióját is kiváltotta. |
|||
2005-ben ''[[Brigád blues]]'' címmel a betanított munkások életéről, munkakörülményeikről, valamint a munkaversenyről és a brigádmozgalomról – [[Tóth Eszter Zsófia]] 1999 és 2004 közötti megéléstörténeti kutatásainak, életútinterjúinak felhasználásával, [[Martinidesz László]] rendezésében – dokumentumfilm készült. |
|||
[[1702]]. [[október 17.|október 17-én]] a császár [[Szatmár vármegye|Szatmár vármegyének]] címezve rendeletet adott ki, hogy a katonaság segítségével fogják el és példásan büntessék meg a [[Sóhivatal|sóházat]] felprédáló parasztságot. Eszét hónapokon keresztül tartó üldöztetés után sem tudták elfogni. [[Munkács]]on új, kurucok vezette felkelés kezdődött, és [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczit]] kérték fel vezetőjüknek, aki elérkezettnek látta az időt és eleget tett kívánságuknak. [[1703]]. [[június 15.|június 15-én]] [[Esze Tamás]] csapatai csatlakoztak hozzá, 3000 főre emelve a sereg létszámát. |
|||
| ⚫ | |||
[[1703]]. [[július 14.|július 14-én]] itt vívták első győztes csatájukat a [[kurucok]], a győzelem után a sereg átjutott a [[Tisza|Tiszán]]. A győztes csata emlékére [[1903]]-ban felállították a turulmadaras emlékművet. Ezt a nemzeti emlékhelyet azonban [[1945]]-ben, a [[Szovjetunió|szovjet]] megszállás után felszámolták és csak [[1989]]-ben állították helyre. |
|||
| ⚫ | |||
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude> |
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/5|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude> |
||
A lap 2011. november 5., 22:30-kori változata
Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 10. 24.)
.jpg){kind=link}
A Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás Szocialista Brigádja (hivatalos alakban Budapesti Harisnyagyár Formázó üzemrész 6. szocialista Felszabadulás brigád, röviden Felszabadulás szocialista brigád) kilenc munkásnőből álló egykori munkaközösség. Az asszonyok az 1960-as években és az 1970-es évek első felében a Budapesti Harisnyagyár egyik formázóműhelyében zoknik, harisnyák gyártásával, formázásával, valamint gyártásközi minőség-ellenőrzéssel foglalkoztak. Munkájukat a műhely „elviselhetetlen hőségében, egészségtelen munkakörülmények között” végezték.
1970-ben a munkásnők megkapták a Magyar Népköztársaság Állami Díjának III. fokozatát, a szűkszavú indoklás szerint „szocialista brigádjuk teljesítményeinek elismeréséül”. Az első női állami díjas szocialista brigád 1960. március 18-án jött létre és – e néven és ebben az összetételben – 1975-ben szűnt meg.
2005-ben Brigád blues címmel a betanított munkások életéről, munkakörülményeikről, valamint a munkaversenyről és a brigádmozgalomról – Tóth Eszter Zsófia 1999 és 2004 közötti megéléstörténeti kutatásainak, életútinterjúinak felhasználásával, Martinidesz László rendezésében – dokumentumfilm készült.