„Korvett” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eo:Korveto |
a clean up, replaced: {{commons|Category: → {{commonskat| AWB |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
A '''korvett''' (angolul ''corvette'') egy [[hadihajó]]-típus. Az idők folyamán többféle hajót is takart ez a definíció. Eredetileg a [[18. század|18.]] és [[19. század]]beli, [[teljes vitorlázat]]ú, de a [[sorhajó]]nál és [[fregatt]]nál kisebb, V. és VI. osztályú hadihajókat nevezték így. A fregattól abban különböztek, hogy egyetlen ágyúsorukat nem zárt [[ütegsor]]ban, hanem a nyitott [[fedélzet]]ükön hordozták. [[Vízkiszorítás]]uk 200-400 t körüli volt, fegyverzetük 10–30 ágyúból állt. Alaprendeltetésük a fregattokéhoz hasonló volt, elsősorban konvoj-kísérésre, felderítésre, megfigyelésre, kapcsolattartásra és a kalózok elleni küzdelemre használták. Angol nyelvterületen a ''„sloop of war”'' elnevezést használták a korvett helyett, ezért gyakran keverik össze, az egy árbocos hosszvitorlázatú ''sloop''-pal, ami egy kis parti hajó volt. A géphajózás létrejöttével egy ideig vegyes, gőz és vitorla meghajtással működtek, ekkor a vízkiszorításuk már 1500 t körül volt, majd a tüzérség fejlődésével helyüket a [[romboló]]k vették át. |
A '''korvett''' (angolul ''corvette'') egy [[hadihajó]]-típus. Az idők folyamán többféle hajót is takart ez a definíció. Eredetileg a [[18. század|18.]] és [[19. század]]beli, [[teljes vitorlázat]]ú, de a [[sorhajó]]nál és [[fregatt]]nál kisebb, V. és VI. osztályú hadihajókat nevezték így. A fregattól abban különböztek, hogy egyetlen ágyúsorukat nem zárt [[ütegsor]]ban, hanem a nyitott [[fedélzet]]ükön hordozták. [[Vízkiszorítás]]uk 200-400 t körüli volt, fegyverzetük 10–30 ágyúból állt. Alaprendeltetésük a fregattokéhoz hasonló volt, elsősorban konvoj-kísérésre, felderítésre, megfigyelésre, kapcsolattartásra és a kalózok elleni küzdelemre használták. Angol nyelvterületen a ''„sloop of war”'' elnevezést használták a korvett helyett, ezért gyakran keverik össze, az egy árbocos hosszvitorlázatú ''sloop''-pal, ami egy kis parti hajó volt. A géphajózás létrejöttével egy ideig vegyes, gőz és vitorla meghajtással működtek, ekkor a vízkiszorításuk már 1500 t körül volt, majd a tüzérség fejlődésével helyüket a [[romboló]]k vették át. |
||
A korvettek a [[20. század]]ban jelentek meg ismét, a [[II. világháború]] kitörése előtt. [[Nagy-Britannia]] számított arra, hogy a közelgő háború során a [[Németország|németek]] jelentős [[tengeralattjáró]] flottájukkal ismét állandó támadásokat fognak intézni a brit [[konvoj]]ok ellen. A rombolóik száma azonban nem volt elegendő az állandó kíséretre. Ekkor született meg új – a rombolónál kisebb – kísérőhajó-osztályként a ''[[fregatt]]'' és a ''korvett''. Ezek a korvettek 900–1100 t kiszorításúak voltak, és 16–18 csomós sebességgel tudtak haladni. 2–6 db 10,2 |
A korvettek a [[20. század]]ban jelentek meg ismét, a [[II. világháború]] kitörése előtt. [[Nagy-Britannia]] számított arra, hogy a közelgő háború során a [[Németország|németek]] jelentős [[tengeralattjáró]] flottájukkal ismét állandó támadásokat fognak intézni a brit [[konvoj]]ok ellen. A rombolóik száma azonban nem volt elegendő az állandó kíséretre. Ekkor született meg új – a rombolónál kisebb – kísérőhajó-osztályként a ''[[fregatt]]'' és a ''korvett''. Ezek a korvettek 900–1100 t kiszorításúak voltak, és 16–18 csomós sebességgel tudtak haladni. 2–6 db 10,2 cm-es ágyúval, továbbá tengeralattjáró elleni fegyverzettel voltak felszerelve. A háború folyamán az angolok több mint 300 korvettet építettek. |
||
* Lásd még: Korvett típusok a második világháborúban: [[Flower osztályú korvett]]. |
* Lásd még: Korvett típusok a második világháborúban: [[Flower osztályú korvett]]. |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
*Dr. Bak József: Hadihajók típuskönyv |
*Dr. Bak József: Hadihajók típuskönyv |
||
{{ |
{{commonskat|Corvettes}} |
||
{{XIX-XX századi hadihajók}} |
{{XIX-XX századi hadihajók}} |
A lap 2011. november 4., 01:45-kori változata
A korvett (angolul corvette) egy hadihajó-típus. Az idők folyamán többféle hajót is takart ez a definíció. Eredetileg a 18. és 19. századbeli, teljes vitorlázatú, de a sorhajónál és fregattnál kisebb, V. és VI. osztályú hadihajókat nevezték így. A fregattól abban különböztek, hogy egyetlen ágyúsorukat nem zárt ütegsorban, hanem a nyitott fedélzetükön hordozták. Vízkiszorításuk 200-400 t körüli volt, fegyverzetük 10–30 ágyúból állt. Alaprendeltetésük a fregattokéhoz hasonló volt, elsősorban konvoj-kísérésre, felderítésre, megfigyelésre, kapcsolattartásra és a kalózok elleni küzdelemre használták. Angol nyelvterületen a „sloop of war” elnevezést használták a korvett helyett, ezért gyakran keverik össze, az egy árbocos hosszvitorlázatú sloop-pal, ami egy kis parti hajó volt. A géphajózás létrejöttével egy ideig vegyes, gőz és vitorla meghajtással működtek, ekkor a vízkiszorításuk már 1500 t körül volt, majd a tüzérség fejlődésével helyüket a rombolók vették át.
A korvettek a 20. században jelentek meg ismét, a II. világháború kitörése előtt. Nagy-Britannia számított arra, hogy a közelgő háború során a németek jelentős tengeralattjáró flottájukkal ismét állandó támadásokat fognak intézni a brit konvojok ellen. A rombolóik száma azonban nem volt elegendő az állandó kíséretre. Ekkor született meg új – a rombolónál kisebb – kísérőhajó-osztályként a fregatt és a korvett. Ezek a korvettek 900–1100 t kiszorításúak voltak, és 16–18 csomós sebességgel tudtak haladni. 2–6 db 10,2 cm-es ágyúval, továbbá tengeralattjáró elleni fegyverzettel voltak felszerelve. A háború folyamán az angolok több mint 300 korvettet építettek.
- Lásd még: Korvett típusok a második világháborúban: Flower osztályú korvett.
Napjaink korvettjei 500–1500 tonnás, 20–22 csomós sebességre képes, régebbi építésű partvédő vagy konvojkísérő hajók, főleg csöves tüzérséggel felszerelve. Az 1970-es évektől több ország 600–1000 tonnás, tengeralattjáró elleni, illetve légvédelmi feladatokra specializálódott korvetteket gyárt. Ezek már főleg rakétafegyverzettel, illetve modern, radarvezérlésű gépágyúkkal vannak ellátva. A svéd haditengerészet számára fejlesztették ki a Visby-osztályú, lopakodó technikát alkalmazó korvettet, amelynek első példányát 2000-ben helyezték üzembe, és 2005-ig összesen 4 darab készült el belőle.
Forrás
- Š. Guláš, D. Leščinský: A vitorlás hajók története (Madách Kiadó, 1984)
- Sárhidai Gyula: Arzenál '85 – A tengeri harc fegyverei (Zrínyi Katonai Kiadó, 1985)
- Marjai Imre - Pataki Dénes: A hajó története
- Dr. Bak József: Hadihajók típuskönyv