„Jászvásári pogrom” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor: 4. sor:
==Előzmények==
==Előzmények==
[[Fájl:EvRoMare1930.PNG|bélyegkép|300px|A zsidók száma megyénként Romániában az 1930-as népszámlálás szerint]]
[[Fájl:EvRoMare1930.PNG|bélyegkép|300px|A zsidók száma megyénként Romániában az 1930-as népszámlálás szerint]]
Romániában (különösen annak északi részében), így Észak-[[Erdély]]ben, [[Bukovina|Bukovinában]] és [[Moldva|Moldvában]] jelentős számú zsidó kisebbség élt a [[19. század]] vége óta. Jászvásárban az 1930-as román népszámlálás {{szám|34662}} zsidót írt össze, amely a város teljes népességének 34%-át jelentette akkor. Az ország [[1939]]-től a [[Harmadik Birodalom]] egyik legfőbb európai szövetségese lett, vezére, [[Ion Antonescu]] szolgai módon kiszolgálta a német igényeket. Ennek nyomán egyre másra hozták meg a zsidóság jogait korlátozó intézkedéseket, növelték az antiszemita propagandát.
Romániában (különösen annak északi részében), így Észak-[[Erdély]]ben, [[Bukovina|Bukovinában]] és [[Moldva|Moldvában]] jelentős számú zsidó kisebbség élt a [[19. század]] vége óta. Jászvásárban az 1930-as román népszámlálás {{szám|34662}} zsidót írt össze, amely a város akkori teljes népességének kb. {{szám|104000}}-nek a 34%-át jelentette. Az ország [[1939]]-től a [[Harmadik Birodalom]] egyik legfőbb európai szövetségese lett, vezére, [[Ion Antonescu]] szolgai módon kiszolgálta a német igényeket. Ennek nyomán egyre másra hozták meg a zsidóság jogait korlátozó intézkedéseket, fokozva az antiszemita propagandát.


[[1940]]-ben a [[Szovjetunió]] - összhangban a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]]mal - elfoglalta [[Besszarábia|Besszarábiát]], így Jászvásár a román-szovjet határ közvetlen közelébe került, igen nagy létszámú zsidósággal. 1941. június 22-én megkezdődött a német-szovjet háború, amibe Románia még aznap bekapcsolódott, hadat üzenve a SZU-nak.
[[1940]]-ben a [[Szovjetunió]] - összhangban a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]]mal - elfoglalta [[Besszarábia|Besszarábiát]], így Jászvásár a román-szovjet határ közvetlen közelébe került, igen nagy létszámú zsidósággal. 1941. június 22-én megkezdődött a német-szovjet háború, amibe Románia még aznap bekapcsolódott, hadat üzenve a SZU-nak.

A lap 2011. november 3., 22:38-kori változata

Letartóztatott zsidók a pogrom kezdetén

A jászvásári pogrom (románul: Pogromul de la Iaşi) egy 1941. június 27.-június 29. között végrehajtott, felülről szervezett zsidóellenes pogrom volt a kelet-romániai Jászvásár (Iaşi) városában, amelynek során román adatok szerint 13 236 zsidó személyt öltek meg, ezzel egyike a valaha volt legvéresebb pogromoknak a zsidóság történelmében.[1]

Előzmények

A zsidók száma megyénként Romániában az 1930-as népszámlálás szerint

Romániában (különösen annak északi részében), így Észak-Erdélyben, Bukovinában és Moldvában jelentős számú zsidó kisebbség élt a 19. század vége óta. Jászvásárban az 1930-as román népszámlálás 34 662 zsidót írt össze, amely a város akkori teljes népességének kb. 104 000-nek a 34%-át jelentette. Az ország 1939-től a Harmadik Birodalom egyik legfőbb európai szövetségese lett, vezére, Ion Antonescu szolgai módon kiszolgálta a német igényeket. Ennek nyomán egyre másra hozták meg a zsidóság jogait korlátozó intézkedéseket, fokozva az antiszemita propagandát.

1940-ben a Szovjetunió - összhangban a Molotov–Ribbentrop-paktummal - elfoglalta Besszarábiát, így Jászvásár a román-szovjet határ közvetlen közelébe került, igen nagy létszámú zsidósággal. 1941. június 22-én megkezdődött a német-szovjet háború, amibe Románia még aznap bekapcsolódott, hadat üzenve a SZU-nak.

Ion Anonescu 1941. június 27-én adta ki a parancsot a jászvásári helyőrség vezetője, Constantin Lupu őrnagy részére a pogrom végrehajtására. A telefonos felhívás szerint „Tisztítsa meg Jászvásárt a zsidó lakosságtól!” utasítással látta el az őrnagyot a feladat végrehajtására. Már a pogromot megelőző eltervezték az akciót, egy héttel azelőtt már terjesztették azon híreket, miszerint a jászvásári zsidók tevékenyen segítették a város határában landolt szovjet ejtőernyősöket (Románia 1941. június 22-e óta hadban állt a Szovjetunióval), valamint a házakra felfestették, hogy ki a keresztény és ki a zsidó. A zsidó lakosokat arra kényszerítették, hogy árkokat ássanak a zsidó temetőben. Az állami média 1941. június 27-én hivatalosan is azzal vádolta a jászvásári zsidóságot, hogy az utcákon román rendőrökre és katonákra támadott.

A pogrom végrehajtása

Meggyilkolt jászvásári zsidók 1940. június 29-én az utcán
Egy „halálvonat” ajtajának felnyitása

A pogrom június 28-29 között tartott a legintenzívebben, de még az ezt követő napokban is zajlott. Főként rendőri, csendőri, valamint katonai egységek vettek részt az akcióban, amely kiterjedt az egész városra. A pogromban a fentebb felsoroltakon kívül részt vettek fiatal férfiak, a zsidó lakosok szomszédai, rosszul fizetett állami hivatalnokok, valamint a csőcselék is. Az áldozatokat nagy részét, kb. 8000 embert meggyilkolták a helyszínen, kb. 5000-et letartóztattak, majd az úgynevezett halálvonatokra terelték őket, amelyek sokáig bolyongtak az országban, a vagonokba zsúfolt emberek pedig vagy megfulladtak, vagy szomjan haltak. A hivatalos jelentés alapján 13 266 áldozatot azonosítottak. Más források szerint ez a szám 15 000 főt számlált.[2]

A népbírósági ítélet

A háború után, 1946-ban a Román Népbíróság 57 személyt fogott perbe a pogrom végrehajtása miatt, 22 civilt, 21 csendőrt, továbbá 12 katonai vezetőt. 165 tanú által rendelkezésére a vádnak, többnyire az egykori túlélői a mészárlásnak. A legtöbb vádlottat emberiesség elleni bűnökkel, valamint háborús bűnökkel vádolták meg. 23 fő (főleg a magasabb katonai vezetők) kaptak életfogytiglant kényszermunkával és 100 millió lejes kártérítéssel együtt. 12 vádlottat 20 évnyi kényszermunkára ítéltek. Ezen kívül több vádlottat is felmentettek.

Emlékezete

Jászvásárban emléktábla hirdeti a pogrom emlékét, valamint minden év június 27-én is megemlékeznek az eseményről. A pogrom 70. évfordulóján az államelnök is felszólalt.[3]

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben az Iaşi pogrom című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.