„Tienkung–1” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: es:Tiangong 1
kiegészítés
37. sor: 37. sor:
Az indításra [[2011]]. [[szeptember 29]]-én helyi idő szerint 21 óra 16 perckor került sor a [[Jiuquan űrközpont]]ból. 10 perccel később az űrmodul a tervezett pályára állt. Szeptember 30-ára virradóra a pekingi irányítóközpont utasításai alapján az űrmodul befejezte első pályamódosítását.<ref>[http://hungarian.cri.cn/261/2011/09/30/131s139449.htm Sikeres volt a Tiangong–1 első pályamódosítása]</ref>
Az indításra [[2011]]. [[szeptember 29]]-én helyi idő szerint 21 óra 16 perckor került sor a [[Jiuquan űrközpont]]ból. 10 perccel később az űrmodul a tervezett pályára állt. Szeptember 30-ára virradóra a pekingi irányítóközpont utasításai alapján az űrmodul befejezte első pályamódosítását.<ref>[http://hungarian.cri.cn/261/2011/09/30/131s139449.htm Sikeres volt a Tiangong–1 első pályamódosítása]</ref>


Közép-európai idő szerint [[november 2]]-án, 18:28-kor a [[Sencsou-8]] űrhajó sikeresen összekapcsolódott a Tiangong-1-el. A kínai űrállomás-építés programjában jelentős mérföldkőnek számító dokkolás 343 km-es felszín feletti magasságban történt. A franciaországi G20-as csúcstalálkozón tartózkodó [[Hu Csin-tao]] elnök üzenetben gratulált az eredményhez. Csou Csien-ping, a kínai emberes űrprogram vezetője szerint az ország immár minden, az [[űrállomás]] létrehozásához szükséges alapvető technológiával rendelkezik.<ref>[http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20111103_kinai_dokkolas_az_urben Kínai dokkolás az űrben]</ref>
A Tiangong–1 körülbelül egy hónapig kering magányosan a Föld körül, majd megérkezik hozzá a [[Sencsou-8]] elnevezésű ember nélküli űrhajó. A két űreszköz 340 kilométeres magasságban hajtja végre az első összekapcsolódást. A Tiangong–1 és a Sencsou-8 két dokkolást fog végezni, eközben 12 napig a két űreszköz összekapcsolódva marad.<ref name="sfn" /> 2012-ben a [[Sencsou-9]] és a [[Sencsou-10]] űrhajók következnek. Mindkettőn már asztronauták is lesznek (ha az első dokkolás sikeres), köztük várhatóan az első kínai női űrhajós. A Sencsou-10 már kézi vezérléssel is megpróbál összekapcsolódni a Tiangong–1 űrmodullal<ref>[http://hungarian.cri.cn/321/2011/09/30/131s139436.htm Az első űrmodul fellövése nagy lépés a kínai űrállomás felé]</ref>.

2012-ben a [[Sencsou-9]] és a [[Sencsou-10]] űrhajók következnek. Mindkettőn már asztronauták is lesznek (ha az első dokkolás sikeres), köztük várhatóan az első kínai női űrhajós. A Sencsou-10 már kézi vezérléssel is megpróbál összekapcsolódni a Tiangong–1 űrmodullal<ref>[http://hungarian.cri.cn/321/2011/09/30/131s139436.htm Az első űrmodul fellövése nagy lépés a kínai űrállomás felé]</ref>.


A Tiangong–1 a tervek szerint két évig fog üzemelni.<ref name="sfn" />
A Tiangong–1 a tervek szerint két évig fog üzemelni.<ref name="sfn" />

A lap 2011. november 3., 12:33-kori változata

Tiangong–1
Általános adatok
Ország Kína
Első repülés2011. szeptember 29., 13:16 UTC
Helyzet42,75° inklináció
Műszaki adatok
HordozórakétaCZ–2F
Hossz10,4 m
Átmérő3,35 m
Hasznos térfogat15 m³
Össztömeg8,5 t

A Tiangong–1 (magyaros átírásban Tienkung, magyarul: Mennyei Palota) az első kínai kísérleti űrállomás, melyet 2011. szeptember 29-én állítottak pályára.[1] A viszonylag kis méretű űrállomás nem lesz alkalmas tartós űrbeli tartózkodásra, csak az időnként hozzá kapcsolódó űrhajók személyzetei fognak az űrállomáson lakni, majd munkájuk végeztével az űrállomást üresen hagyják. Kína 2015 előtt tervezi felbocsátani a Tiangong–2 és Tiangong–3 polgári űrállomásokat.

A kínai mérnököknek módosítaniuk kellett a CZ–2F Hosszú Menetelés rakétát, mert az űrállomás nehezebb és nagyobb, mint a Sencsou-űrhajók, amikhez korábban használták (a módosított rakéta típusa 2F T1).[2]

Repülés

Az indításra 2011. szeptember 29-én helyi idő szerint 21 óra 16 perckor került sor a Jiuquan űrközpontból. 10 perccel később az űrmodul a tervezett pályára állt. Szeptember 30-ára virradóra a pekingi irányítóközpont utasításai alapján az űrmodul befejezte első pályamódosítását.[3]

Közép-európai idő szerint november 2-án, 18:28-kor a Sencsou-8 űrhajó sikeresen összekapcsolódott a Tiangong-1-el. A kínai űrállomás-építés programjában jelentős mérföldkőnek számító dokkolás 343 km-es felszín feletti magasságban történt. A franciaországi G20-as csúcstalálkozón tartózkodó Hu Csin-tao elnök üzenetben gratulált az eredményhez. Csou Csien-ping, a kínai emberes űrprogram vezetője szerint az ország immár minden, az űrállomás létrehozásához szükséges alapvető technológiával rendelkezik.[4]

2012-ben a Sencsou-9 és a Sencsou-10 űrhajók következnek. Mindkettőn már asztronauták is lesznek (ha az első dokkolás sikeres), köztük várhatóan az első kínai női űrhajós. A Sencsou-10 már kézi vezérléssel is megpróbál összekapcsolódni a Tiangong–1 űrmodullal[5].

A Tiangong–1 a tervek szerint két évig fog üzemelni.[2]

Felépítés

A 8,5 tonnás űrállomás két része a műszaki egység és a lakótér. A műszaki egység kisebb átmérőjű, hozzá kapcsolódnak a napelemtáblák, ebben van elhelyezve a hajtómű és az életfenntartó berendezés. A lakótér nagyobb átmérőjű, a végén van az egyetlen űrhajó kapcsolódását lehetővé tevő dokkolóegység. Kínai hivatalos közlemény szerint a lakómodul belső térfogata 15 m³ és három űrhajós ellátására alkalmas.

Források

Külső hivatkozások