„IX. Károly svéd király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
infobox és kiegészítések |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Uralkodó infobox |
|||
[[Kép:Charles IX of Sweden.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|]] |
|||
| név =IX. Károly |
|||
⚫ | |||
| kép = Charles IX of Sweden.jpg |
|||
⚫ | Uralkodására jellemző volt az aktív, agresszióvá fajult expanziós külpolitika, amely főleg [[Lengyelország]] ellen irányult, s |
||
| képméret =200px |
|||
⚫ | |||
| képaláírás = |
|||
| titulusai =[[Södermanland tartomány|Södermanland]] hercege |
|||
| állam =Svédország |
|||
| megnevezés =[[Svéd királyok listája|királya]] |
|||
| uralkodási_név = |
|||
| uralkodás_kezdete =[[1604]]. [[március 22.]] |
|||
| uralkodás_vége =[[1611]]. [[október 30.]] |
|||
| koronázás dátuma =[[1607]]. [[március 15.]] |
|||
| koronázás helye = |
|||
| örököse = |
|||
| előd =[[III. Zsigmond lengyel király|Zsigmond]] |
|||
| utód =[[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. Gusztáv Adolf]], |
|||
| uralkodóház = |
|||
| teljes_név = |
|||
| születési dátum = |
|||
| születési hely = |
|||
| halálozási dátum =[[1611]]. [[október 30.]] |
|||
| halálozási hely = |
|||
| temetés dátuma = |
|||
| nyughelye = |
|||
| házastárs = |
|||
| házastárs2 = |
|||
| házastárs3 = |
|||
| házastárs4 = |
|||
| gyermekei = |
|||
| édesapa =[[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]] |
|||
| édesanya = |
|||
| lábjegyzet = |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | Uralkodására jellemző volt az aktív, agresszióvá fajult expanziós külpolitika, amely főleg [[Lengyelország]] ellen irányult, s beavatkozott az [[Oroszország]]ban dúló, [[Zűrzavarok időszaka|Zűrzavarok időszakának]] nevezett külföldi intervenciók egész sorát kísérő háborús és polgárháborús eseményekbe (ennek egyik célja az volt, hogy fiát [[II. Gusztáv Adolf svéd király|Gusztáv Adolf]] herceget tegye cárrá). |
||
⚫ | |||
==Élete== |
== Élete == |
||
===Harcok a hatalomért=== |
=== Harcok a hatalomért === |
||
Károly életpályája nagyon küzdelmes volt: igen fiatalon keveredett bele a hatalmi intrikákba. Apja [[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]] Erik nevű fiát, [[XIV. Erik svéd király|XIV. Erik]] néven ültette trónra, aki |
Károly életpályája nagyon küzdelmes volt: igen fiatalon keveredett bele a hatalmi intrikákba. Apja [[I. Gusztáv svéd király|I. Gusztáv]] Erik nevű fiát, [[XIV. Erik svéd király|XIV. Erik]] néven ültette trónra, aki Károlynak a féltestvére volt. 18 éves korában csatlakozott egy olyan szerveződéshez, amely egy Erik elleni palotaforradalom előkészítését kezdte és ennek az ifjú Károly vezére is lett.<br> |
||
Erik hatalmának megdöntése után a herceg másik testvérét, [[III. János svéd király|III. Jánost]] tették a trónra. |
Erik hatalmának megdöntése után a herceg másik testvérét, [[III. János svéd király|III. Jánost]] tették a trónra. |
||
Károly harcolt a [[livóniai háború]] frontján is. Még apjától kapta a [[Södermanland tartomány|Södermanland]] hercege címet, amit haláláig viselt. A tartományban támogatta az evangélikus vallást, |
Károly harcolt a [[livóniai háború]] frontján is. Még apjától kapta a [[Södermanland tartomány|Södermanland]] hercege címet, amit haláláig viselt. A tartományban támogatta az evangélikus vallást, templomok, iskolák épültek és befogadta a Svédország más tájáról üldözött lutheránusokat. Kiváló katonai erény lakozott benne, de ugyanakkor művelt szelleme is volt. |
||
===A svéd trón megszerzése=== |
=== A svéd trón megszerzése === |
||
Később Károly herceg már nyíltan pályázni kezdett a trónra, ennek persze az is volt az oka, hogy János a római katolikus vallást támogatta (igaz nem folytatott rekatolizációt). Ki is adott egy |
Később Károly herceg már nyíltan pályázni kezdett a trónra, ennek persze az is volt az oka, hogy János a római katolikus vallást támogatta (igaz nem folytatott rekatolizációt). Ki is adott egy úgynevezett ''[[Vörös könyv]]'' nevű művet, mely egy új szertartásrendet kívánt bevezetni, s mellyel a katolikus és lutheránus vallást akarták kibékíteni. Károly ezt elutasította, de nézeteltérésüket azonban hamar félretették, mert [[Riksdag]]ban a nemesség egy indítvánnyal támogatta [[III. Zsigmond lengyel király|III. Zsigmond]]nak a lengyel királlyá választását, de ennek nem tudtak gátat vetni ([[1587]]). [[1592]]-ben ráadásul Zsigmond svéd király is lett, de az országot [[Krakkó]]ból irányította és azt a vallást támogatta, amelyben maga is nevelkedett – a katolicizmust. Hasonlóan abszolutisztikus törekvéseket folytatott és az ágostai evangélikus hitet, Svédország államvallási státuszától megfosztotta és a rekatolizáció előkészületeit kezdte meg. |
||
nézeteltérésüket azonban hamar félretették, mert [[Riksdag]]ban a nemesség egy indítvánnyal támogatta [[III. Zsigmond lengyel király|III. Zsigmond]]nak a lengyel királlyá választását, de ennek nem tudtak gátat vetni ([[1587]]). [[1592]]-ben ráadásul Zsigmond svéd király is lett, de az országot [[Krakkó]]ból irányította, s azt a vallást támogatta amelyben maga is nevelkedett – a katolicizmust. Hasonlóan abszolutisztikus törekvéseket folytatott és az ágostai evangélikus hitet, Svédország államvallási státuszától megfosztotta, s a rekatolizáció előkészületeit kezdte meg. |
|||
Zsigmond távollétében az országot Károly igazgatta, de Zsigmond hibát követett el, amikor őt nevezte ki az ország élére. A király abszolutizmusa és rekatolizációs tevékenysége miatt a herceg szembeszállt vele, ehhez támogatást kapott a Zsigmonddal szemben álló svéd nemességtől. Az [[1593]]-as [[uppsala]]i országgyűlésen követelte, hogy töröljék el a római katolikus vallást és tegyék újra államvallássá az evangélikust, amelyet még [[1527]]-ben vezettek be. Miután a király erre nem volt hajlandó, Károly bejelentette Zsigmond hatalomfosztását. A nemesség egy része még mindig kitartott Zsigmond mellett, |
Zsigmond távollétében az országot Károly igazgatta, de Zsigmond hibát követett el, amikor őt nevezte ki az ország élére. A király abszolutizmusa és rekatolizációs tevékenysége miatt a herceg szembeszállt vele, ehhez támogatást kapott a Zsigmonddal szemben álló svéd nemességtől. Az [[1593]]-as [[uppsala]]i országgyűlésen követelte, hogy töröljék el a római katolikus vallást és tegyék újra államvallássá az evangélikust, amelyet még [[1527]]-ben vezettek be. Miután a király erre nem volt hajlandó, Károly bejelentette Zsigmond hatalomfosztását. A nemesség egy része még mindig kitartott Zsigmond mellett, fegyveresen szembeszállt Károllyal és az országgyűléssel, egész addig, míg Zsigmond lengyel, magyar és német seregek élén partra szállt Svédországban és ez a ''svéd belháborút'' [[Svéd–lengyel háború (1598–99)|svéd-lengyel háború]]vá változtatta.<br> |
||
Károly az első csatában alulmaradt a lengyelekkel szemben [[Stegeborgi csata|Stegeborgnál]], noha háromszor annyi katonája volt mint Zsigmondnak. |
Károly az első csatában alulmaradt a lengyelekkel szemben [[Stegeborgi csata|Stegeborgnál]], noha háromszor annyi katonája volt mint Zsigmondnak. A megfogyatkozott serege azonban a második csatában ([[Stångebrói csata|Stångebró]]) legyőzte a lengyeleket, s [[1599]]-ben a Riksdag kimondta a király trónfosztását. |
||
Károly [[1604]]-ig irányította az országot mint kormányzó. Uralma egy dologban különbözött Zsigmondétól, mégpedig abban, hogy a |
Károly [[1604]]-ig irányította az országot, mint kormányzó. Uralma egy dologban különbözött Zsigmondétól, mégpedig abban, hogy a lutheránusvallást támogatta, de hasonlóan Zsigmondhoz abszolutisztikus államhatalom kiépítésére törekedett. Az államtanácsot elhallgattatta, hatalmába nem engedett beleszólást és az ellenállókat háttérbe szorította. Aktívan támogatta a svéd fémipar fejlődését, amelynek ma is nagy a híre világszerte. |
||
===Háborúk=== |
=== Háborúk === |
||
[[1600]]-ban háború tört ki [[Lengyelország]]gal, a trónfosztás ürügyén. Károlynak viszont ez kapóra jött, hogy megkaparintsa [[Livónia]] tartományát és a [[Balti-tenger]] kereskedelmének ellenőrzését. |
[[1600]]-ban háború tört ki [[Lengyelország]]gal, a trónfosztás ürügyén. Károlynak viszont ez kapóra jött, hogy megkaparintsa [[Livónia]] tartományát és a [[Balti-tenger]] kereskedelmének ellenőrzését. A frontra elküldte egyik fiát Károlyt, aki azonban a [[kokkenhauseni csata|kokkenhasueni csatában]] súlyos vereséget szenvedett és elverték [[Riga]] alól. Károlyt formálisan [[1604]]-ben királlyá tették (megkoronázására csak három év múlva került sor), s ekkor maga vette kezébe a háború irányítását és 15 ezer fős seregével partra szállt [Livóniában, de [[Jan Karol Chodkiewicz]] [[litvánia]]i hetman ugyanebben az évben visszaverte, mielőtt még Rigát elérhette volna. [[1605]]-ben még nagyobb erővel tört Chodkiewicz ellen, akinek seregei szám szerint körülbelül négyszer kisebbek voltak. |
||
A frontra elküldte egyik fiát Károlyt, aki azonban a [[kokkenhauseni csata|kokkenhasueni csatában]] súlyos vereséget szenvedett és elverték [[Riga]] alól. |
|||
⚫ | [[kircholmi csata|Kircholmnál]] nyílt mezőn találta szembe magát Jan Karol Chodkiewicz-csel [[szeptember 27.|szeptember 27]]-én. A csatában egyszer kilőtték alóla a lovát, de egy mellé állt livóniai [[Németek|német]] nemes átadta neki a sajátját. A lengyelek megtévesztő támadása és a svéd roham összeomlása során Chodkiewicz ellentámadásba vezényelte a nehézlovasságot és az ötszörös túlerőben levő Károlyt elsöpörte a csatatérről kevesebb, mint fél óra alatt, aki katonái felét elvesztette. Szétvert seregét a lengyelek könnyűszerrel kiűzték Rigából. Svédország [[1709]]-ig nem szenvedett el ekkora vereséget, igaz a poltavai csatavesztésnél a túlerő és a kifáradás is közrejátszott, szemben itt, ahol egy jól kisebb, hadianyagban szűkölködő, hagyományos harcmodorú sereg egy nyugati típusú szervezettebb, felszereltebb ármádiát így megvert. |
||
Károlyt formálisan [[1604]]-ben királlyá tették (megkoronázására csak három év múlva került sor), s ekkor maga vette kezébe a háború irányítását és 15 ezer fős seregével partra szállt [Livóniában, de [[Jan Karol Chodkiewicz]] [[litvánia]]i hetman visszaverte ugyanebben az évben visszaverte, mielőtt még Rigát elérhette volna.<br> |
|||
[[1605]]-ben még nagyobb erővel tört Chodkiewicz ellen, akinek erői vagy négyszer kisebbek voltak. |
|||
⚫ | [[kircholmi csata|Kircholmnál]] nyílt mezőn találta szembe magát Jan Karol Chodkiewicz-csel [[szeptember 27.|szeptember 27]]-én. A csatában egyszer kilőtték alóla a lovát, de egy mellé állt livóniai [[Németek|német]] nemes átadta neki a sajátját. A lengyelek megtévesztő támadása és a svéd roham összeomlása során Chodkiewicz ellentámadásba vezényelte a nehézlovasságot és az ötszörös túlerőben levő Károlyt elsöpörte a csatatérről kevesebb mint fél óra alatt, aki katonái felét elvesztette. Szétvert seregét a lengyelek könnyűszerrel kiűzték Rigából. Svédország [[1709]]-ig nem szenvedett el ekkora vereséget, igaz a poltavai csatavesztésnél a túlerő és a kifáradás is közrejátszott, szemben itt, ahol egy jól kisebb, hadianyagban szűkölködő, hagyományos |
||
===Utolsó hadjáratok=== |
=== Utolsó hadjáratok === |
||
Károly az [[oroszország]]i belviszályokba is fegyverrel beavatkozott, eleinte azzal a céllal, hogy fiának a trónt megszerezze, de később az oroszokat támogatta fegyveresen a harcokban, kiváltképp a keletről benyomuló lengyelek ellen, kiket továbbra is fő ellenfelének tartott. |
Károly az [[oroszország]]i belviszályokba is fegyverrel beavatkozott, eleinte azzal a céllal, hogy fiának a trónt megszerezze, de később az oroszokat támogatta fegyveresen a harcokban, kiváltképp a keletről benyomuló lengyelek ellen, kiket továbbra is fő ellenfelének tartott. |
||
Élete utolsó évében [[Dánia]] ellen kezdett háborúba ([[1611]]-[[1613|13]]), amit már csak fia Gusztáv Adolf fejezet be. Az |
Élete utolsó évében [[Dánia]] ellen kezdett háborúba ([[1611]]-[[1613|13]]), amit már csak fia Gusztáv Adolf fejezet be. Az úgynevezett [[kalmári háború]]ban is vereséget szenvedtek a svédek. |
||
A háborúk (különösen a [[svéd–lengyel háborúk|lengyel háború]]) miatt az állampénzek drasztikusan leapadtak. [[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. Gusztáv Adolf]] uralkodásával ellenben egy új korszak kezdődött, ami a Svéd Királyság számára egy aranykor volt. |
A háborúk (különösen a [[svéd–lengyel háborúk|lengyel háború]]) miatt az állampénzek drasztikusan leapadtak. [[II. Gusztáv Adolf svéd király|II. Gusztáv Adolf]] uralkodásával ellenben egy új korszak kezdődött, ami a Svéd Királyság számára egy aranykor volt. |
||
41. sor: | 71. sor: | ||
{{Svéd királyok listája}} |
{{Svéd királyok listája}} |
||
== |
== Források == |
||
*Britannica Hungarica, Magyar Világ kiadó, Budapest |
*Britannica Hungarica, Magyar Világ kiadó, Budapest |
||
*{{MNL|10|601}} |
*{{MNL|10|601}} |
A lap 2011. október 30., 21:55-kori változata
IX. Károly | |
Södermanland hercege | |
Svédország királya | |
Uralkodási ideje | |
1604. március 22. – 1611. október 30. | |
Koronázása | 1607. március 15. |
Elődje | Zsigmond |
Utódja | II. Gusztáv Adolf, |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Vasa-ház |
Született | 1550. október 4.[1][2][3][4][5] Tre Kronor Castle[6] |
Elhunyt | 1611. október 30. Nyköping Castle[1] |
Nyughelye | Strängnäs Cathedral |
Édesapja | I. Gusztáv |
Édesanyja | Margareta Eriksdotter Leijonhufvud |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz IX. Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
IX. Károly (Stockholm, 1550. október 4. – Nyköping, 1611. október 30.) svéd király, Södermanland hercege. Édesapja I. Gusztáv, a családban a harmadik gyerekként látta meg a napvilágot.
Uralkodására jellemző volt az aktív, agresszióvá fajult expanziós külpolitika, amely főleg Lengyelország ellen irányult, s beavatkozott az Oroszországban dúló, Zűrzavarok időszakának nevezett külföldi intervenciók egész sorát kísérő háborús és polgárháborús eseményekbe (ennek egyik célja az volt, hogy fiát Gusztáv Adolf herceget tegye cárrá).
Svédországban az „absolutum dominium” (abszolút hatalom) megteremtésére törekedett. Elkötelezett evangélikus volt, hazájában ismét államvallássá tette a lutheranizmust.
Élete
Harcok a hatalomért
Károly életpályája nagyon küzdelmes volt: igen fiatalon keveredett bele a hatalmi intrikákba. Apja I. Gusztáv Erik nevű fiát, XIV. Erik néven ültette trónra, aki Károlynak a féltestvére volt. 18 éves korában csatlakozott egy olyan szerveződéshez, amely egy Erik elleni palotaforradalom előkészítését kezdte és ennek az ifjú Károly vezére is lett.
Erik hatalmának megdöntése után a herceg másik testvérét, III. Jánost tették a trónra.
Károly harcolt a livóniai háború frontján is. Még apjától kapta a Södermanland hercege címet, amit haláláig viselt. A tartományban támogatta az evangélikus vallást, templomok, iskolák épültek és befogadta a Svédország más tájáról üldözött lutheránusokat. Kiváló katonai erény lakozott benne, de ugyanakkor művelt szelleme is volt.
A svéd trón megszerzése
Később Károly herceg már nyíltan pályázni kezdett a trónra, ennek persze az is volt az oka, hogy János a római katolikus vallást támogatta (igaz nem folytatott rekatolizációt). Ki is adott egy úgynevezett Vörös könyv nevű művet, mely egy új szertartásrendet kívánt bevezetni, s mellyel a katolikus és lutheránus vallást akarták kibékíteni. Károly ezt elutasította, de nézeteltérésüket azonban hamar félretették, mert Riksdagban a nemesség egy indítvánnyal támogatta III. Zsigmondnak a lengyel királlyá választását, de ennek nem tudtak gátat vetni (1587). 1592-ben ráadásul Zsigmond svéd király is lett, de az országot Krakkóból irányította és azt a vallást támogatta, amelyben maga is nevelkedett – a katolicizmust. Hasonlóan abszolutisztikus törekvéseket folytatott és az ágostai evangélikus hitet, Svédország államvallási státuszától megfosztotta és a rekatolizáció előkészületeit kezdte meg.
Zsigmond távollétében az országot Károly igazgatta, de Zsigmond hibát követett el, amikor őt nevezte ki az ország élére. A király abszolutizmusa és rekatolizációs tevékenysége miatt a herceg szembeszállt vele, ehhez támogatást kapott a Zsigmonddal szemben álló svéd nemességtől. Az 1593-as uppsalai országgyűlésen követelte, hogy töröljék el a római katolikus vallást és tegyék újra államvallássá az evangélikust, amelyet még 1527-ben vezettek be. Miután a király erre nem volt hajlandó, Károly bejelentette Zsigmond hatalomfosztását. A nemesség egy része még mindig kitartott Zsigmond mellett, fegyveresen szembeszállt Károllyal és az országgyűléssel, egész addig, míg Zsigmond lengyel, magyar és német seregek élén partra szállt Svédországban és ez a svéd belháborút svéd-lengyel háborúvá változtatta.
Károly az első csatában alulmaradt a lengyelekkel szemben Stegeborgnál, noha háromszor annyi katonája volt mint Zsigmondnak. A megfogyatkozott serege azonban a második csatában (Stångebró) legyőzte a lengyeleket, s 1599-ben a Riksdag kimondta a király trónfosztását.
Károly 1604-ig irányította az országot, mint kormányzó. Uralma egy dologban különbözött Zsigmondétól, mégpedig abban, hogy a lutheránusvallást támogatta, de hasonlóan Zsigmondhoz abszolutisztikus államhatalom kiépítésére törekedett. Az államtanácsot elhallgattatta, hatalmába nem engedett beleszólást és az ellenállókat háttérbe szorította. Aktívan támogatta a svéd fémipar fejlődését, amelynek ma is nagy a híre világszerte.
Háborúk
1600-ban háború tört ki Lengyelországgal, a trónfosztás ürügyén. Károlynak viszont ez kapóra jött, hogy megkaparintsa Livónia tartományát és a Balti-tenger kereskedelmének ellenőrzését. A frontra elküldte egyik fiát Károlyt, aki azonban a kokkenhasueni csatában súlyos vereséget szenvedett és elverték Riga alól. Károlyt formálisan 1604-ben királlyá tették (megkoronázására csak három év múlva került sor), s ekkor maga vette kezébe a háború irányítását és 15 ezer fős seregével partra szállt [Livóniában, de Jan Karol Chodkiewicz litvániai hetman ugyanebben az évben visszaverte, mielőtt még Rigát elérhette volna. 1605-ben még nagyobb erővel tört Chodkiewicz ellen, akinek seregei szám szerint körülbelül négyszer kisebbek voltak.
Kircholmnál nyílt mezőn találta szembe magát Jan Karol Chodkiewicz-csel szeptember 27-én. A csatában egyszer kilőtték alóla a lovát, de egy mellé állt livóniai német nemes átadta neki a sajátját. A lengyelek megtévesztő támadása és a svéd roham összeomlása során Chodkiewicz ellentámadásba vezényelte a nehézlovasságot és az ötszörös túlerőben levő Károlyt elsöpörte a csatatérről kevesebb, mint fél óra alatt, aki katonái felét elvesztette. Szétvert seregét a lengyelek könnyűszerrel kiűzték Rigából. Svédország 1709-ig nem szenvedett el ekkora vereséget, igaz a poltavai csatavesztésnél a túlerő és a kifáradás is közrejátszott, szemben itt, ahol egy jól kisebb, hadianyagban szűkölködő, hagyományos harcmodorú sereg egy nyugati típusú szervezettebb, felszereltebb ármádiát így megvert.
Utolsó hadjáratok
Károly az oroszországi belviszályokba is fegyverrel beavatkozott, eleinte azzal a céllal, hogy fiának a trónt megszerezze, de később az oroszokat támogatta fegyveresen a harcokban, kiváltképp a keletről benyomuló lengyelek ellen, kiket továbbra is fő ellenfelének tartott.
Élete utolsó évében Dánia ellen kezdett háborúba (1611-13), amit már csak fia Gusztáv Adolf fejezet be. Az úgynevezett kalmári háborúban is vereséget szenvedtek a svédek. A háborúk (különösen a lengyel háború) miatt az állampénzek drasztikusan leapadtak. II. Gusztáv Adolf uralkodásával ellenben egy új korszak kezdődött, ami a Svéd Királyság számára egy aranykor volt.
Források
- Britannica Hungarica, Magyar Világ kiadó, Budapest
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 601. o. ISBN 963-9257-02-8
- Fodor Imre: A svéd történelem magyar kapcsolatokkal a 18. századig, Nap Kiadó Budapest
- ↑ a b Karl IX (svéd nyelven)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)