Hollós Korvin Lajos

Hollós Korvin Lajos
Élete
Születési név	Weisz Lajos
Született	1905. december 8. Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1971. március 27. (65 évesen) Budapest, Magyar Népköztársaság
Sírhely	Farkasréti temető
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Tóth Eszter
Gyermekei	Hollós Máté
Pályafutása
Első műve	Nihil (versek, Budapest, 1928)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós Korvin Lajos témájú médiaállományokat.

Hollós Korvin Lajos emléktáblája egykori lakhelyén, a Hajós utca 14. szám alatt

Hollós Korvin Lajos (Weisz Lajos, a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel) (Budapest, 1905. december 8. – Budapest, 1971. március 27.) költő, író, lapszerkesztő. Felesége Tóth Eszter írónő, Tóth Árpád lánya.

Élete

Weisz Mózes Sámuel és Multas Ida gyermekeként született. Kitanulta az orvosműszerészi szakmát. Bécsben, majd 1939-ben Párizsban töltött egy fél évet. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. 1922-ben jelent meg első novellája. Korán tevékeny és vezető szerepet játszott a munkás-kultúrmozgalomban, szavalókórusokat szervezett. Kórusversei a hazai munkásmozgalomban népszerűek voltak. 1924-től mint szállítóvállalati tisztviselőnek számos lehetősége volt külföldről műveket behozni az országba. 1930-ban forradalmi hangú verseiért elítélték.

1938. augusztus 21-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Riesz-Bartos Annát, Bartos Jenő és Ricz Mária leányát.

1933-ban elvesztette állását. Ettől fogva kizárólag irodalomból élt. Szerkesztette a Kórusművészetet. 1935-ben a Nyugat novellapályázatának egyik nyertese lett. Állandó rendőri megfigyelés alatt állt. Ekkor már ismerték nevét, s az 1930-as években 8 alkalommal tartóztatták le és 5 ízben ítélték fogház vagy börtönbüntetésre, s valójában csak 1957-től kezdve jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az Óbudai búcsú (Budapest, 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.

Tóth Árpád, Hollós Korvin Lajos és Tóth Eszter sírja Budapesten

Művei

• Nihil (versek, Budapest, 1928)
• Harc (versek, Budapest, 1930)
• Tömegszállás (versek, Budapest, 1934)
• Harmincas évek (versek, Budapest, 1936)
• Elhal a dal (versek, Budapest, 1938)
• Zivatar (elbeszélés, Budapest, 1940)
• Hátsólépcső (regény, Budapest, 1945)
• Torpedó (elbeszélés, Budapest, 1946)
• Böjti szelek (regény, Budapest, 1947)
• Egy királytigris naplója (humoreszkek, Budapest, 1949)
• A Vöröstorony kincse. Regény a kuruc világból (regény, Budapest, 1954)
• Harmincesztendő. Válogatott versek 1924–1954 (versek, Budapest, 1955)
• Hunyadi (dráma, Budapest, 1956)
• Illetlen vallomás (válogatott elbeszélések, Budapest, 1958)
• Hallgassatok meg! (versek, Budapest, 1960)
• Óbudai búcsú (önéletrajz, Budapest, 1961)
• Komédiások (kisregény, Budapest, 1965)
• A vízbefúlt hal (versek, Budapest, 1970)
• Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 (válogatott versek, Budapest, 1974)
• A szürke eminenciás (regény, Budapest, 1976)
• Hunyadi – Pázmán lovag. Színpadi művek (dráma, Budapest, 1978)
• Böjti szelek és más szatirikus írások (Budapest, 1979)

Források

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963 8607 10 6
• Magyar életrajzi lexikon