„Pestszenterzsébet” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Története: év, forrás
dátumhoz kieg forrással
44. sor: 44. sor:
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.


A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt_history.show?fullid=20714 Pestszenterzsébet története a KSH helységnévtárában]</ref> [[rendezett tanácsú város]]sá alakult, elnevezése pedig 1924-től ''Pesterzsébet'' lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város [[Szent Erzsébet|Árpád-házi Szent Erzsébet]] halálának 700-adik évfordulója alkalmából a ''Pestszenterzsébet'' nevet kapta.
A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt_history.show?fullid=20714 Pestszenterzsébet története a KSH helységnévtárában]</ref> [[rendezett tanácsú város]]sá alakult. (Egyes források 1924. január 1-jét adják meg az átalakulás dátumaként, mivel ez volt az átszervezés előírt végső határnapja. Valójában több hónapos folyamatról volt szó, ami a belügyminiszter 1923. szeptemberi engedélyével kezdődött és a december 18-án tartott képviselő-testületi választással illetve az új testület december 20-án tartott alakuló ülésén megejtett tisztújítással zárult.<ref>{{cite book
|editor= Dr. Ladányi Miksa
|title= Pestszenterzsébet, Kispest és környéke
|year= 1936
|publisher= A magyar városok monográfiája kiadóivatala
|location= Budapest
|pages= 82-84
}}</ref>), elnevezése pedig 1924-től ''Pesterzsébet'' lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város [[Szent Erzsébet|Árpád-házi Szent Erzsébet]] halálának 700-adik évfordulója alkalmából a ''Pestszenterzsébet'' nevet kapta.


Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt [[Budapest]] része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral [[Budapest XX. kerülete|a főváros XX. kerületét]] alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.
Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt [[Budapest]] része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral [[Budapest XX. kerülete|a főváros XX. kerületét]] alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.

A lap 2011. október 28., 08:07-kori változata

Pestszenterzsébet
Pestszenterzsébet zászlaja
Pestszenterzsébet zászlaja
Alapítás1870. június 14
Megszűnés1950
OkaBudapesthez csatolták
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Fájl:Budapest
Pestszenterzsébet (Magyarország)
Pestszenterzsébet
Pestszenterzsébet
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″
Grassalkovich Antal (1694-1771)
Régi térkép délkelet Pestről

Pestszenterzsébet egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, mely 1994-ig Soroksárral együtt alkotta, azóta pedig önállóan alkotja Budapest XX. kerületét.

Története

Mária Terézia uralkodása alatt Gubacsot a gödöllői uradalomhoz csatolták. Így a hű szolgálatokért Grassalkovich Antal tulajdonába került.

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.

1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban[1] rendezett tanácsú várossá alakult. (Egyes források 1924. január 1-jét adják meg az átalakulás dátumaként, mivel ez volt az átszervezés előírt végső határnapja. Valójában több hónapos folyamatról volt szó, ami a belügyminiszter 1923. szeptemberi engedélyével kezdődött és a december 18-án tartott képviselő-testületi választással illetve az új testület december 20-án tartott alakuló ülésén megejtett tisztújítással zárult.[2]), elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.

Források

  1. Pestszenterzsébet története a KSH helységnévtárában
  2. szerk.: Dr. Ladányi Miksa: Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. Budapest: A magyar városok monográfiája kiadóivatala, 82-84. o. (1936)