„Pestszenterzsébet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Története: év, forrás |
dátumhoz kieg forrással |
||
44. sor: | 44. sor: | ||
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is. |
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is. |
||
A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt_history.show?fullid=20714 Pestszenterzsébet története a KSH helységnévtárában]</ref> [[rendezett tanácsú város]]sá alakult |
A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt_history.show?fullid=20714 Pestszenterzsébet története a KSH helységnévtárában]</ref> [[rendezett tanácsú város]]sá alakult. (Egyes források 1924. január 1-jét adják meg az átalakulás dátumaként, mivel ez volt az átszervezés előírt végső határnapja. Valójában több hónapos folyamatról volt szó, ami a belügyminiszter 1923. szeptemberi engedélyével kezdődött és a december 18-án tartott képviselő-testületi választással illetve az új testület december 20-án tartott alakuló ülésén megejtett tisztújítással zárult.<ref>{{cite book |
||
|editor= Dr. Ladányi Miksa |
|||
|title= Pestszenterzsébet, Kispest és környéke |
|||
|year= 1936 |
|||
|publisher= A magyar városok monográfiája kiadóivatala |
|||
|location= Budapest |
|||
|pages= 82-84 |
|||
}}</ref>), elnevezése pedig 1924-től ''Pesterzsébet'' lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város [[Szent Erzsébet|Árpád-házi Szent Erzsébet]] halálának 700-adik évfordulója alkalmából a ''Pestszenterzsébet'' nevet kapta. |
|||
Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt [[Budapest]] része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral [[Budapest XX. kerülete|a főváros XX. kerületét]] alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat. |
Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt [[Budapest]] része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral [[Budapest XX. kerülete|a főváros XX. kerületét]] alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat. |
A lap 2011. október 28., 08:07-kori változata
Pestszenterzsébet | |||
| |||
Alapítás | 1870. június 14 | ||
Megszűnés | 1950 | ||
Oka | Budapesthez csatolták | ||
Ország | Magyarország | ||
Elhelyezkedése | |||
Fájl:Budapest | |||
é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 01″, k. h. 19° 07′ 08″ |
Pestszenterzsébet egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak, mely 1994-ig Soroksárral együtt alkotta, azóta pedig önállóan alkotja Budapest XX. kerületét.
Története
Mária Terézia uralkodása alatt Gubacsot a gödöllői uradalomhoz csatolták. Így a hű szolgálatokért Grassalkovich Antal tulajdonába került.
A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.
1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.
A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban[1] rendezett tanácsú várossá alakult. (Egyes források 1924. január 1-jét adják meg az átalakulás dátumaként, mivel ez volt az átszervezés előírt végső határnapja. Valójában több hónapos folyamatról volt szó, ami a belügyminiszter 1923. szeptemberi engedélyével kezdődött és a december 18-án tartott képviselő-testületi választással illetve az új testület december 20-án tartott alakuló ülésén megejtett tisztújítással zárult.[2]), elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700-adik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.
Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950-1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.
Források
- ↑ Pestszenterzsébet története a KSH helységnévtárában
- ↑ szerk.: Dr. Ladányi Miksa: Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. Budapest: A magyar városok monográfiája kiadóivatala, 82-84. o. (1936)