„Pella” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ChuispastonBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: en:Pella
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nagy Sándor –> III. Alexandrosz makedón király
3. sor: 3. sor:


=== Története ===
=== Története ===
Az i. e. 5. század első negyedében [[Arkhelaosz makedón király]] alapította [[Makedónia]] fővárosaként a korábbi [[Vergina (egyértelműsítő lap)|Aigai]] helyett. (Aigai mai neve Vergina.) [[II. Philipposz]] és [[Nagy Sándor]] uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották. Xenophón azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt [[Arisztotelész]] is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg [[Euripidész]] is [[i. e. 406]]-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás [[i. e. 168]]-ban említi újra a várost, amikoris a [[püdnai csata]] után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár [[i. e. 148]]-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. I. e. 40-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát [[i. e. 27]]-ben [[Augustus]] is megerősítette ''Colonia Iulia Augusta Pella'' elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, i. u. 3-ban megszűnt a pénzverés is.
Az i. e. 5. század első negyedében [[Arkhelaosz makedón király]] alapította [[Makedónia]] fővárosaként a korábbi [[Vergina (egyértelműsítő lap)|Aigai]] helyett. (Aigai mai neve Vergina.) [[II. Philipposz]] és [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották. Xenophón azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt [[Arisztotelész]] is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg [[Euripidész]] is [[i. e. 406]]-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás [[i. e. 168]]-ban említi újra a várost, amikoris a [[püdnai csata]] után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár [[i. e. 148]]-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. I. e. 40-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát [[i. e. 27]]-ben [[Augustus]] is megerősítette ''Colonia Iulia Augusta Pella'' elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, i. u. 3-ban megszűnt a pénzverés is.
[[Fájl:Classical pella.jpg|right|250px]]
[[Fájl:Classical pella.jpg|right|250px]]
=== Nevezetességek ===
=== Nevezetességek ===

A lap 2011. október 18., 20:57-kori változata

Pella, város az ókorban, melynek romjai a mai Görögországban, Thesszalonikitől észak-nyugatra, kb. 40 km távolságra találhatók. Maradványait 1957-ben fedezték fel, ami nagy szenzációt keltett, mivel a korabeli leírások – például Titus Livius híradása – alapján a tengerpart közelében kutattak a város után eredménytelenül. A két évezred alatt ugyanis a leírásokban szereplő mocsarak, amelyek a vidéket a tengerhez kapcsolták, kiszáradtak, a folyók hordaléka pedig feltöltötte a területet.

Története

Az i. e. 5. század első negyedében Arkhelaosz makedón király alapította Makedónia fővárosaként a korábbi Aigai helyett. (Aigai mai neve Vergina.) II. Philipposz és Nagy Sándor uralkodása alatt a város Makedónia legjelentősebb kereskedelmi központjává fejlődött. Az új főváros évtizedeken át szinte csak arról volt nevezetes, hogy a városalapító királyt honfitársai kíméletlenül kigúnyolták, mivel új palotájának termeit festményekkel díszítette. A többnyire állattenyésztő makedónok ezt különcködésnek tartották. Xenophón azonban már népes városnak mondta. Igazi politikai és szellemi központtá azonban mégsem vált, mivel Nagy Sándor világbirodalmában földrajzilag a periférián helyezkedett el és a korabeli közlekedési és hírközlési körülmények az irányítási központ szerepére emiatt nem tették alkalmassá. A legendák szerint itt élt Arisztotelész is mint a fiatal Nagy Sándor nevelője és tanítója, s itt halt meg Euripidész is i. e. 406-ban. Jelentősebb esemény kapcsán a történetírás i. e. 168-ban említi újra a várost, amikoris a püdnai csata után a rómaiak elfoglalták és feldúlták. Innentől kezdve a Római Birodalom 3. makedón régiójának központja, bár i. e. 148-ban Makedónia provincia megalakításakor annak fővárosa Thesszaloniki lett. I. e. 40-ben római veteráncoloniát telepítettek a városba, melynek státusát i. e. 27-ben Augustus is megerősítette Colonia Iulia Augusta Pella elnevezéssel. A település hanyatlását azonban már nem lehetett visszafordítani, i. u. 3-ban megszűnt a pénzverés is.

Nevezetességek

Az agora és a királyi palota maradványai, továbbá az i. e. 300 körül készült perisztiliumos házak.

Források: