„Haiman György” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{építés alatt}}
'''Haiman György''' ([[Budapest]], [[1914]]. [[május 26.]] – [[Innsbruck]], [[1996]]. [[augusztus 13.]]) tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora, a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] alapító tagja (1992).<ref>[http://mta.hu/cikkek/szechenyi-irodalmi-es-muveszeti-akademia-104911 MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]</ref>
'''Haiman György''' ([[Budapest]], [[1914]]. [[május 26.]] – [[Innsbruck]], [[1996]]. [[augusztus 13.]]) tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora, a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] alapító tagja (1992).<ref>[http://mta.hu/cikkek/szechenyi-irodalmi-es-muveszeti-akademia-104911 MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]</ref>



== Életpályája ==
== Életpályája ==

A lap 2011. október 12., 01:44-kori változata

Haiman György (Budapest, 1914. május 26.Innsbruck, 1996. augusztus 13.) tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudomány doktora, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja (1992).[1]

Életpályája

Kaesz Gyulánál tanult az Iparművészeti Iskolában 1929-1932 között. 1932-1934 között a nyomdászat mesterfogásait sajátította el a gyomai Kner Nyomdában és a budapesti Hungária Nyomdában. 1933-1934-ben az Atelier művészeti tervező és műhelyiskola grafikai szakán tanult, ahol Végh Gusztáv, Kner Albert voltak a mesterei. Haiman már 1938-ban kitűnt könyvtervezői tevékenységével, két kötetéért (Radnóti Miklós: Meredek út; Régi magyar szerelmes versek) a Magyar Bibliophil Társaság oklevéllel jutalmazta. 1935-1939-ig betűszedő volt a Hungária nyomdában, a háború után 1946-1948-ig a Kner nyomdát vezette, az államosítás után a Könyvnyomdaipari Központ vezérigazgató-helyettesének nevezték ki. A Magyar Iparművészeti Főiskola typo-grafikai tanszékének megalapítója és 1967-1983 között vezetője.

Gyakorlati tervező munkájával, pedagógiai és publikációs tevékenységével a magyar nyomdászat, nyomdászattörténet és a tipográfiai tervező művészet egyik legjelentősebb alakja a 20. század második felében. Sokat tett a szép magyar könyvért, egységben szemlélte a könyvet mint műalkotást, a tartalom és a forma egységének megteremtésére törekedett kezdve a betűtípusok megválasztásán, a könyv lapján elhelyezett szöveg arányosságán (szedéstükrön) keresztül a címoldal, címsorok, a kötés, a borítófedél, az illusztrációk mértékéig. S adott erre példát, köztük Tótfalusi Kis Miklós a betűművész és a tipográfus című könyvnek ő volt a szerzője és egyben tipográfusa. E könyv nemcsak tartalmában, hanem egész megjelenésében is az ő munkáját dicséri, de valójában és hatásában Tótfalusi Kis Miklósnak állít örök emléket. Az egész tipográfusi munka egy csendes háttérmunka, fő a tartalom, ha a tartalomhoz jól illeszkedik a megjelenés, akkor azt az olvasó talán észre sem veszi. Az irodalomtudomány kandidátusa (1973), majd doktora (1993). 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia egyik alapító tagja.

Családja

Apja Haiman Hugó, anyja Kner Ilona. Kétszer nősült. Két fiú és két lány apja.

Művei (válogatás)

  • A nyomtatott betű művészete, 1942;
  • Kner Imre: A könyv művészete, szerk., 1957;
  • Tótfalusi Kis Miklós, monográfia, 1972;
  • Tótfalusi Kis Miklós Mentsége, szerk., 1974;
  • Bod Péter és a magyar nyomdászat, 1975;
  • Tótfalusi Kis Miklós halotti kártája [Tolnai Gáborral], 1978;
  • A könyv műhelyében, tan., 1979;
  • A Kner-család és a magyar könyvművészet, tan., 1979;[2]
  • Nicholas Kis, a Hungarian Punch-cutter and Printer, Bp. San Francisco, 1983;
  • A Kner-nyomda, kiadványainak tükrében 1882-1944. [Lévay Botondnéval], 1982;
  • Tótfalusi Kis Miklós. Előadások, szerk. [Gomba Szabolcsnéval], Debrecen, 1985;
  • Kner Izidor: Fél évszázad mezsgyéjén, szerk., 1987;
  • Kner Imre emléke, szerk., 1990; A nagyszombati jezsuita kollégium és az egyetemi nyomda leltára 1773.
  • A nagyszombati egyetemi nyomda betűmintakönyve, 1773 [hasonmás] [Muszka Erzsébettel és Borsa Gedeonnal], 1997.

Díjai

Hivatkozások

Források

  • Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Budapest, 1994.
  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés

Kapcsolódó információk

  • Tótfalusi Kis Miklós halotti kártája / [Tolnai Gábor, Haiman György tanulmányával ; latin szöveget sajtó alá rend. Kulcsár Péter ; ford. Jakó Zsigmond, Tóth István, Weöres Sándor [mell.: Az 1702. évi kárta hasonmása]. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1978. – 109 p.

Kapcsolódó szócikkek