„Jávoros (település)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Báthori Gábor –> Báthory Gábor |
|||
| 52. sor: | 52. sor: | ||
[[1604]]-ben [[Giorgio Basta|Basta]] a falu jövedelmét kisbuni Vajda Jánosnak adta. |
[[1604]]-ben [[Giorgio Basta|Basta]] a falu jövedelmét kisbuni Vajda Jánosnak adta. |
||
[[1617]]-ben Magyar Mihály [[ |
[[1617]]-ben Magyar Mihály [[Báthory Gábor|Báthori Gábortól]] kapott birtoka volt, de [[Bethlen Gábor]] elfoglalta tőle. |
||
[[1650]]-ben [[Kővár vára|Kővár]]hoz tartozó kincstári birtoknak írták. |
[[1650]]-ben [[Kővár vára|Kővár]]hoz tartozó kincstári birtoknak írták. |
||
A lap 2011. október 9., 12:40-kori változata
| Jávoros (Jugăstreni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Drágavilma |
| Rang | falu |
| Községközpont | Drágavilma (Vima Mică) |
| Irányítószám | 437383 |
| SIRUTA-kód | 109461 |
| Népesség | |
| Népesség | 35 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 23′ 43″, k. h. 23° 39′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 43″, k. h. 23° 39′ 51″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jávoros (Jugăstreni), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
Magyarlápostól délnyugatra, Erdőszállás, Drágavilma és Tordavilma közt fekvő település.
Nevének eredete
Jávoros neve a román jugástru szóból származott, melynek magyar jelentése jávorfa, tehát jávorfás erdejéről nevezték el.
Története
Jávoros nevét 1603-ban említette először oklevél pagus Gyugasztra néven, tmint a kővári uradalom drágavilmai járásába tartozó falut.
1639-ben Gsugásztra, 1650-ben Gyugasztra, 1662–1663 között Czugasztrafalva, 1733]]-ban Dzugastrény, 1750-ben Zsugesztreny, 1760–1762 között Sugestreni, 1808-ban Csugasztra, 1888-ban Zsugásztra (Jugastra), 1913-ban Jávoros néven írták.
A falu keletkezése az 1567-1603 közé tehető, mivel neve kővár összes tartozékának 1567 évi felsorolásánál még első nem fordult elő.
1604-ben Basta a falu jövedelmét kisbuni Vajda Jánosnak adta.
1617-ben Magyar Mihály Báthori Gábortól kapott birtoka volt, de Bethlen Gábor elfoglalta tőle.
1650-ben Kővárhoz tartozó kincstári birtoknak írták.
1664 előtt Berkeszi Makay Mihály birtoka volt, kinek örökös nélküli halála után a birtokot I. Apafi Mihály fejedelem Bucsi Istvánnak adta zálogba s ebbe az 1675 évi országgyülés is beleegyezett, majd 1674-ben a fejedelem Bucsi Mihályt e birtokában meg is erősítette.
1639-ben Gsugásztra I. Rákóczi György birtoka volt.
1699-ben e birtok Bucsi István árváié.
1749-ben birtokosai a Bucsi örökösök; Bucsi Zsuzsánna és gyermekei.
1820-ban a Bucsi örökösök: Vajda József, néhai idős Galambosi József fiai: Galambos Sándor, Galambos Samu és László (Váradi Róza) özvegyeinek birtoka volt.
1829-ben azonban a kincstár e birtokot fentnevezett birtokosaitól magához váltotta.
1910-ben 213 lakosából 5 német, 208 román volt. Ebből 201 görög katolikus, 7 görög keleti ortodox, 5 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
.svg){kind=small}