„Baranyay András” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal támogatott egyértelműsítés: Paris – hivatkozások eltávolítása |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Iparterv –> Iparterv-csoport |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]] folytatott 1957 és 1965 között, mestere [[Bernáth Aurél]] volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] rendes tagjai közé. |
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]] folytatott 1957 és 1965 között, mestere [[Bernáth Aurél]] volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a [[Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia]] rendes tagjai közé. |
||
1963 óta kiállító művész. Korai grafikáin [[portré]]kat, [[enteriőr]]öket, [[akt]]okat, figurális [[kőnyomat]]okat alkotott. Egyéni stílusa az [[Iparterv]] tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló [[litográfia|litográfiákkal]] jelentkezett. Már az [[1970-es évek]] elején fényképalapú litográfiákat, [[önarckép]]eket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a csendéletek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép. |
1963 óta kiállító művész. Korai grafikáin [[portré]]kat, [[enteriőr]]öket, [[akt]]okat, figurális [[kőnyomat]]okat alkotott. Egyéni stílusa az [[Iparterv-csoport|Iparterv]] tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló [[litográfia|litográfiákkal]] jelentkezett. Már az [[1970-es évek]] elején fényképalapú litográfiákat, [[önarckép]]eket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a csendéletek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép. |
||
Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan megméretteti munkáit 1963 óta, számos hazai és külföldi közgyűjtemény őrzi műveit, köztük: |
Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan megméretteti munkáit 1963 óta, számos hazai és külföldi közgyűjtemény őrzi műveit, köztük: |
||
A lap 2011. október 2., 14:17-kori változata
Baranyay András (Budapest, 1938. április 23.) Kossuth-díjas magyar grafikus. Litográfiával, fotóval, vegyes technikákkal foglalkozik.
Életútja, munkássága
Felsőfokú tanulmányokat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott 1957 és 1965 között, mestere Bernáth Aurél volt. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított 1987-től 1991-ig. 1992-ben bekerült tanítani a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékére, majd 1993-tól beválasztották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjai közé.
1963 óta kiállító művész. Korai grafikáin portrékat, enteriőröket, aktokat, figurális kőnyomatokat alkotott. Egyéni stílusa az Iparterv tárlatain való szereplésével összefüggésben kezdett kialakulni, merész kivágatú, kézrészleteket ábrázoló litográfiákkal jelentkezett. Már az 1970-es évek elején fényképalapú litográfiákat, önarcképeket alkotott, sajátos személytelen, rejtőzködő önarcképeket, amelyeknek lényege nem a portré, hanem egy-egy életérzés, a kezek ábrázolása, majd a csendéletek kaptak fontos szerepet témaválasztásában, s mindig az életérzés, az „örök idő”, a festőiség a főszereplő, s nem a dokumentum, a fénykép.
Egyéni és csoportos kiállításokon folyamatosan megméretteti munkáit 1963 óta, számos hazai és külföldi közgyűjtemény őrzi műveit, köztük: Bibliothèque Nationale de Paris; Bibliothèque Royale Albert 1er, Brüsszel; Herman Ottó Múzeum, Miskolc; Herzog Antom Ulrich Museum, Braunschweig; Hirschorn Museum, Washington; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Miskolci Galéria, Miskolc; M. Civico, Padova; M. voor Schone Kunsten, Antwerpen; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest; Sárospataki Képtár, Sárospatak; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Szombathelyi Képtár, Szombathely.
Grafikái (válogatás)
Hagyományos téma
- Vágóhíd (1965)
Kéz téma
- Részletek egy kézből I-IV (1969)
- Kéz, litográfia, 1969
- Két kis kéz, színezett fotó, 1973
- Kis barna hátterű kéz, vegyes technika, 1989
- Rembrandt kezek, fotó, színes ceruza, 1992
Önarckép téma
- Kis keretes önarckép (1976)
- Önarckép Jane Morisszal (1982)
- Alvókép (1987)
Csendélet téma
- Csendélet almával, 1980;
- Három darab, körte formában - [Eric Satie], 1982
Díjak, elismerések (válogatás)
- Munkácsy-díj (1988)
- Soros Alapítvány fotóművészeti díja (1987, 1989, 1996)
- Kossuth-díj (1999)
Források
- Kortárs magyar művészeti lexikon. 1. köt. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2001. Baranyay András lásd 167-168. p. ISBN 963 8477 44 X
- Ki kicsoda : 2000. 1. köt. Budapest : Geger-Biográf Kiadó, 1999. Baranyay András lásd 106. p. ISSN 1215-7066.