„Tombor Jenő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Uralkodó sablon paramétercsere |
→Források: +kat |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
[[Kategória:Magyar katonák]] |
[[Kategória:Magyar katonák]] |
||
[[Kategória:20. századi katonák]] |
[[Kategória:20. századi katonák]] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Első világháborús katonák]] |
[[Kategória:Első világháborús katonák]] |
||
[[Kategória:Magyarország honvédelmi miniszterei]] |
[[Kategória:Magyarország honvédelmi miniszterei]] |
||
44. sor: | 43. sor: | ||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés)]] |
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés)]] |
||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947)]] |
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947)]] |
||
⚫ | |||
[[en:Jenő Tombor]] |
[[en:Jenő Tombor]] |
A lap 2011. szeptember 29., 11:53-kori változata
Tombor Jenő | |
Születési név | Tombor Jenő Alfréd Elemér |
Született | 1880. március 3. Nyitra, |
Meghalt | 1946. július 25. Budapest, |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Rendfokozata | vezérezredes |
Csatái | I. világháború |
Iskolái | Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tombor Jenő témájú médiaállományokat. |
Tombor Jenő (Nyitra, 1880. március 3. – Budapest, 1946. július 25.) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter.
Élete
1899-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Ezt követően tanulmányait a bécsi hadiiskolában folytatta. Az I. világháborúban a fronton szolgált, 1918-ban már vezérkari alezredes volt. A Tanácsköztársaság idején a hadügyi népbiztosság vezérkari főnöke volt. Stromfeld Auréllal együtt szervezte meg a sikeres északi hadjáratot. Még Tanácsköztársaság alatt letartóztatták és vádat emeltek ellene, de bűncselekmény hiányában a bíróság felmentette. Ennek ellenére a Honvédelmi Minisztérium nyugdíjazta.
A kommunisták leverése után beiratkozott az egyetemre és megszerezte a gyógyszerészi és vegyészdoktori oklevelet. Az 1930-as években újságíró lett, többek között Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjának, a Szabadságnak volt a munkatársa. 1945-ben felmentették minden ellene hozott intézkedés alól. Előbb vezérőrnagyi, majd vezérezredesi rangot kapott.
1945 júniusában beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd az 1945-ös választásokon a Kisgazdapárt országos listájáról ismét bejutott a parlamentbe, ahol november 15-étől haláláig honvédelmi miniszter a Tildy-kormányban.
Forrás
Életrajza a Netlexikonban.
Elődje: Vörös János |
|
Utódja: Nagy Ferenc |