„Alexandru Ivasiuc” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. szeptember 29., 10:18-kori változata

Alexandru Ivasiuc (Máramarossziget, 1933. július 12. – Bukarest, 1977. március 4.) román író.

Élete

Apja, Leon Ivasiuc, természettudományokat tanított. 1940-ben a bécsi döntés következtéban az Ivasiuc család Bukarestbe menekült, ahonnan 1951-ben tértek vissza Máramarosszigetre. Alexandru Ivasiuc itt fejezte be a líceumot (akkoriban „Filimon Sârbu”, jelenleg „Dragoș Vodă” Líceum). Bukarestben az egyetem filozófiai karán tanult, de két év után ideológiai okokból eltávolították. Ezt követően az orvosi karra iratkozott be, ahol viszont csak három évig tanult, mert 1956. november 4-én letartóztatták az 1956-os forradalom melletti szimpátiagyűlés egyik szervezőjeként. Öt évre ítélték, amelyet a jilavai és szamosújvári börtönökben, illetve különböző munkatáborokban, végül a bărăgani Lătești faluban, kényszerlakhelyen töltött. Első felesége összesen egyszer látogatta meg a kitelepített írót, hogy közölje, elválik tőle.

Büntetése végeztével 1963-ban visszatért Bukarestbe, ahol rövid ideig a "Sintofarm" gyógyszergyárban dolgozott és feleségül vette Tita Chiper újságírónőt. Mivel büntetett előéletű volt, ismerősei különösnek találták, hogy az amerikai nagykövetségen kapott állást, ahol 1968-ig dolgozott. A CNSAS^[1] kutatói szerint ez azért volt lehetséges, mert a Securitate informátora lett. 1968-1969-ben Ivasiuc amerikai ösztöndíjat kapott, ahol különböző egyetemeken tartott előadásokat és eljutott Angliába is. Visszatérése után 1970-1973 között a Cartea românească könyvkiadó főszerkesztője és helyettes igazgatója és a Román Írószövetség titkára volt. 1972-1974 között az 1-es Filmgyár igazgatói tisztét töltötte be.

Az 1977-es bukaresti földrengésben a Scala tömb maga alá temette.

Munkássága

Első elbeszélése 1964-ben a Gazeta Literară-ban jelent meg. Regényeit erkölcsi és társadalmi kérdések köré építette fel; első három regényét a kritikusok absztraktnak és elméletieskedőnek ítélték. Racul (A rák) című regénye egy dél-amerikai diktátorról szóló antiutópia. Esszéit több kötetben jelentette meg Pro domo címen. Az Apa (A víz) című regénye szolgált az 1976-ban készült Trei zile și trei nopți (Három nap és három éjjel) című film forgatókönyvének alapjául.

Regényei

Vestibul (Öltöző) – 1967
Interval (Intervallum) – 1973
Apa (A víz) – 1973
Păsările (A madarak) – 1973
Iluminări (Megvilágosodások) – 1976
Racul (A rák) – 1977

Jegyzetek

↑ CNSAS = Colegiul National pentru Studierea Arhivelor Securitatii = A Securitate archívumainak kutatására alakított nemzeti bizottság

Források

Dicționar de litaratura română. Szerk. Dim. Păcurariu (szerk.). București: Univers. 1979. 207–208. o.
Teofil Ivanciuc: Alexandru Ivasiuc – intre proza si securitate [Alexandru Ivasiuc - a próza és a Securitate között]. Gazeta de Maramures, (2005. március 28.)
Nicolae Manolescu: Ivasiuc. Adevărul, (2011. július 22.)

Kapcsolódó szócikkek

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexandru Ivasiuc című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[1] CNSAS = Colegiul National pentru Studierea Arhivelor Securitatii = A Securitate archívumainak kutatására alakított nemzeti bizottság

[1]

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 ==Élete==
-Apja, Leon Ivasiuc, természettudományokat tanított. 1940-ben a [[bécsi döntés]] következtéban az Ivasiuc család Bukarestbe menekült, ahonnan 1951-ben tértek vissza Máramarosszigetre. Alexandru Ivasiuc itt fejezte be a [[líceum]]ot (akkoriban „Filimon Sârbu”, jelenleg „Dragoş Vodă” Líceum). Bukarestben az egyetem filozófiai karán tanult, de két év után ideológiai okokból eltávolították. Ezt követően az orvosi karra iratkozott be, ahol viszont csak három évig tanult, mert [[1956]]. [[november 4.|november 4-én]] letartóztatták az [[1956-os forradalom]] melletti [[1956-os bukaresti diákmegmozdulások|szimpátiagyűlés]] egyik szervezőjeként. Öt évre ítélték, amelyet a [[jilava]]i és  [[szamosújvár]]i börtönökben, illetve különböző munkatáborokban, végül a [[bărăgan]]i Lăteşti faluban, kényszerlakhelyen töltött. Első felesége összesen egyszer látogatta meg a kitelepített írót, hogy közölje, elválik tőle.
+Apja, Leon Ivasiuc, természettudományokat tanított. 1940-ben a [[bécsi döntés]] következtéban az Ivasiuc család Bukarestbe menekült, ahonnan 1951-ben tértek vissza Máramarosszigetre. Alexandru Ivasiuc itt fejezte be a [[líceum]]ot (akkoriban „Filimon Sârbu”, jelenleg „Dragoș Vodă” Líceum). Bukarestben az egyetem filozófiai karán tanult, de két év után ideológiai okokból eltávolították. Ezt követően az orvosi karra iratkozott be, ahol viszont csak három évig tanult, mert [[1956]]. [[november 4.|november 4-én]] letartóztatták az [[1956-os forradalom]] melletti [[1956-os bukaresti diákmegmozdulások|szimpátiagyűlés]] egyik szervezőjeként. Öt évre ítélték, amelyet a [[jilava]]i és  [[szamosújvár]]i börtönökben, illetve különböző munkatáborokban, végül a [[bărăgan]]i Lătești faluban, kényszerlakhelyen töltött. Első felesége összesen egyszer látogatta meg a kitelepített írót, hogy közölje, elválik tőle.
 Büntetése végeztével 1963-ban visszatért Bukarestbe, ahol rövid ideig a "Sintofarm" gyógyszergyárban dolgozott és feleségül vette [[Tita Chiper]] újságírónőt. Mivel büntetett előéletű volt, ismerősei különösnek találták, hogy az amerikai nagykövetségen kapott állást, ahol 1968-ig dolgozott. A CNSAS<ref>CNSAS = Colegiul National pentru Studierea Arhivelor Securitatii = A Securitate archívumainak kutatására alakított nemzeti bizottság</ref> kutatói szerint ez azért volt lehetséges, mert a  [[Securitate]] informátora lett. 1968-1969-ben Ivasiuc amerikai ösztöndíjat kapott, ahol különböző egyetemeken tartott előadásokat és eljutott Angliába is. Visszatérése után 1970-1973 között a ''Cartea românească'' könyvkiadó főszerkesztője és helyettes igazgatója és a [[Román Írószövetség]] titkára volt. 1972-1974 között az 1-es Filmgyár igazgatói tisztét töltötte be.
@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 == Munkássága ==
-Első elbeszélése 1964-ben a ''Gazeta Literară''-ban jelent meg. Regényeit erkölcsi és társadalmi kérdések köré építette fel; első három regényét a kritikusok absztraktnak és elméletieskedőnek ítélték. ''Racul'' (A rák) című regénye egy dél-amerikai diktátorról szóló [[antiutópia]]. Esszéit több kötetben jelentette meg ''Pro domo'' címen. Az ''Apa'' (A víz) című regénye szolgált az 1976-ban készült ''Trei zile şi trei nopţi'' (Három nap és három éjjel) című film forgatókönyvének alapjául.
+Első elbeszélése 1964-ben a ''Gazeta Literară''-ban jelent meg. Regényeit erkölcsi és társadalmi kérdések köré építette fel; első három regényét a kritikusok absztraktnak és elméletieskedőnek ítélték. ''Racul'' (A rák) című regénye egy dél-amerikai diktátorról szóló [[antiutópia]]. Esszéit több kötetben jelentette meg ''Pro domo'' címen. Az ''Apa'' (A víz) című regénye szolgált az 1976-ban készült ''Trei zile și trei nopți'' (Három nap és három éjjel) című film forgatókönyvének alapjául.
 ==Regényei==
@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 == Források ==
-* {{CitLib | ass = Szerk. Dim. Păcurariu (szerk.) | tit = Dicţionar de litaratura română | red = Univers | ann = 1979 | loc = Bucureşti | pag = 207-208  }}
+* {{CitLib | ass = Szerk. Dim. Păcurariu (szerk.) | tit = Dicționar de litaratura română | red = Univers | ann = 1979 | loc = București | pag = 207-208  }}
 * {{CitPer | aut = Teofil Ivanciuc | url = http://www.gazetademaramures.ro/fullnews.php?ID=1474 | tit = Alexandru Ivasiuc – intre proza si securitate [Alexandru Ivasiuc - a próza és a Securitate között] | per = Gazeta de Maramures | ann = 2005 | lun = 3 | die = 28}}
 * {{CitPer | aut = Nicolae Manolescu | tit = Ivasiuc | per = Adevărul | ann = 2011 | lun = 7 | die = 22 | url = http://www.adevarul.ro/cultura/literar_si_artistic/carte/Ivasiuc_0_521948300.html}}