„Tipitaka” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Buddha –> Gautama Sziddhártha |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
Három részből (kosár) áll<ref>Részletesebben: [http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=article.draft.kerdesek-es-valaszok#toc25 A Tipitaka angol és magyar fordításai könyvben és online]</ref>: |
Három részből (kosár) áll<ref>Részletesebben: [http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=article.draft.kerdesek-es-valaszok#toc25 A Tipitaka angol és magyar fordításai könyvben és online]</ref>: |
||
1. [[Vinaja-pitaka]] (fegyelem kosara), amely a szerzetesi élet szabályainak gyűjteménye. Tárgyalja a vétségeket, azok megvallásának módját (pl. a tett nyilvános beismerését) és a szabály megszegésének következményeit, valamint a szerzetesek és az apácák mindennapi életének szabályait. Minden szabálynál szerepel egy történet is, amely a szabály eredetét mutatja be. Így szerepel benne számtalan legenda a [[Buddha]] életéről (tanítóútjának kezdetéről,<ref>[http://www.szakja.hu/magyar/Buddha/Buddhatanit.html Buddha tanító útjának kezdete]</ref> ellenfeleiről,<ref>[http://www.szakja.hu/magyar/Buddha/Buddhaellen.html Buddha ellenfelei]</ref> alapvető tanításáról<ref>[http://www.szakja.hu/magyar/Buddha/Beszedek/tankerek.html A Tan kerekének elindítása]</ref>) is. |
1. [[Vinaja-pitaka]] (fegyelem kosara), amely a szerzetesi élet szabályainak gyűjteménye. Tárgyalja a vétségeket, azok megvallásának módját (pl. a tett nyilvános beismerését) és a szabály megszegésének következményeit, valamint a szerzetesek és az apácák mindennapi életének szabályait. Minden szabálynál szerepel egy történet is, amely a szabály eredetét mutatja be. Így szerepel benne számtalan legenda a [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] életéről (tanítóútjának kezdetéről,<ref>[http://www.szakja.hu/magyar/Buddha/Buddhatanit.html Buddha tanító útjának kezdete]</ref> ellenfeleiről,<ref>[http://www.szakja.hu/magyar/Buddha/Buddhaellen.html Buddha ellenfelei]</ref> alapvető tanításáról<ref>[http://www.szakja.hu/magyar/Buddha/Beszedek/tankerek.html A Tan kerekének elindítása]</ref>) is. |
||
2. [[Szutta-pitaka]]<ref>Lásd még: [http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=pitaka Szutta Pitaka A Buddha Ujján]</ref> (prédikációk kosara), Buddha beszédeit tartalmazza, a Tipitaka legjelentősebb, irodalmi szempontból legértékesebb része. Öt gyűjteményből áll: Dígha-nikája (hosszú gyűjtemény), 34 hosszú beszéd, amelyek közül a legfontosabb a Maháparinibbána-szutta<ref>[http://www.szakja.hu/magyar/Buddha/Buddhahalal.html A Buddha halála]</ref> (nagy beszéd az örök [[nirvána|nirvánába]] jutásról, t. i. Buddha haláláról); Maddzshima-nikája (középső gyűjtemény), 152 beszéd, köztük vannak a legrégebbi és legszebb, valóban Buddhától származó prédikációk; Szanjutta-nikája<ref>A megszokott, de pontatlan átírása: Szamjutta-nikája</ref> (csoportosított gyűjtemény), 2889 dogmatikai fejtegetés és legenda; Anguttara-nikája (dolgok felsorolása növekvő sorrendben) „mi az egy", „mi a kettő" stb. felépítésű dogmatikai felsorolás; Khuddaka-nikája (rövid gyűjtemény), 15 különböző műfajú gyűjtemény (nem prédikációk) összefoglalása: vallásos versek, bölcs mondások, állatmesék stb. |
2. [[Szutta-pitaka]]<ref>Lásd még: [http://a-buddha-ujja.hu/index.php?p=pitaka Szutta Pitaka A Buddha Ujján]</ref> (prédikációk kosara), Buddha beszédeit tartalmazza, a Tipitaka legjelentősebb, irodalmi szempontból legértékesebb része. Öt gyűjteményből áll: Dígha-nikája (hosszú gyűjtemény), 34 hosszú beszéd, amelyek közül a legfontosabb a Maháparinibbána-szutta<ref>[http://www.szakja.hu/magyar/Buddha/Buddhahalal.html A Buddha halála]</ref> (nagy beszéd az örök [[nirvána|nirvánába]] jutásról, t. i. Buddha haláláról); Maddzshima-nikája (középső gyűjtemény), 152 beszéd, köztük vannak a legrégebbi és legszebb, valóban Buddhától származó prédikációk; Szanjutta-nikája<ref>A megszokott, de pontatlan átírása: Szamjutta-nikája</ref> (csoportosított gyűjtemény), 2889 dogmatikai fejtegetés és legenda; Anguttara-nikája (dolgok felsorolása növekvő sorrendben) „mi az egy", „mi a kettő" stb. felépítésű dogmatikai felsorolás; Khuddaka-nikája (rövid gyűjtemény), 15 különböző műfajú gyűjtemény (nem prédikációk) összefoglalása: vallásos versek, bölcs mondások, állatmesék stb. |
A lap 2011. szeptember 24., 05:58-kori változata
A sorozat témája Buddhizmus |
---|
|
Körvonalakban |
Tipitaka (páli nyelven[1]: hármas kosár, szanszkritul Tripitaka), az úgynevezett hínajána buddhizmus páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye a Kr. e. utolsó századokból.
Három részből (kosár) áll[2]:
1. Vinaja-pitaka (fegyelem kosara), amely a szerzetesi élet szabályainak gyűjteménye. Tárgyalja a vétségeket, azok megvallásának módját (pl. a tett nyilvános beismerését) és a szabály megszegésének következményeit, valamint a szerzetesek és az apácák mindennapi életének szabályait. Minden szabálynál szerepel egy történet is, amely a szabály eredetét mutatja be. Így szerepel benne számtalan legenda a Buddha életéről (tanítóútjának kezdetéről,[3] ellenfeleiről,[4] alapvető tanításáról[5]) is.
2. Szutta-pitaka[6] (prédikációk kosara), Buddha beszédeit tartalmazza, a Tipitaka legjelentősebb, irodalmi szempontból legértékesebb része. Öt gyűjteményből áll: Dígha-nikája (hosszú gyűjtemény), 34 hosszú beszéd, amelyek közül a legfontosabb a Maháparinibbána-szutta[7] (nagy beszéd az örök nirvánába jutásról, t. i. Buddha haláláról); Maddzshima-nikája (középső gyűjtemény), 152 beszéd, köztük vannak a legrégebbi és legszebb, valóban Buddhától származó prédikációk; Szanjutta-nikája[8] (csoportosított gyűjtemény), 2889 dogmatikai fejtegetés és legenda; Anguttara-nikája (dolgok felsorolása növekvő sorrendben) „mi az egy", „mi a kettő" stb. felépítésű dogmatikai felsorolás; Khuddaka-nikája (rövid gyűjtemény), 15 különböző műfajú gyűjtemény (nem prédikációk) összefoglalása: vallásos versek, bölcs mondások, állatmesék stb.
3. Abhidhamma-pitaka (hittételek kosara), dogmatikai fejtegetéseket, illetve meghatározásokat tartalmazó gyűjtemény.
A prédikációk formája próza, néha verses lezárással, a szövegek stiláris felépítése kötött. Bevezető mondatuk az évszázadokon át történő szóbeli hagyományozásra utal: „Így hallottam. Egyszer a Magasztos (itt és itt) tartózkodott"; ezután vagy kérdéssel fordult valaki Buddhához, és ő válaszolt, vagy Buddha fordult tanításával az összegyűlt szerzetesekhez. Nyelve, a páli, a hindu papság hivatalos nyelvével, a szanszkrittal egyetemben egy fajta lingua franca volt a korban, nem egyetlen népcsoport által beszélt, de sokak által megértett "szent nyelv".
Hivatkozások, megjegyzések
- ↑ Ruzsa Ferenc: A páli nyelv
- ↑ Részletesebben: A Tipitaka angol és magyar fordításai könyvben és online
- ↑ Buddha tanító útjának kezdete
- ↑ Buddha ellenfelei
- ↑ A Tan kerekének elindítása
- ↑ Lásd még: Szutta Pitaka A Buddha Ujján
- ↑ A Buddha halála
- ↑ A megszokott, de pontatlan átírása: Szamjutta-nikája
Források
Világirodalmi lexikon XV. (Taa–Tz). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1993. 533–534. o. ISBN 963-05-6604-4