Jászberény

Jászberény
Jászberény címere Jászberény zászlaja
Becenév: A Jászság fővárosa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség	Jászberényi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Szabó Tamás (Fidesz)
Irányítószám	5100
Körzethívószám	57
Testvértelepülései	Lista Vechta Jazd Conselve Sucha Beskidzka Nagytapolcsány Sedalia
Népesség
Teljes népesség	26 058 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	122,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	87 m
Terület	221,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 55′47.5, 19.916666666667
Jászberény Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászberény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászberény város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekszik; a Jászberényi kistérség központja. Gyakran emlegetik a „Jászság fővárosa”-ként. Lakóinak száma 26 828 fő (2018. jan 1.) +/-. A megye második legnépesebb városa.

Fekvése

A Duna-Tisza közének északi részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászságban, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre. A megyeszékhely, Szolnok kb. 45 km-re található. Szomszédos települések: Pusztamonostor, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek, Farmos, Nagykáta, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy.

Megközelíthetősége

Vasúton a 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti villamosított vonalon közelíthető meg. A vonalon 1 délelőtti órát kivéve órás ütemes közlekedés van munkanapokon, hétvégén 2 órás, valamint tanítási időszakban pénteken Szegedről Miskolcra, vasárnap Miskolcról Szegedre közlekedő Campus Express is megáll a városban.

Közúton Budapestről a 31-es főúton, illetve a Hatvant Szolnokkal összekötő 32-es főúton érhető el. Több más alsóbbrendű útvonalon is el lehet érni a városba: Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Farmos felől.
A közúti távolsági és helyi tömegközlekedés nagy részét a Jászkun Volán Zrt. végzi, de a Mátra Volán, a Kunság Volán, az Agria Volán, a Hatvani Volán, a Tisza Volán és a Volánbusz is közlekedtet járatokat a városba. Autóbusszal közvetlenül elérhető (többek között) pl. Budapest, Miskolc, Eger, Kecskemét, Szeged stb.

Története

A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.

A jászok által a 13. században benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először „Beren” névalakban. A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.

A nagytemplom a város közepén

A török időkben a város a szultán magánkincstárához tartozott, védelmére palánkvárat építettek. Ezt leégése után már nem építették újjá, a katonai központot is feladták. A jászok kiváltságai 1702-ben veszélybe kerültek, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio (önmegváltás).

A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II. és III. hadteste.

Lehel kürtje

Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, a 1874-ben alapított Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

1917-ben alakult a városban a Tanítóképző Főiskola, mely jelenleg a Szent István Egyetem karaként működik.

A második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Napjainkban felmerült annak az igénye is, hogy a jászokat önálló kisebbségként ismerjék el.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 72%-a római katolikus, kb. 4,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görög katolikus, illetve evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez szintén kb. 0,5% tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, illetve nem válaszolt kb. 22%.

Római katolikus egyház

Az 1472-ben épült jászberényi ferences templom és kolostor

A 13-14. században ide érkezett jászokat (akik között ún. pogányok, és görögkeleti vallásúak is voltak) többször is megpróbálták a római katolikus hitre téríteni a különböző szerzetesrendek, de egy jó ideig sikertelenül. I. (Nagy) Lajos és Zsigmond király egyaránt megpróbálkozott állandó plébániák alapításával a jász szállásokon, több-kevesebb sikerrel. Véglegesen csak a a ferences szerzeteseknek sikerült a római katolikus hitet megszilárdítani közöttük, I. (Hunyadi) Mátyás király (1458-1490) idejében. A térítésben elért sikereik jutalmául a pápa beleegyezett, hogy az 1472-re felépült jászberényi ferences templomot és rendházat birtokukba vegyék (bár az ekkor már működő plébánia jogai nem csorbulhattak ezáltal). A török hódoltság ideje alatt többször is előfordult, hogy a lakosság hitéletét (az elmenekült plébánosok helyett) a városban bujkáló ferences szerzetesek látták el. A város egyház-igazgatási szempontból mindig is az egri püspökséghez tartozott. A jászok kiváltságai közé tartozott, hogy papjaikat (plébánosaikat) mindig maguk választhatták meg.

Jelenleg az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik. A római katolikus egyház a városban általános iskolát is működtet. A városban több plébánia is működik:

• Jászberény I. Főplébánia. A főtemplom titulusa: Nagyboldogasszony. Filiaként hozzá tartozik a hajtai Szent István király-, a négyszállási Május királynője-, a homoki Szentháromság-kápolna, a meggyespelei Szentlélek-iskolakápolna, a szelei úti Szent Péter és Pál-iskolakápolna, a peresi Kisboldogasszony-kápolna, és a főtemplom melletti Szent Rozália fogadalmi kápolna.
• Jászberény II. A templom titulusa: Jézus Neve. Ez a XV. században épült ferences templom és kolostor, amely 1944-ben emelkedett plébánia rangjára. Filiaként a templom melletti Porciunkula-kápolna tartozik hozzá.
• Jászberény-Szentkút. A templom titulusa: Szűz Mária neve. A 18. században felfakadt forrás (ún. Szentkút) mellé épült. 1946-tól plébánia.
• Jászberény-Portelek. A templom titulusa: Jézus mennybemenetele. A városhoz tartozó, de attól kb. 10 km-re fekvő településrészt látja el, amely 1928 óta lelkészség, 1950 óta plébánia.

Görög katolikus egyház

A Szórvány Helynökség Szolnoki Paróchiájához tartoznak a város görög katolikus vallású lakosai.

Református egyház

A reformáció 1541-ben jelent meg a városban, amikor Dévai Bíró Mátyás hirdetett igét az itt élőknek. Az áttérés az új hitre olyan tömegű volt, hogy 1553-ra közigazgatásilag ketté is szakadt a város: a római katolikus részt Jászvárosnak, a református részt Magyarvárosnak hívták (a két rész csak 1588-ban egyesült újra). A 16. század második felében virágzó református hitélet alakult ki a településen. Több híres reformátor is tevékenykedett ebben az időben a városban: pl. Béllyei Tamás (Szegedi Kis István veje) vagy éppen Skaricza Máté. A 17. század során az ellenreformáció hatására a reformátusok visszaszorultak. A 18. század végén, II. József türelmi rendelete után kapott új lendületet az egyházközség fejlődése.

Jászberény református lakosai a Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartoznak, és önálló anyaegyházközséget alkotnak.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Hit Gyülekezete

A városban a Hit Gyülekezetének is működik helyi közössége.

Baptista Gyülekezet

Jászberényben a baptista egyház is jelen van, közösségi házat és imaházat is fenntartanak.

Krisztus Szeretete Egyház

Jászberényben az 1990-es évek óta működik helyi gyülekezet.

Kultúra

Fájl:Kep2.gif

Jászberény XIX. századi látképe céhlevélen

Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle (például küzdő sportok, görkorcsolya, jégkorong stb.) sportágakban.

A Vasas Kórus 2006-ban felvette Déryné nevét, így ötvenéves jubileumukat már Déryné Vegyes Kar néven ünneplik.

Lakosságszám alakulása

Év	Lakosság (fő)
1900	25 227
1910	29 675
1920	31 971
1960	30 332
1985	30 983
1990	29 221
1996	28 502
2001	28 207
2007	27 386

Híres jászberényiek

Székely Mihály sírja Budapesten

• Itt született 1852. október 23-án Hentaller Lajos politikus, publicista.
• Itt született 1859. január 23-án Beleznay Antal karnagy, zeneszerző.
• Itt született 1927. szeptember 2-án Csík Tibor olimpiai bajnok ökölvívó.
• Székely Mihály operaénekes,
• Déryné Széppataki Róza színművésznő,
• Gerevich Aladár olimpiai bajnok.
• Zirzen Janka, a hazai nőnevelés és tanítóképzés nagy alakja.
• Palotásy (Pecsenyánszky) János, lengyel származású dal- és tánckomponista.
• Itt született Olgyai Ferenc (1872. augusztus. 12. – Budapest 1939. február 17.) festő
• Itt született Bakki József (1940-1981) zeneszerző, tanár, a Zeneművészeti Főiskola adjunktusa, a XX. sz.-i kortárs magyar zene egyik legnagyobb ígérete.
• Itt született Litkei József (1924. március 14. – Budapest, 1988. január 24.) festő, grafikus
• Itt született Bathó Ferenc (1947.), közgazdász, egyetemi tanár, helyettes államtitkár, a magyar költségvetés „valódi ura” 1994–2010 között.
• Székely Gábor Kossuth-díjas rendező, egyetemi tanár; a Budapesti Katona József Színház alapító tagja
• Jeles András filmrendező
• Itt született 1962. szeptember 25-én Rékasi Károly színész
• Itt született 1962-ben Badár Sándor színész, humorista
• Itt született 1975-ben Réz Lóránt orgonaművész

Itt született Palotásy János (1831-1878) zeneszerző, dalköltő, karnagy, kórus alapító

Itt született Tarnay Alajos (1870-1933) zongorista, zeneszerző, a Zeneakadémia tanára

Itt született Darázs Árpád (1922-1986) karnagy, zeneszerző, a Dél-Karolina Egyetem professzora, a Columbia Filharmónikus Zenekar vezetője.

Itt született Mihályi Gábor (1958) a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője

Természeti értékek

• A Zagyva folyó és árterülete
• A 117 hektáros Hajta-mocsár Természetvédelmi Terület.
• Zagyvamenti Természetvédelmi Terület.
• Borsóhalmi Természetvédelmi Terület.

Nevezetességei

Műemlékek, látnivalók

Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékekben leggazdagabb települése.

Ferences templom és rendház

• Tanítóképző Főiskola (SZIE-ABK): 1930-ban épült, neoklasszicista stílusban.
• Az Öntőmunkás szobra 1954.: Buza Barna alkotása.
• Az 1848-as hősök emlékoszlopa: 1870-ben emelték. Eredeti helyéről, a főtér közepéről 1938-ban elhelyezték, mai helyére 1971-ben került.
• Petőfi Sándor mellszobra: 1948-ban készült, Szilágyi Nagy István alkotása.
• Jászkun Kerületek Székháza: 1735-1741 között épült, barokk stílusban, Anton Erhard Martinelli tervei alapján. Klasszicista homlokzatát 1827-ben kapta, Rábl Károly terve alapján.
• Városháza: Pollack Mihály terveinek felhasználásával Bedekovich Lőrinc végső tervei szerint épült klasszicista stílusban, 1839-ben. 1912-13-ban és 1931-ben új szárnyakkal bővítették.
• A jászberényi ferences templom és kolostor: 1472-ben épült, gótikus stílusban. A török hódoltság idején a törökök palánkvárrá alakították át. A XVIII. század folyamán barokk stílusban átépítették, de a templom külseje a mai napig őrzi gótikus stílusjegyeit.
• Ernyős Mária-szobor: 1728-ban készült, barokk stílusban. A Mária-szobor 1864-ben került az eredeti, a Szentháromság-szobor helyére.
• Porciunkula-kápolna: 1948-ban épült. Oltárképét Kontuly Béla festette.
• Mária-szobor: 1795-ben készült, barokk stílusban.
• Lourdes-i barlang.
• Kálvária: 1776-ban készült, barokk stílusban.
• Időjósló szentek hármas szobra. 1745-ben a város elöljárósága állíttatta a jászberényi szőlőskertek szélén. Európában egyedülállóan a szoborcsoportban Szent Orbán, Szent Donát és Szent Medárd alakja együtt jelenik meg.
• Török-magyar barátság emlékműve: 1909-ben készítette Körmendi Frim Jenő.
• Eördögh-ház: 1848-ban épült, klasszicista stílusban.
• Nádor-oszlop: 1798-ban készült, József nádornak, a jászkunok örökös főkapitányának az emlékére.
• Juhász-kereszt: 1815-ben állíttatták a berényi juhászok, népies barokk stílusban.
• Római katolikus (Nagyboldogasszony-) főtemplom: Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján épült a XVIII. század végén, barokk stílusban. A toronysisak tetején egy, a világon szinte egyedülálló ritkaság látható: a magyar Szent Korona tartja a keresztet. Az egyhajós, félköríves szentélyű épület belsejében a főoltár tabernákulumát Pollack Mihály tervezte 1805-ben. A főoltár képét Szoldatits Ferenc festette 1883-ban.
• Római katolikus főplébániaház: 1761-ben épült, barokk stílusban. Emeletessé alakították 1894-ben.
• Szentháromság-oszlop: 1831-ben készült, késő barokk stílusban.
• Pálinkás-kereszt: 1759-ben készült, barokk stílusban. Jelenlegi helyére 1960-ban helyezték át. Felújították 2005-ben.
• Római katolikus (Rozália-)kápolna: 1839-1840-ben épült, klasszicista stílusban, Rábl Károly tervei alapján.
• Kőhíd 1805-1806-ban építették Rábl Károly mester tervei szerint a Zagyva fontos átkelési szakaszán, mely ma Jászberény központjában van.
• Jász huszár emlékmű: az I. világháború áldozatainak emlékére 1926-ban készült, Vass Viktor és Pongrácz D. Szigfrid alkotásaként.
• Déryné Művelődési Központ: Az egykori Lehel Szálló 1895-ben épült, eklektikus stílusban.
• Korsós lány kútja: 1995-ben készült, Zilahi Zoltán alkotása.
• Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok: (Szent Vendel, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.
• Bundás-kút , melyet 1908-ban fúrtak. A felépítményét a juhász szobrával): Jankovich Gyula szobrászművész készítette 1912-ben.
• Jász emlékmű 2005-ben készült, Györfi Sándor alkotása.
• Jász Múzeum: 1842-ben épült, istállónak. Az ország egyik legrégebbi múzeuma 1874-ben alakult, 1931 óta van a jelenlegi helyén. Itt őrzik a Lehel kürtjét.
• A Jászkürt Fogadó: 1731-ben építtette a város. 2004-2005-ben felújították.
• Kőképek: 1699-ben készültek, és a város egykori határát jelölték. Kovács György városi elöljáró, később főbíró állíttatta őket a járványoktól való megmenekülés emlékére.
• Lakóház (Kígyó u.): A XIX. század közepén épült.
• Hamza Múzeum: Hamza Dezső Ákos filmrendező képzőművészeti alkotásait és Lehel Mária divattervező rajzait mutatja be.
• Református templom: 1783-ban épült, késő barokk stílusban. Tornya 1863-ban épült.
• Zirzen Janka szülőháza: A XIX. század elején épült.
• Róma katolikus (szentkúti) templom: 1836-1842 között épült, klasszicizáló barokk stílusban. Barokkos tornya 1904-ben épült.
• Szentkúti kápolna: az 1747-ben felfakadt forrás fölé épült (a víz felszínén állítólag Szűz Mária képe jelent meg) 1892-ben.
• Szentkúti kálvária: 1750-ben készült, barokk stílusban. 1925-ben felújították.
• II. világháborús emlékmű: 1992-ben készült. Györfi Sándor alkotása.
• "Nő bozótban" című bronzszobor: Segesdy György alkotása 1964-ben a Velencei Biennálén szerepelt.
• Déryné mellszobra: 1961-ben készítette Vasas Károly.
• Cserőhalmi kálvária: 1760-ban készült, barokk stílusban.
• Meggyespelei római katolikus iskolakápolna.
• Hajtai római katolikus kápolna.
• Négyszállási római katolikus kápolna.
• Peresi római katolikus kápolna.
• Homoki római katolikus kápolna.
• Szelei úti római katolikus iskolakápolna.

Állatkert

Mosómedve a jászberényi Állatkertben

• Jászberényi Állat- és Növénykert

Strand

• Jászberényi Strand és Termálfürdő
• Jászberényi Lehel Sport és Szabadidő Központ Fürdője

Oktatás

Felsőoktatás

• Szent István Egyetem - Alkalmazott Bölcsészeti Kar

Testvérvárosai

A testvérvárosi kapcsolatokban kifejtett tevékenységéért a város 1999-ben elnyerte az Európa Tanács Tiszteletzászlaját, majd 2003-ban az Európa Tanács Elismerő Plakettjét.

• Conselve, Olaszország
• Gyimesfelsőlok, Románia
• Sedalia, USA
• Sucha Beskidzka, Lengyelország
• Técső, Ukrajna
• Vechta, Németország
• Yazd, Irán

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Jászberény témájú médiaállományokat.

• Jászberény város hírportálja
• Airsoft Team Jászberény
• Jászberény vendéglátói
• Jászberény város honlapja
• Jászberénnyel kapcsolatos linkek
• Légifotók a városról
• Fotógaléria Jászberényről
• Jászberény anno - képgaléria
• Jászberényi Állat- és Növénykert